Az eddig hiányzó, egységes katasztrófavédelmi szervezet megteremtése a célja – többek között – a belügyminiszter által március végén a parlament elé terjesztett katasztrófavédelmi törvényjavaslatnak. Így hatékonyabbá tehető a szélsőségesen veszélyes helyzetekben történő védekezés, illetve annak irányítása – jelentette ki expozéjában Pintér Sándor. A hivatásos önkormányzati tűzoltóság jogállásának változatlanul hagyása mellett az előterjesztés a polgári védelem és a hivatásos állami tűzoltóság bázisán alakítaná ki az egységes rendvédelmi szervet. A miniszter cáfolta, hogy a polgári védelem megszüntetésére, vagy létszámának csökkentésére törekednének.

A kormány egységes keretben kívánja szabályozni az ipari és a természeti katasztrófák elleni védekezést is, a különböző állami szervek tevékenységét. A javaslat felhatalmazást adna a mindenkori kabinetnek, hogy a katasztrófasújtotta területen mozgósítsa a polgári védelmi szerveket, illetve tartalékos katonai szolgálatot rendeljen el. A kihirdetett veszélyhelyzetben az intézkedések legfeljebb 15 napig lehetnének hatályban. Ezután a meghosszabbításhoz a parlament jóváhagyása lenne szükséges.

Az önkormányzati, az egészségügyi és a gazdasági bizottság többségi véleményét ismertető szónokok, a kormánypárti hozzászólók mind támogatásukról biztosították az elképzelést. Az ellenzék ezzel szemben egyenesen katasztrofálisnak minősítette az előterjesztést, és azonnali visszavonását követelte. Szakmailag megalapozatlan, a megfelelő szervezetekkel történő egyeztetések elmaradtak, és főként az oly áhított cél, az operativitás szorulna háttérbe a katasztrófák elleni védekezésben, ha megvalósulnának a benne foglaltak – sorolták kifogásaikat. Véleményük szerint alkotmányossági gondokat is felvet, hogy a koncepció értelmében a kormány a szükségállapothoz hasonló helyzetet hirdethet ki, holott a pártok, illetve a média korlátozása itt szóba sem kerülhet.

Úgy látják továbbá, hogy az indítvány nem alulról felfelé építi fel a katasztrófaelhárítás intézményrendszerét, bizonytalan a források kérdése, és azt sem szabályozzák egyértelműen, hogy ki legyen az úgynevezett Kormányzati Koordinációs Bizottság vezetője. Hiányolták a veszély meghatározását, a fokozatok részletezését, és teljeséggel elutasították, hogy az ipari és a természeti katasztrófákat együtt, „egy kalap alá véve" szabályozzák. Nyugat-Európában ez az eljárás elképzelhetetlen lenne – hangoztatták.

---

Tartalomjegyzék * kilencedik évfolyam, 4. szám * 1999. április

---

Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.