Az EU-követelményeknek való megfelelés a környezetvédelem területén nagy volumenű beruházásokat feltételez. Ezen kiadások aránya Magyarországon 1997-ben a GDP 1,1 százaléka körül alakult. Az EU-átlag ezzel szemben 1,8-2,5 százalék között mozog. Az elmúlt évben elfogadott Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) 2002-ig meghatározza a magyar környezetpolitika cselekvési irányait, amelynek értelmében a jövőben a környezetvédelemre fordítandó kiadások a GDP 1,7 százalékát is megközelíthetik. Ez a becslés a közvetlen fejlesztési költségekre vonatkozik. Ha a nem közvetlenül környezetvédelmi indíttatású fejlesztések egy bizonyos hányadát is figyelembe vesszük, akkor ez a növekedés a 2000-2002 közötti szakaszban a 2 százalékot is elérheti. Nyilvánvaló azonban, hogy uniós támogatás nélkül a csatlakozásig még jelentős anyagi áldozatok árán sem leszünk képesek megfelelni az elvárásoknak.

Az állami szerepvállalás egyrészt az államháztartás alrendszerein keresztül nyújtott közvetlen és közvetett támogatások révén, másrészt a környezetvédelmi fejlesztéseket ösztönző, a környezetkárosítástól elrettentő, a környezetszennyezést, illetőleg a természeti erőforrások túlzott mértékű használatát büntető szabályozó eszközök alkalmazásában nyilvánul majd meg.

A finanszírozási hiányok részbeni pótlását szolgálja a KKA, amelynek 25 százalékát lehet felhasználni hulladékgazdálkodási beruházásokra. Központi támogatásként értelmezhető a települési hulladékok kezelő létesítményeinek kialakítását segítő céltámogatási rendszer, amelynek keretében 1991-2000 közötti időszakra 107 települési szilárd hulladék-lerakó kiépítéséhez kaptak összesen 5,2 milliárd Ft támogatást az önkormányzatok.

Az EU-tagság elérése után jogosultak leszünk a Kohéziós Alap forrásainak igénybevételére, amely a környezetvédelmi beruházásokra 80-85 százalékos vissza nem térítendő támogatást ad. A Kohéziós Alapból azon országok környezetvédelmi és közlekedés-fejlesztési beruházásai támogathatók, melyek egy főre jutó GDP-je nem éri el az EU-átlag 90 százalékát (Görögország, Írország, Portugália, Spanyolország). A tervkészítési eljárás, a pénzügyi, ellenőrzési és monitoring rendszerekkel kapcsolatos előírások megegyeznek a Strukturális Alapokra vonatkozó előírásokkal, amelyet részletesen kifejtettünk. A Kohéziós Alapokra vonatkozó szabályok azonban néhány kivételt, eltérést is tartalmaznak. Ezek:

• mind a környezetvédelem, mind a közlekedési infrastruktúra területén a programok benyújtása helyett projektek kerülnek benyújtásra,
• a projektek előkészítése és végrehajtása mindenkor országos szerv feladata és felelőssége. Az Alap vonatkozásában sem decentralizálás, sem globális segélyezés nem valósul meg.

Mindemellett, a helyi önkormányzatok a helyi zaj- és rezgésvédelem, a levegőtisztaság-védelem területén is többletfeladatokkal számolhatnak majd az uniós csatlakozást követően, mivel az uniós előírások ezen területeken is szigorúbbak a hazainál.

O. M.

---

Tartalomjegyzék * kilencedik évfolyam, 3. szám * 1999. március

---

Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.