A gazdaság és a társadalom minden területe függ az energiától. Az energiapolitika alapkövetelménye, hogy annak hiánya ne korlátozza sem a gazdaság működését, sem a lakosság természetes életfeltéteIeit. A piaci alapokra helyezett energiapolitika, az állami beavatkozás minimalizálásával és a piacgazdasági módszerek lehető legnagyobb mértékű alkalmazásával kívánja megvalósítani a biztonságot, a környezetkímélő és racionális energiaellátást.

Az 1998-ban hivatalba lépő új kormány nemzeti energiatakarékossági stratégia kidolgozásával kívánta elősegíteni – a kormányprogram szerint – a takarékosság erősítését.

A stratégia célkitűzései:

• az import-függőség mérséklése, és ezáltal az ellátásbiztonság növelése,
• kis energiaigény-növekedés melletti dinamikus gazdasági fejlődés energetikai feltételeinek biztosítása,
• az energia-kiadások csökkentése, a termelőszféra nemzetközi versenyképességének növelése,
• a hazai energiahordozó készletek kímélése,
• a környezet állapotának, az életfeltételeknek a javítása, és a környezetvédelem terén tett nemzetközi vállalások teljesíthetőségének az elősegítése,
• az új villamos-kapacitások építésének lassítása,
• az Európai Unió energiapolitikai célkitűzéseinek hazai alkalmazása,
• a csatlakozás érdekében felzárkózás az európai országok energiahatékonysági színvonalához az energiaigényesség fokozatos mérséklésével.

Az energiatakarékosság szükségességét – a politikai, gazdasági és környezetvédelmi szempontokon túl – alátámasztják az EU által végzett, Magyarország energiapolitikájával kapcsolatos vizsgálatok. Az energiatakarékosság megvalósításának egyik legfőbb ösztönzője a valós értékviszonyokat tükröző energiaár. De az állam határozott beavatkozása nélkül nem dolgozható ki és nem hajtható végre országos jellegű átfogó energiahatékonyság-növelő program.

Az energiatakarékosság szükségességének egyik legfontosabb oka a magyar gazdaság nagyfokú importfüggősége. A rendelkezésre álló hazai energiaforrások 60 százaléka származik importból.

Az alapvető elvárásoknak megfelelünk

Magyarország az OECD-tagságot követően belépett a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) tagjainak sorába és megindult az Európai Unióhoz történő csatlakozás.

Az Unióba belépni kívánó országok energetikai helyzetét az IEA időközönként megvizsgálja és ajánlásokat ad, hogy milyen területeken van szükség különböző intézkedésekre. Magyarország energetikai helyzetét a szervezet 1991-ben és 1995-ben vizsgálta részletesen és mindkét esetben arra a végső megállapításra jutott, hogy a hazai energiapolitika megfelel az európai kívánalmaknak. A két vizsgálat egyaránt ajánlotta, hogy Magyarország tegyen lépéseket az energiatakarékosság ösztönzése és a környezetvédelem területén.

Hasonló véleményt adott az Európai Unió Brüsszeli Bizottsága az 1997 nyarán Magyarországról készült országvéleményében.

Az Európai Unióhoz való csatlakozás fontos feltéleként emeli ki a Bizottság a környezeti ártalmaknak, szennyezéseknek a mérséklését. Ez a feltétel jelentős részben az energetika feIé jelent elvárásokat, hiszen a levegőbe kerülő szennyező anyagok mennyiségének túlnyomó része az energiahardozók termeléséből, átalakításából, illetve felhasználásából ered.

Az ösztönzés ma

A fontosabb energiatakarékossági konstrukciók, illetve szervezett programok:

• Energiatakarékossági Hitel Alap (német szénsegély hitel),
• Energiatakarékossági Hitel Program,
• Panelhitel,
• Központi Környezetvédelmi Célfeladatok,
• PHARE rulírozó hitelalap,
• egyéb nemzetközi támogatások (SYNERGY, THERMlE, SAVE programok),
• MTESZ és NGO energiatanácsadó központok.

A „német szénsegélyből" képzett „Energiatakarékossági Hitel Alap"

A német kormány a magyar gazdaságban 1991-ben jelentkezett tüzelőanyag-ellátási gondok megoldásának elősegítésére, célzottan szénbeszerzésre, 50 millió DEM segélyt ajánlott fel. A felajánlott segélyből megvásárolt szén hazai értékesítése során a Magyar Nemzeti Bankhoz folyamatosan befizetett forint összeg 30 százalékát az energiatakarékossági, az energiaigényesség mérséklését szolgáló beruházások kedvezményes hitellel történő támogatására különítették el.

A kedvező feltételekkel rendelkezésre álló pénzügyi forrás hatékony kihelyezése érdekében 1991-ben megjelent a „Pályázati Felhívás". A beérkezett pályázatokat szakmai zsűri bírálta el. Az 1,1 Mrd Ft-os keretből biztosítható kedvezményes hitel összege egy-egy beruházásra nem haladhatja meg a 80 MFt-ot. A hitel kamata változó, mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat 50 százaléka. Ezen túlmenően a bank által felszámított kamatrés 3 százalék és a műszaki felülvizsgálat és ellenőrzés költsége további 0,5 százalék.

A hitel Iétrehozása óta rulírozó jelleggel – vagyis a visszafizetésekkel és a kamatokkal ismét feltöltve a keretet – folyamatosan működik és működési ideje alatt az eredeti 1,1 Mrd Ft már több mint 4-szer megfordult. 1998 végéig összesen 6 Mrd Ft került kedvezményes hitelként kihelyezésre, amelynek révén – a saját erőt is figyelembe véve – 8 Mrd Ft-nyi beruházás valósult meg.

Országos Energiatakarékossági és Energiahatékonyságot Növelő Program

Az elvégzett elemzések azt mutatják, hogy a magyar társadalom és gazdaság működésében összességében

• a minimál program szerint 5-10 év távlatában mintegy 60 PJ/év, 15-20 év távlatában 190 PJ/év megtakarítás érhető eI 42, illetve 125 Mrd Ft összes ráfordítással,
• a maximál programban középtávon 110-120 PJ/év, hosszútávon 300 PJ/év megtakarítás is lehetséges, ennek ráfordításigénye összesen 210, illetve 400 Mrd Ft.

Energiatakarékossági Hitel Program

A kormány határozatban intézkedett az Energiatakarékossági Hitel Program (továbbiakban EHP) Iétrehozásáról. Az EHP évente meghatározandó cél- és eszközrendszerrel jött létre, és 1997-ben a helyi önkormányzatok tulajdonában lévő közintézmények energiamegtakarító beruházásainak az ösztönzését szolgálta kedvezményes hitelfelvételi lehetőség biztosításával. A kamatpreferencia mértéke a mindenkori jegybanki kamat 50 százaléka, forrása a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat.

A pályázat keretében történő hitelnyújtás részletes feltételei:

• a fejlesztés eredményeként elért összes költség-megtakarításból a megtakarítás legalább 50 százalékot képviseljen;
• a kedvezményes hitel összege egy-egy beruházásnál nem haladhatja meg a 30 MFt-ot;
• a teljes fejlesztési költség legalább 10 százaléka saját forrásként álljon rendelkezésre;
• a beruházás megvalósítási időtartama nem haladhatja meg a 12 hónapot:
• a hitel maximális futamideje 6 év;
• a türelmi idő a beruházás megvalósítási időtartama és az azt követő év.

A Program az 1025/1999. (II. 6.) kormányhatározat értelmében idén folytatódik. Az önkormányzati alprogram kerete 1 Mrd Ft. A pályázati feltételrendszer nem változik.

A határozat alapján 1999 augusztusában kerül meghirdetésre egy új alprogram, amelyik a hazai távhőrendszerek energiatakarékos felújítására irányul. Az induló új alprogramban a távhőszolgáltató cégek részére 1 Mrd Ft keretösszegű kedvezményes hitelkonstrukcióra nyílik lehetőség, amelyben a hiteltámogatás – hasonlóan az önkormányzati alprogramhoz – a jegybanki alapkamat 50 százaléka. Az új alprogramban 150 MFt vissza nem térítendő támogatás a távfűtött lakásokon belüli energetikai korszerűsítésekre fordítható.

ESCO tevékenység

A környezetvédelem és az energiatakarékosság a célja annak az ESCO konstrukciónak, amelyik a harmadik feles energiatakarékosságot valósítja meg. Ma már több vállalkozó társaság foglalkozik ESCO típusú energiatakarékossági tevékenységgel.

A konstrukció lényege, hogy az önkormányzatoknak a beruházás lebonyolításakor egyetlen forintot sem kell fizetniük. A korszerűsítésből adódó megtakarításból fizetik ki a költségeket, általában 5-10 év alatt oly módon, hogy a tényleges energia-megtakarítás egyre nagyobb hányada marad az önkormányzatoknál. Az önkormányzatok tehát tőkeráfordítás nélkül energiát takarítanak meg és az energia-megtakarítás összegéből fizetik vissza a beruházás költségeit. E társaságok működése elősegíti az önkormányzatok működtetési költségeinek mérséklését, előnyösen hatnak az ország energiaellátásának biztonságára elősegítve a környezeti ártalmak mérséklését.

PHARE rulírozó hitelalap

A hazai energiahatékonyság növelése érdekében az Európai Unió PHARE segélyprogramjának keretében támogatási rendszer működik az ésszerűbb energia-felhasználást biztosító beruházások megvalósításához.

7,5 M ECU – azaz mintegy 1,8 Mrd Ft – PHARE hozzájárulással létrejött az Energiahatékonysági Vegyes Hitelrendszer, mely a törlesztésekkel folyamatosan visszatöltött alapként társfinanszírozás keretében egészíti ki az Európai Beruházási Bank Magyarország számára biztosított energiahatékonyság növelésére irányuló hiteleit.

A hitelkérelemre jogosultak körét

• a magánszektor, illetve a magánosítás alatt álló cégek,
• önkormányzati vállalatok és intézmények,
• független közintézmények

A rendszer kevert kamattal működik, amelyben a PHARE rész kamatmentes, az Európai Beruházási Bank hitelrésze piaci kamatozású. A PHARE rész az összberuházás 25 százalékában maximált

A hitel részleteiről az Energiahatékonysági és Energetikai Környezetvédelmi KHT-nál (06-1 333-1304, 303 9067) lehet érdeklődni.

dr. Szerdahelyi György
közigazgatási tanácsadó
Gazdasági Minisztérium

---

Tartalomjegyzék * kilencedik évfolyam, 3. szám * 1999. március

---

Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.