A közterületek rendje és tisztasága a lakosság közérzetét, biztonságérzetét befolyásoló tényező. Hatékonyabb védelme céljából 1983 óta van lehetőség közterület-felügyelet létrehozására. A 3/1983. (I. 29.) MT számú rendelet a fővárosi felügyelet felállításának teremtette meg a jogi alapját. A 16/1984. (III. 18.) MT számú rendelet pedig a városokat, illetőleg a gyógy- és üdülőterületi településeket hatalmazta fel szervezetalakításra. E korabeli, a maga nemében új lehetőségeket teremtő rendeletek – változatlan szöveggel – ma is hatályosak. De a felügyeletre vonatkozó hatályos normák már nem elégítik ki az igényeket, és nem felelnek meg a jogállami követelményeknek sem.

A rendeletek szerint a felügyeletek feladata elsődlegesen a közterületek rendjére, tisztaságára vonatkozó szabályok végrehajtásának ellenőrzése; a jogi normákba ütköző cselekmények megelőzése, megakadályozása; továbbá, a közterületen folytatott – engedélyhez kötött – tevékenységek szabályszerűségének ellenőrzése. A felügyelet feladatainak végrehajtója a közterület-felügyelő. Bár a közterületi rend és tisztaság biztosítása települési önkormányzati feladat, jogszabály mégsem kötelezi az önkormányzatokat felügyeletek létrehozására. Jelenleg közel 200 felügyelet működik. A nagyobb lélekszámú önkormányzatok önálló költségvetési szervként hozták létre e szervezeteket, ahol a felügyelők – általában – közalkalmazotti státusban vannak.

A kisebb települések önkormányzatai a polgármesteri hivatalokban köztisztviselőként foglalkoztatják a felügyelőket. (Ez az összes felügyelő 35 százalékát jelenti.) A vázolt szervezeti keretek között összesen mintegy 1100 felügyelő végzi munkáját.

Változtatni kell!

A felügyelők ma már gyakran kényszerülnek olyan helyzetekben is eljárni, amikor ellenállással találkozhatnak. A jelenlegi, elsősorban nagyvárosi, üdülőhelyi közbiztonsági helyzet alapján kialakult az az általános vélemény, hogy a közterületi jogsértések elleni hatékony fellépés „erősebb" intézkedési jogkört igényel. A gyakori veszélyhelyzetek azt mutatják, hogy a felügyelők jogköre korlátozott, eszköztáruk – mind feladataik teljesítése, mind önvédelmük biztosítása tekintetében – nem hatékony.

Ugyanakkor az is látszik, hogy a hatályos szabályozás nem rendezi a célszerű és ésszerű mértéket meghaladó felügyelői fellépés elleni védelmet, jóllehet az intézkedések a legtöbb esetben az állampolgárok alapvető jogait érintik.

A módosítás iránya

A több mint tíz év tapasztalata, a gondok, a társadalmi változások mind szükségessé teszik a jogszabályi változtatást. A felügyeletek törvényi szabályozásával szembeni követelmények érintik:

• a szabályozás szintjét,
• a felügyeletek jogállását, feladatait és szervezetét,
• a felügyeletek alapítását és működését érintő önkormányzati feladatokat,
• a felügyelők közszolgálati státusát, intézkedési jogkörét, az általuk alkalmazható kényszerítő eszközöket,
• az állampolgárok jogainak aránytalan korlátozásával szembeni jogi biztosítékokat.

Bővülő eszköztár

Az intézkedéseknél a bizonyítási nehézségek csökkentése, az eljárások gyorsabb lefolytatása érdekében a javaslat lehetővé teszi, hogy az intézkedés kapcsán a felügyelő kép- és hangfelvételeket készítsen. De rendelkezik ezek, továbbá a személyes adatok körültekintő kezeléséről is.

A megváltozott közterületi viszonyok következtében időszerűvé vált a felügyelői intézkedések körének bővítése is. A tervezet az igényekhez képest mértéktartóan bővítené a felügyelők eszköztárát. Megtartja az eddig is alkalmazott intézkedéseket. Ezek: a hatósági ellenőrzés, igazoltatás, helyszíni bírságolás, feljelentés, előállítás, a jogszabály alapján elkobozható dolog visszatartása.

A felügyelői eszköztár a felvilágosítás-kérési joggal bővülne, amelyet a feltartóztatás lehetősége tesz hatékonyabbá.

A belterületi utak nagyobb része helyi önkormányzati tulajdonban van. A forgalomszabályozás, a helyi közlekedés feltételeinek biztosítása – zömében – önkormányzati feladat. A közterületek közlekedési célú védelme céljából az önkormányzatok rendeletet alkothatnak, és ezen belül elrendelhetik kerékbilincs alkalmazását és a jármű elszállítását. A felügyelet, mint ellenőrzésre és intézkedésre feljogosított szerv, foganatosíthatja ezt az intézkedést. Ezért a tervezet nevesíti ezt a felügyelői intézkedést, meghatározva, hogy az eljárás során a kerékbilincs alkalmazásával és a járművek elszállításával kapcsolatos helyi önkormányzati rendeleti szabályokat kell betartani. A tervezet – emellett – lehetőséget biztosít a felügyelő részére, hogy az önkormányzati közúton szemetelő, azt szennyező járművet intézkedés céljából feltartóztassa. Megilleti a megállítási jog a felügyelőt akkor is, ha a helyi közúton a táblával jelzett behajtási tilalmat szegik meg.
A felügyelő az önkormányzat által meghatározott területen vagyonvédelmi feladatokat is elláthat. A tervezet garanciális szempontból kiemeli, hogy a felügyelő kizárólag önkormányzati vagyon védelmét láthatja el és csak a képviselő-testület rendelkezése alapján.

A kutya, mint kényszerítő eszköz

A felügyelő közigazgatási ügyekben (államigazgatási, szabálysértési) jár el. Az ügy jellegétől függően az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény, illetve a szabálysértésekről szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

Amennyiben államigazgatási vagy szabálysértési ügy indul, az azzal összefüggő felügyelői intézkedés ellen jogorvoslati igény az eljárásban elbírálható. Minden más esetben a panaszt – 8 napon belül – a jegyzőnél lehet benyújtani, aki az ügyben az államigazgatási eljárás szabályai szerint jár el.

A hatályos szabályozás szerint a felügyelő az életét, testi épségét veszélyeztető, szabadsága ellen irányuló támadás elhárítása érdekében, önvédelmi eszközként jelenleg könnygázszórót alkalmazhat. A közbiztonság romlása következtében viszont indokolt újabb, már nemcsak önvédelmi, hanem kényszerítő eszközök alkalmazását lehetővé tenni.

Az intézkedéssel szembeni ellenszegülés vagy a helyszín (menekülésszerű) elhagyása esetén ugyanis a felügyelőnek jelenleg nincs eszköze az intézkedés foganatosításához. A tervezet ezt a helyzetet megszünteti, lehetővé téve, hogy a felügyelők kényszerítő eszközöket – testi kényszert, könnygázszórót és a helyi körülményektől függően szolgálati kutyát – alkalmazhassanak. Az utóbbit az önkormányzat képviselő-testülete döntheti el. Ezek a magyar jogrendszerben elfogadott kényszerítő eszközök közül a legenyhébbek.

A kényszerítés az intézkedéssel vagy az intézkedővel szemben megnyilvánuló aktív vagy passzív ellenállás leküzdését jelenti, többnyire a személyi szabadság átmeneti korlátozása révén. Erre tekintettel a tervezet előírja, hogyha az eset körülményei lehetővé teszik, az érintett személyt figyelmeztetni kell a kényszerítő eszköz alkalmazására.

De ezekre csak kivételes, rendkívüli esetekben kerülhet sor. Mivel ez az állampolgárok alapvető jogait érinti, alkalmazásukat a felügyelet vezetője útján jelenteni kell az illetékes rendőrkapitányságnak, ahol az intézkedés jogszerűségét kivizsgálják.

A felügyelet és a felügyelők tevékenységi körét, feladatait meghatározó normák a védendő értékektől függően határozzák meg a felügyelők illetékességi területét, azokat a „közterületeket", ahol a felügyelők intézkedésre jogosultak.

A tervezet felsorolja a felügyelő által alkalmazható kényszerítő eszközöket, ugyanakkor – hasonlóan a rendőrségről szóló törvényhez – a belügyminisztert hatalmazza fel, hogy azok rendeltetésszerű használatát és alkalmazásuk részletes eljárási rendjét szabályozza.

A törvényjavaslatot a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek.

dr. Várady László, szakfőtanácsos
BM önkormányzati és Településfejlesztési Főosztály

---

Tartalomjegyzék * kilencedik évfolyam, 3. szám * 1999. március

---

Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.