Március elején tárgyalta az Országgyűlés a közbeszerzési törvény módosításáról szóló előterjesztést, amely Hende Csaba, igazságügyi államtitkár szerint kettős célt szolgál: egyfelől, szigorúbb előírásokkal megakadályozza a jogszabály kijátszását, gyakoribbá teszi a jogorvoslati eljárásokat, másfelől pedig enyhíti a feleslegesen merev, a beszerzést indokolatlanul körülményessé tevő szabályokat. Az államtitkár kiemelte: gazdaságpolitikai megfontolásokból szeretnék fokozni a kis- és középvállalkozások részvételét a közmegrendelésekben, vagy legalábbis megakadályozni hátrányos megkülönböztetésüket.

A javaslat értelmében – az Európai Unió irányelveinek megfelelően – a jelenlegi 40 napos ajánlattételi és 25 napos jelentkezési határidők lerövidülnek. Ehelyett az ajánlatkérő csak 25, illetve 15 napot biztosítana, amennyiben a közbeszerzés lényeges adatait a költségvetési év elején az előzetesen összesített tájékoztatóban már közzétették. Lehetőség nyílna arra is, hogy az ajánlattevőt csak akkor zárják ki az eljárásból, ha ezt az ajánlatkérő korábban előírta. Csökkenne azoknak a versenyjogi törvénysértéseknek és az üzletvitel során elkövetett vétségeknek a köre is, amelyek miatt a pályázót öt évre ki lehet zárni a közbeszerzési eljárásokból. Az eddig nem kellően részletezett tárgyalásos eljárás menetét pontosítanák, s a kiskapuk bezárása érdekében korlátoznák az eredményhirdetés, illetve a szerződéskötés mellőzésének lehetőségeit. Emellett növelnék az ajánlatkérő adatszolgáltatási kötelezettségét.

Lényeges pontja a módosításnak, hogy az eredményhirdetés és a szerződéskötés közé várakozási időt iktatnának be, megakadályozandó a jogellenes szerződéskötést, lehetőséget teremtve az esetleges jogorvoslati eljárások lefolytatására. Megszüntetik a bírság kiszabásának korlátait és kimondják: a jogsértő közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződés semmissé tétele érdekében bírósághoz lehet fordulni.

---

Tartalomjegyzék * kilencedik évfolyam, 4. szám * 1999. április

---

Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.