| ||
Törvény készül a BelügyminisztériumbanÁldozatvédelemÁldozattá bárki válhat, és életünk során adódnak helyzetek, amikor úgy érezzük, éppen mi vagyunk azok. A hiszékenységünk, a naivitásunk, a bizalmunk áldozatai. Szembesülve a tényekkel, rendszerint levonjuk a megfelelő következtetést és megfogadjuk, hogy soha többé... Gyakran tragikus és kilátástalan a bűncselekmény áldozatává vált ember helyzete. A kirabolt, megfélemlített, esetleg bántalmazott áldozat nemcsak helyzetfelmérésre képtelen, de lelkileg is súlyosan sérülhet. Felkészülni valamennyi bajra, ami érhet bennünket, képtelenség. Érdemes azonban tudni: a bűncselekmény áldozata is számíthat segítségre. Az áldozatok segítését, érdekképviseletét napjainkig egyetlen szervezet, a Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület vállalta fel, és szerény eszközeivel becsülettel el is látta. Összegyűjtik a tapasztalatokat Lényeges változás az elmúlt év végén történt, amikor Pintér Sándor belügyminiszter bejelentette, hogy tárcája magára vállalja az áldozatvédelmi törvény kidolgozását és az ehhez szükséges intézményrendszer kiépítésének feladatát. Azóta a Belügyminisztériumban már elkezdték a munkájukat az áldozatvédelmi iroda munkatársai. Jelenlegi legfontosabb feladatuk az e témával foglalkozó nemzetközi ajánlások alapján:
Országos védőrendszer A cél, hogy a bűncselekmények károsultjai és sértettjei a jövőben törvény által biztosított, széleskörű jogi védelmet élvezzenek, és erkölcsi, jogi, illetve, ha szükséges, anyagi támogatásban is részesüljenek. Az országosan kiépülő áldozatvédő rendszer díjtalan jogsegélyszolgálatot, a hatósági eljárásban segítséget ajánl az áldozatoknak, ha szükséges, gondoskodik egészségügyi ellátásukról, tájékoztatja őket a nyomozás állásáról. Az áldozatvédelmi iroda munkatársai remélik, hogy helyi szinten az önkormányzatok és a civil szervezetek is bekapcsolódnak az országosan kiépülő rendszerbe, és nem csupán az áldozatok segítésében, hanem az áldozattá válás megelőzésében is közreműködnek. A biztonságos település Reményeik nem hiábavalóak. Hazánkban elsőként Magyarkeszi község polgárai kezdeményezték az áldozattá válás elkerülését célul tűző mozgalmat. Felhívást tettek közzé, mely szerint azon kistelepülés tekinthető biztonságosnak, ahol a bűncselekményeknek a lakossághoz viszonyított aránya nem haladja meg a két százalékot, és nem követnek el súlyos bűncselekményt. A belügyi tárca vezetője azonnali döntéssel reagált a magyarkesziek felhívására. A tárca és a társszervek szakemberei elkezdték a Biztonságos település cím elnyeréséért induló országos mozgalom pályázati feltételeinek és az e címet elnyert települések bűnmegelőzési támogatási rendszerének kidolgozását. Időközben – az áldozatvédelmi törvény megalkotásáig – hatályba lépett az a belügyminiszteri utasítás, mely a tárca szervezetei és a miniszter irányítása alá tartozó önálló szervek áldozatvédelmi feladatait határozza meg és azok végrehajtásáról szól. Ezentúl, a rendőri szerveknek az eljárások során maradéktalanul szem előtt kell tartaniuk a sértetti jogokat. A rendőrségi panaszirodákon, ügyeleteken kulturált és szakszerű körülmények között kell meghallgatni a bűncselekmények áldozatait; tájékoztatni kell őket arról, milyen anyagi, orvosi és lelki segítséget kaphatnak, kártérítési igényüket hogyan és milyen formában nyújthatják be. A megfélemlített áldozatot meg kell nyugtatni, tájékoztatni kell a sérelmére elkövetett bűnügy állásáról. Az utasítás egy külön pontja foglalkozik az áldozat személyiségi jogainak és személyes adatainak védelmével. A bűncselekményről a rendőrségi sajtóközleményeket és bűnügyi tudósításokat ezentúl úgy kell közreadni, hogy azok ne sértsék az áldozat magánéletét, emberi méltóságát és kegyeleti jogait. mj Tartalomjegyzék * kilencedik évfolyam, 3. szám * 1999. március Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn. |