 |
|
Mátraházi találkozó
1999. április közepén rendezte közgyűlését Mátraházán a KÖSZ. A meghívott előadók a résztvevőket érintő aktuális kérdésekről tartottak előadást. A KÖSZ elnöke tájékoztatásul ismertette azokat a leveleket, amelyeket a szövetség az önkormányzatokat érintő problémákról írt Pintér Sándor belügyminiszternek és dr. Pulay Gyulának, a Szociális és Családvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkárának. A két levelet az alábbiakban közöljük.
A közgyűlésen elhangzott előadások rövidített, szerkesztett változatban lapunk következő számában olvashatók.
|
Pintér Sándor
Tisztelt Miniszter Úr! A Községi Önkormányzatok Szövetsége az alábbiakban foglalja össze a Belügyminiszter Úrral történő megbeszélésen felvetett problémákat: 1.) Az egészségügy területén gondot okoz, hogy ma egy 1000-2000 fő körüli község nem feltétlenül tart el egy orvost. Privatizáció esetén vagyonvesztés és ellátásvesztés is egyaránt fennáll – nem kötelezhető az orvos a rendelő további rendelőként való üzemeltetésére, hiszen az ingatlan saját tulajdonná válik. Nem látjuk, hogy a privatizáció után ki felel a lakosság ellátásáért! Kétséges az is, hogy alapellátás keretében, annak igénybevételéhez, a lakosság rászorítható-e állandó utazásokra. 2.) A kistelepüléseket a közhasznú munkavégzés hátrányosan érinti. Sok helyütt csak az önkormányzat a foglalkoztató a már több éve munkanélküliek esetében. A rendelkezés kizárja ezen emberek ismételt közhasznú foglalkoztatását, mivel járadékot szereztek. Így ismét visszasüllyesztjük őket a semmittevésbe. Ezért kérjük, hogy a kistelepülések kivételt képezhessenek ez esetben, hisz vannak bizalmi munkahelyek (intézményeknél, házi szociális gondozásban stb.) is, amelyek ezt különösen is indokolttá teszik. 3.) A jogszabályi háttér átdolgozását kérjük annak érdekében, hogy az 1993. évi III. törvényben (szociális tv. 37/A §/1/ bek. c. pont) megjelölt aktív korú, nem foglalkoztatott számára biztosítandó rendszeres szociális segély munkavégzési kötelezettséggel járjon, ha ez nem lehetséges, úgy 70-30 százalék megosztású teherviselést tartanánk jónak. 4.) A szociális ellátások megítéléséhez a jövedelmi és vagyoni állapot vizsgálatához biztosított hatáskör bővítése szükséges (betétállomány, értékpapír stb.). 5.) Az Ötv-ben rögzíteni kellene az alapfokú oktatás, nevelés arányos támogatási szintjét. A finanszírozás mértékére vonatkozóan javasoljuk, hogy 1100 lélekszám alatt 1-4. osztályig+óvoda 100 százalékos szintű finanszírozás legyen. Intézményi létszámhoz és nem lélekszámhoz kellene a finanszírozást igazítani: 130-140 főig az iskolai és 65-70 fő óvodai létszám esetén. 6.) A kisiskolákban a pedagógusbért nem tudjuk biztosítani, mivel a normatíva-emelés 250-260 főn felüli iskolák esetében jelentkezik csak. 7.) Az önkormányzatok kérik a gáz-közművagyon részét az 1995. december 31. után épült vezetékekre is, amelyet jelenleg a törvény nem tesz lehetővé. 8.) A villamos közművagyon-igényünket az eredeti ígéret szintjén fenntartjuk. 9.) A hulladékgazdálkodási törvénytervezet keretében, ha mégis bevezetésre kerül a szennyvízrendszer nélküli település ingatlanai által fizetendő környezetterhelési díj, akkor a helyi önkormányzatokhoz kerüljön, akár elkülönítési kényszerrel. A már szennyvízrendszerrel rendelkezőknél a bekötések elősegítéséhez, a rendszerrel még nem rendelkezők esetében a majdani beruházás előkészítése és saját erő képzése céljából. 10.) A jogszabályalkotás (vagy módosítás) előkészítésének folyamatában az önkormányzatokkal, illetve más szervekkel való kötelező egyeztetéshez, illetve javaslattételhez kogens erővel legyen kikötve (természetesen törvényben) minimum 15 nap az álláspont kialakításához. Hosszúhetény, 1999. március 30. Üdvözlettel: Nádor Rudolfné
|
dr. Pulay Gyula
Tisztelt Államtitkár Úr! A Községi Önkormányzatok Szövetsége az alábbi módosítást javasolja a szociális törvényt (1993.évi III. tv.) illetően: Az a munkanélküli személy, aki jövedelempótló támogatásban részesül, csak abban az esetben részesüljön ebben az ellátási formában, ha havonta 40 óra közhasznú munkát végez. A felajánlott munka végzettségének megfelelő legyen, amelyért az önkormányzat felelősséget vállal. Amennyiben az érintett ezt a felajánlott munkát a fenti intervallumban nem fogadná el, ez a jövedelempótló támogatás szüneteltetésével járna mindaddig, amíg az együttműködést elmulasztó a havi 40 órás munkakötelezettségét nem teljesíti, feltéve, hogy egészségi állapotának és a fentebb említett szakképesítésének, illetve iskolai végzettségének megfelel a felajánlott munka. Nem tudjuk elfogadni, hogy csak intézményes keretek között történhessen a foglalkoztatás, hiszen a többségben lévő kistelepüléseken az önkormányzatok nem tudnak megfelelni e feltételeknek. Az esetek többségében nincs szociális intézmény a kistelepüléseken. Továbbá, megfontolásra ajánljuk a 106/1988. (XII.26.)MT számú rendeletet. A lakáscélú támogatásokról szóló rendelet felülvizsgálatát az alábbi indokaink alapján javasoljuk: Az a véleményünk, hogy több szempontból hasznos lenne a lakásvásárlásra kiterjeszteni az úgynevezett szociálpolitikai kedvezményt, az építkezéshez viszonyított csökkentett támogatással (50 százalék). Az önkormányzat polgármesteri hivatala garancia lehetne, hogy csak műszaki állapotukban ép, lakható lakások kerülhetnének megvásárlásra a támogatás felhasználása esetén. Hosszúhetény, 1999. március 2. Üdvözlettel: Nádor Rudolfné
|
Tartalomjegyzék * kilencedik évfolyam, 4. szám * 1999. április
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.