Eseménydús hónap volt a február Magyarország gazdasági helyzete és a rövidtávú kilátások megítélése szempontjából. Március eleji ismereteink alapján elöljáróban azt javasoljuk a tisztelt befektetőknek, hogy tartózkodjanak a hosszabb lejáratú államkötvény és a részvény-pozíciók növelésétől. Leginkább az éven belüli lejáratokat vagy az állampapír visszavásárlási szerződéseket (repo) és a devizakötvény-alapok befektetési jegyeit ajánljuk a rövidtávú, 1-3 hónapos befektetésekhez. A tőkepiaci kilátások kedvezőtlenebbé váltak, a kockázati tényezők felerősödtek.

Gyenge folyó fizetési mérleg, nagyobb költségvetési hiány

A legfontosabb momentum, hogy a magyar gazdaság megítélése módosult. Ameddig romba dőlt Oroszország és Ázsia, megrengett Dél-Amerika, addig a magyar gazdaság erejéről szuperlatívuszokban beszéltek. Tény, az orosz válság azonnali hatása korlátozott volt. Februárban még több aggasztó adat látott napvilágot. A folyó fizetési mérleg hiánya az 1997-es 982 millió $ után, minden negatív várakozásnál rosszabb, 2 264 millió $ lett. A romló külkereskedelmi mérleg és a külföldi működőtőke-beáramlás csökkenése mellett jelentős tényező volt az erősebb jövedelem-transzfer, az értékpapír- és reálbefektetésekből származó nyereség külföldre utalása. A recesszió az akár többszörös kereskedelmi áttételek miatt késleltetetten jelentkezett, amit az évvégi tőzsdei jelentések is igazoltak: a közvetlenül érintett cégeknek (Richter) a harmadik, míg a közvetetten érintetteknek (Pannonplast) csak a negyedik negyedéve lett kiugróan gyenge. Újabb negatív fejlemény, hogy a devizaforrásokat pótló hitelfelvételekkel relatíve nőtt a nettó adósság, a költségvetés első havi hiánya pedig nagyobb lett az időarányosnál. Mindkét pozíció az eddig legsikeresebb területet, a stabilan csökkenő inflációs pályát érintheti.

Súlyosabb a visszaesés az EU-ban

A második kellemetlen tény a nyugat-európai országok növekedésének megtörése. Az ázsiai válság eszkalálódása óta óvatosan lefaragott prognózisok 2,5 százalékról jutottak el a mai, már csak 1,4 százalékos, 1999-es nyugat-európai átlagos GDP-bővüléshez. A legközelebbi negatív adat az utolsó negyedévi német GDP, mely a legutóbbi felmérés szerint 0,4 százalékkal csökken. A kontinenssel szemben az USA gazdasága a vártat felülmúlóan növekszik. Itt a GDP 1998-ban 6,1 százalékkal bővült. A két vezető régió gazdasági teljesítményéhez fűzött várakozásokat jól mutatja az euro idei teljesítménye: 6 százalékkal értékelődött le a dollárral szemben.

Mivel a magyar gazdaság eddigi teljesítményének az export dinamikus bővülése volt az alapja, és mivel az elmúlt évek során a külkereskedelmi relációk Európa javára módosultak, az EU gyengülése a magyar gazdasági kilátásokat negatívan befolyásoló körülmény.

Real, Jüan

A harmadik – és a rövidtávú kilátásokat szintén gyengítő – momentum a fejlődő piaci valutaválság nem szűnő fenyegetése. A brazil valutatartalékok megcsappanása január harmadik hetében a real 40 százalékos leértékelődéséhez vezetett. A pánik végigsöpört a világ tőzsdéin, a BUX három nap alatt 6800-ról 5800 pontig esett (14,7 százalék). A viszonylagos konszolidáció utáni helyzet törékenységét jelzi, hogy a real gyengülése további 6 százalékkal újabb lendületet vett. Szintén még januárban okozott aggodalmat a kínai jüan gyengülése. A technikainak minősített Hold Újévi ünnepi gyengülés után, jelenleg nem korrigál, hanem éppen ellenkezőleg, továbbra is esik a dollárral szemben. Ugyan a magas deviza-tartalékok és az adminisztratív korlátok miatt az ázsiai- vagy a brazilhoz hasonló eseményektől nem kell tartani, sokak szerint egyre gyarapodnak a leértékelés valószínűségét növelő makrogazdasági jelek. Az ipari termelés növekedése mögött döntően az állami megrendelések állnak. A belső – piaci – kereslet visszaesését jelzi a kiskereskedelmi szektor deflációja (árcsökkenés). Ha védekezve a növekedés számottevő visszaesése ellen sor kerül a jüan leértékelésére, ez az ország regionális kereskedelmi súlya miatt újabb ázsiai leértékelési hullámot indítana el, amely az azonnali tőzsdepánikon túl az euro relatív felértékelődése miatt az európai növekedési ütem még nagyobb csökkenése révén hathat negatívan a magyar gazdaságra.

FED Nyílt Piaci Bizottság ülése:
március 31.

Az elmúlt hetekben New Yorkban egy-egy kereskedési napon az árfolyamok élesebb esését a kamatemelési félelmek felerősödése okozta. (Ha emelkednek a kamatok, a pénzpiac relatíve felértékelődik, mint alternatív befektetési hely. Az emelés mértékétől és a megtestesített üzenettől függően a részvényárak alacsonyabb szintre kerülnek.) A kiugróan jó amerikai növekedési adatok mellett a kiugróan rossz európaiak a kamatemelés valószínűségét növelik.

Jelenleg nem látszik az árfolyamokon, hogy ez erős várakozás lenne, azaz beépült volna az árfolyamokba. Annak ellenére, hogy egyenlőre nem beszélhetünk ilyen irányú, komolyabb konkrét fundamentális és árjelzésekről, kiemelkedő hatása miatt itthon a rövidtávú (1-3 hónap) befektetési döntéseknél (is) célszerű figyelembe venni.

Reakció és trend a kötvény- és részvénypiacon

Az év/év infláció az októberi 12,26 százalék után novemberben 11,2 százalék, majd decemberben 10,3 százalék lett. Az őszi válság után helyreálló kötvényárfolyamok – a meglepően jó inflációs pálya és az ezt követő többszöri kamatcsökkentések hatására – decemberben meredek emelkedésbe kezdtek. A brazil válság csak ideig-óráig törte meg a trendet, a 100 pont (1 százalék) körüli hozamemelkedés után egy újabb három hetes csökkenés következett az eredeti pálya mentén. Február elején bejelentették, hogy további kamatcsökkentés a közeli hetekben nem aktuális, majd egy héttel később kijött a már említett folyó fizetési mérleg adat. A kötvénypiac innentől kezdve mozdulatlanságba burkolózott, a forgalom visszaesett. A hozamok hosszú ideig stagnáltak, amin a piac szórványos kisebb élénkülései sem módosítottak. Majd két héttel a részvénypiac határozott reakciója után indult meg a kötvényárfolyamok esése, reagálva a negatív makrogazdasági hírekre. Február 15-e és 26-a között folyamatos emelkedés során az éves papírok hozama 80, az ötéveseké 180 ponttal kerültek magasabb szintre.

Az utóbbi napokban csökkent az eladói nyomás, előbb a középtávú, majd a többi lejáratban is stabilizálódtak a hozamok. Márciusban – egy hónap eleji erőtlen korrekció után – mérsékelt piaci aktivitásra és az árfolyamok lassú eróziójára számítunk. A jelenlegi szituáció teljesen más, mint a brazil válság körüli. A múlt évi rendkívül attraktív infláció-csökkenés idén eleve nem fog megismétlődni. Jól mutatja a lassulást a januári 9,8 százalék és a februárra becsült 9,4 százalék. Továbbá, ameddig nem látszik az első negyedéves makrogazdasági teljesítmény, azaz április közepe-vége előtt nem számítunk a december eleje óta kialakult trendnek megfelelő hozamesésre. Április közepére az éves hozamokat 14,6-14,9 százalék az ötéves papírok hozamát 10,2-10,8 százalék közé várjuk.

A vállalatok február első felében számoltak be 1998-as eredményeikről. A várakozásoknak megfelelő jó eredmények mellett (MOL, MATÁV, OTP) többségben voltak a várttól kisebb-nagyobb mértékben elmaradó eredményeket publikáló cégek (pl. Zalakerámia, TVK, Pannonplast, Borsodchem). Azonban a vállalati publikációk nem hatottak a makrohírekre reagáló külföldi alapok által meghatározott árfolyamokra. Nem várjuk az árfolyamok határozottabb korrekcióját, a következő hetekben az alapvetően oldalazó mozgásnak a legnagyobb az esélye. Ezt és a külső hírek miatt erős kockázati szintet is figyelembe véve rövidtávon az állampapír befektetéseket jobb alternatívának tartjuk.

Benedek Zoltán
a Magyar Értékpapír-Forgalmazó és Befektetési Rt. elemzője

---

Tartalomjegyzék * kilencedik évfolyam, 3. szám * 1999. március

---

Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.