A közoktatási törvény legfrissebb módosítása értelmében megváltozik az oktatás állami és önkormányzati finanszírozásának aránya – jelentette be a tervezet országgyűlési vitájában Pokorni Zoltán, oktatási miniszter. Az előterjesztés értelmében, a költségek 80 százalékát központi, 20 százalékát pedig helyi forrásból biztosítanák az elkövetkező években. A módosítás ezen lényeges pontja 31 milliárd forinttal terheli meg a tárca költségvetését.

A tervezet szerint szeptemberben kell létrehozni az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontot, amely az elkövetkező évtizedek egyik legnagyobb kihívására való megfelelés, a minőségfejlesztés egyfajta biztosítéka. A szervezet a minőségbiztosítás és a közoktatás ellenőrzési, mérési, értékelési feladatainak irányítását látná el. A miniszter azt ígérte, hogy többoldalas, minőségfejlesztési stratégiát ismertető dokumentumot küldenek szét az iskolákba. Szeptembertől kezdené meg működését az Oktatási Jogok Miniszteri Biztosának Hivatala is, amely a diákok, a pedagógusok és a szülők jogainak érvényesülését vizsgálná, és javaslatot tenne a gondok orvoslására.

A módosítás másik lényeges eleme a kerettantervek megalkotása. A kidolgozás határideje: 1999. december 31. Ezekre épülnek a helyi tantervek, amelyeket az iskolák a tervek szerint 2000. szeptemberében választható módon vezetnek be. Az azt követő évben ellenben kötelező lesz ezeket egymáshoz igazítani. A kormány célja továbbá – hangzott el az expozéban – a nyolc plusz négyes iskolaszerkezet stabilitásának biztosítása. A 2000-2001-es tanév végéig a jelenleg tíz évfolyammal működő általános iskoláknak is át kell alakulniuk nyolcosztályossá. Azt azonban cáfolta a miniszter, hogy a tárca betiltaná a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokat. Csupán a korai pályaválasztási kényszer elkerülése érdekében szorgalmazzák, hogy ezekben az intézményekben négy évfolyamos képzést is biztosítsanak – mondta.

Márciusban a felsőoktatást is alapvetően érintő törvénymódosítás került a T. Ház elé. A javaslat szerint jövő év január 1-jétől alakítanák át a felsőoktatás rendszerét. Mégpedig úgy, hogy a jelenlegi állami intézményekből 17 egyetem és 13 főiskola alakulna. A programot 150 millió dolláros világbanki hitelből fedeznék, amelyet a kabinet még 100 millió dollárral egészítene ki. A kölcsönre az előző kormány kötött szerződést, és egy 1996-os törvénymódosítással a szocialista-szabaddemokrata koalíció rendelte el az átalakítást.

Mint azt Pokorni Zoltán kifejtette: az integrációt Budapesten a tudományterületek összeilleszthetősége, a fővároson kívül pedig a földrajzi közelség, a regionalitás követelménye határozza meg.

Bár az illetékes bizottságok egyhangúan általános vitára alkalmasnak találták a tervezetet, sok ellenzéki felszólaló azzal vádolta a kormányt, hogy több helyen politikai szempontok kerültek előtérbe a szakmai érvekkel szemben. Ilyen a Kaposvári Egyetem ügye, amelynek az ellenzék szerint a hatalmon lévők túlságosan is kedveznek. Szocialista álláspont szerint indokoltabb volna például Győrben létrehozni universitast.

Kormánypárti berkeken belül is vita alakult ki az agrárkutatóintézetek, a tangazdaságok hovatartozását illetően, s még csak formálódik a kompromisszum az oktatók kinevezésének kérdésében. A kisgazdák közölték: csak úgy támogatják az előterjesztést, ha a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium komoly befolyást szerez az agrárszakok felett, és az oktatási miniszter csak a felügyeleti jogot gyakorolja.

A szabaddemokrata Horn Gábor elfogadhatatlannak nevezte, hogy – ahogy az a javaslatban szerepel – az oktatási miniszter dönthessen rektorok, főigazgatók visszahívásáról.

---

Tartalomjegyzék * kilencedik évfolyam, 4. szám * 1999. április

---

Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.