Az Európai Unió (EU) szabályai jelentősen befolyásolják a helyben való döntés mozgásterét, egyben kiterjesztik a magasabb szintű ellenőrzés lehetőségeit. A különböző szabványok érvényesítése általában jelentősen növeli mind a működési, mind a fejlesztési költségeket. A magasszintű követelményeknek való megfeleléshez azonban az Unió támogatási forrásokat biztosít. Ezen következtetések a környezetvédelem területére is igazak. E hírlevelünk röviden összefoglalja azokat a feladatokat, amelyek a helyi önkormányzatokra várnak az integrációs felkészülési munkában.

Az Európai Unió környezetvédelmi joganyagának átvétele, illetve a harmonizációs munkálatok három területen hatnak leginkább a helyi önkormányzatok működésére:

• a települési szilárd-hulladékok kezelése és elhelyezése,
• a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása,
• a településeken keletkező szennyvizek, illetve szennyvíziszapok ártalommentes elhelyezése.

A hulladékgazdálkodási törvény koncepciója szerint – a közösségi irányelvnek megfelelően – a települési hulladék begyűjtéséről és kezeléséről történő gondoskodás a helyi önkormányzatok kötelezően ellátandó feladata lesz. Jelenleg a települési önkormányzatok képviselő-testületeinek feladata, hogy kijelöljék a hulladéklerakó helyeket, illetve biztosítsák a szervezett hulladékszállítást azokon a településeken, ahol ez korábban is működött. E kötelezettség tehát nem terjed ki minden önkormányzatra.

Idő a kistelepüléseknek

A települési szilárdhulladék-kezelés, -ártalmatlanítás jogharmonizációját a Htv. megjelenésével teljesítettnek lehet tekinteni. (A Htv. hatályba lépésének időpontja valószínűleg csak 2000-ben várható.) A Htv., valamint az Unió által támasztott követelmények biztosítása az ország településszerkezete miatt csak türelmi idő fenntartásával valósítható meg. Az apró települések száma (közel 1000 ) igen jelentős, az ország településeinek majdnem egyharmada. Számukra feltétlenül időt kell biztosítani a szervezett hulladék-szállítás feltételeinek megvalósítására és a korszerű ártalmatlanító hálózat kiépítésére, illetve a meglévő hálózathoz történő csatlakozás műszaki feltételeinek (átrakó állomás) megteremtésére. Jelenleg a gyűjtésnél alkalmazott eszközök műszaki színvonala alacsony, illetve a működő kommunális hulladék-lerakóhelyek jó része nem felel meg az uniós előírásoknak.

A települési hulladékok kezelése terén el kell érni, hogy csak a környezetvédelmi normáknak megfelelő, biztonságos lerakókban történhessen az ártalmatlanítás. Ugyancsak gondoskodni kell a régi lerakók megfelelő bezárásáról és rekultiválásáról, illetve az esetleges felszámolásáról. Ezen feladatoknak az uniós irányelvben foglalt követelmények szerinti megvalósítása nagy volumenű beruházások megvalósításával lehetséges.

A hulladékgazdálkodás ösztönzése

Tekintettel a hulladékgazdálkodás terén megvalósítandó feladat óriási forrásigényére, olyan anyagi ösztönző rendszert kell kimunkálni, amely a társulásos megoldásokat, illetve az EU által preferált regionális szemétlerakó helyek létesítését szorgalmazza. Az állami támogatásoknak a jövőben elő kell segíteni a korszerű, regionális, szelektív gyűjtést és kezelést biztosító rendszerek kiépülését. Az önkormányzati hulladékgazdálkodási beruházások támogatási arányát a Központi Környezetvédelmi Alapon (KKA) belül a jövőben emelni kell, a támogatási rendszer hatékonysága érdekben pedig biztosítani kell, hogy a céltámogatásban részesülő térségi lerakók automatikusan kapjanak KKA-támogatást is.

A helyi önkormányzatoknak a jövőben szerepet kell vállalniuk a hulladék keletkezésének megelőzésében, a hasznosítás elősegítésében, a hulladékkezelés környezetkímélő lebonyolításában, a hulladékgazdálkodási tervek kidolgozásában, az engedélyezésben, az engedélyi feltételek betar(ta)tásában és ellenőrzésében is. A EU-elvárásoknak megfelelően a közigazgatás minden szintjén, így települési önkormányzati szinten is kötelező lesz hulladékgazdálkodási tervet készíteni, amelynek tartalmaznia kell a megelőzés, begyűjtés, hasznosítás és az ártalmatlanítás terén tervezett intézkedéseket.

Elkülönült kezelés

Az EU-direktívák különbséget tesznek a települési hulladékok (amelyek főleg a fogyasztói szférából származnak) és a magángazdaságból származó termelési hulladékok között, mivel e hulladékok minősége jelentősen eltér egymástól. A termelési hulladékok két fajtája ismeretes: a települési hulladékokkal együtt kezelhetők, valamint a különleges kezelést igénylő veszélyes hulladékok (pl. lejárt szavatosságú vegyszerek, akkumulátor).

Az emberi fogyasztásra szolgáló víz minőségéről a Tanács 80/778/EGK irányelve rendelkezik. Az irányelvben meghatározott minőségi és ellenőrzési követelményeket a csatlakozásig kell teljesíteni. Ezen feladatokat a helyi önkormányzatok további állami támogatásokkal tudják megvalósítani.

A Tanács 91/271/EGK irányelve a települési szennyvizek tisztításáról előírja a szennyvizek közüzemi csatornán történő elvezetését, az összegyűjtött szennyvizek 2000 lakosegyenértéknél nagyobb településeken biológiai, kisebb településeken „megfelelő" tisztítását. Illetve, ahol ez gazdaságosan nem oldható meg, a szennyvizek egyedi, környezetbarát elhelyezését. A településeken keletkező szennyvizek ártalommentes elhelyezése jelenleg nem kötelező feladata a helyi önkormányzatoknak, kizárólag a folyékony hulladéklerakóhely kijelölése a települési önkormányzatok képviselő-testületeinek kötelezettsége. Az EU elvárásainak teljesítéséhez az ágazati törvényben ezt kötelező feladattá kell tenni. A helyi önkormányzatok az irányelvben foglalt feladatok megvalósításához költségvetési támogatásra is számíthatnak.

A települési szennyvízelvezetés és -tisztítás megvalósításának országos programja elkészült és elfogadásra került a 2207/1996. (VII.14.) kormányhatározattal. A követelményeknek való megfelelés érdekében a program megvalósítását a csatlakozásig el kell indítani. Ki kell alakítani az EU-irányelvnek megfelelő szabályozást, illetve az állami támogatási rendszert a szennyvíztisztítási programban meghatározottakhoz kell igazítani.

Az EU-irányelv által támasztott követelményeknek megfelelni – tekintettel az óriási forrásigényre – szintén csak abban az esetben lehetséges, ha a kötelezettség nem lép azonnal hatályba. A csatlakozási tárgyalásokon türelmi időt kellett kérni ezen a területen is.

Orova Márta
BM EU Integrációs Iroda

---

Tartalomjegyzék * kilencedik évfolyam, 3. szám * 1999. március

---

Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.