Több mint egy éve próbálkoznak a nagy önkormányzati szövetségek azzal, hogy létrehozzanak valami olyan egységes szervezetet, amelyet akarnak is, meg – talán – nem is. Az első kísérlet – a közeli múltban – nem járt eredménnyel. Az Önkormányzati Szövetségek Tanácsa úgy jött létre és szilárdult meg, hogy nem esett szét, később pedig úgy számolták fel, hogy nem szüntették meg. A résztvevők a lezárt kapuk mellett – gondolva a jövőre is – azért nyitva hagytak egy kicsiny rést egy újabb – de talán már egy más alapon, vagy más érdekek mentén szerveződő – egyesülési lehetőségben bízva.

E tények ismeretében és az újabb kísérletek fényében feltehetjük a kérdést: törvényi előírás, avagy történelmi szükségszerűség-e a jelenleg működő szövetségek egyetlen szövetségbe történő kényszerítése? Álláspontom szerint, az önkormányzati alapeszmével aligha egyeztethető össze akár az egyetlen és mindenható, akár pedig a jelenleg működő önkormányzati szövetségeknek egyetlen, hierarchikus szervezetbe történő integrációja. Az erre irányuló törekvések nemigen támogathatók kizárólagos és üdvözítő célként.

Nincs kizárólagosság

Az Erópai Önkormányzati Charta a helyi önkormányzatok alanyi jogaként ismeri el a közös érdekek védelmére történő „szövetkezést". Hasonló szellemben tesz említést a szövetségek létrehozásáról az önkormányzati törvény (Ötv.) is, amikor a helyi önkormányzatok jogaként és szabad akaratának törvényi keretek között érvényesülő eredményeként ismeri el a helyi önkormányzati érdekek képviselete és védelme céljából a területi és országos szervezetbe történő tömörülést. Érdemes talán arra is odafigyelni, hogy az Ötv. területi, valamint országos érdekképviseleti szervekről tesz említést. Az önkormányzati autonómiának megfelelően tehát a jogalkotó sem törekedett a kizárólagos integrációra. Teljesítendő (számon kérhető) kötelezettségként sem írja elő az egyetlen (területi, országos) önkormányzati szövetség létrehozását.

A magyar szabályozás e téren is az autonómiából fakadó sokszínűséget tekinti követendő elvnek. Ezt tükrözi az Ötv. 102. §-a is. Itt a jogalkotó az érdekek mentén szerveződő szövetségek mellett már az önkormányzati jogok kollektív képviseletére, védelmére és érvényesülésének előmozdítására történő érdekképviseleti szervezetek (szövetségek) létrehozását is célként ismeri el. Sőt, a törvény szövege szerint, az önkormányzati működés fejlesztése érdekében történő érdekképviseleti szervezetek létrehozására is van lehetőség. Minderről, tehát, úgy szól a jogalkotó, hogy közben említést sem tesz kizárólagosságról és/vagy szövetségi számszerűségről.

Mitől országos egy szervezet?

Úgy tűnik, hogy nem lehet cél az összes önkormányzati jog és érdek artikulálásának egyetlen – akármilyen csúcsszerv által is vezérelt – önkormányzati szövetségbe való beleerőltetése, eredményességének számonkérése. Persze, ha kialakultak már azok az alapelvek, amelyek mentén sikeresen szervezhetők és alakíthatók az egyes önkormányzati szövetségek, akkor az egész folyamat ellen nem lehet különösebb kifogásunk. Ma még azonban elég sokan teszik fel a kérdést: vajon biztos, hogy a területi alapon (területi, országos) szerveződő szövetség az egyedül üdvözlendő, avagy van ráció a különböző önkormányzati típusok (községi, városi, megyei stb.) szerinti szerveződésekben is. További kérdésként vethető fel: mitől lesz országos vagy csak területi szerv egy szövetség? Attól, hogy az egyik országosnak nevezi magát? Ugyancsak kétkedést válthat ki belőlünk a 7-es szám bűvössége is. Hét, és se több, se kevesebb? Ez pedig nem tűnik túl megnyugtatónak. Mi lesz vajon azon önkormányzatokkal, amelyek az önkormányzati autonómia elve alapján egyik önkormányzati szövetségbe sem kívánnak majd belépni?

Az összefogás elsősorban az államnak sürgető

Talán e téren is jobban körül kellene nézni a világban, vagy csak Európában. Nem biztos, hogy a mindent felölelő érdekképviseleti szervtípus a korszerű. Az állandó szervezetek mellett pedig teret lehetne biztosítani az ad hoc jellegű szövetségeknek is. Ma még az is kérdés, hogy ki és hogyan, illetőleg milyen módon hozza létre a legitim önkormányzati szövetsége/ke/t? További kérdés, hogy kikből álljanak a jelenleg kizárólag polgármestereket tömörítő szövetségek? Esetleg e kérdéskörben kaphatnak-e beleszólási jogot az önkormányzati jogok kollektív birtokosai? E számtalan kérdés mind-mind megválaszolásra vár.

De hát akkor kinek is sürgős ez az integráció? A pártoknak és az államnak biztosan az. Egyetlen önkormányzati szövetség pártpolitikai befolyás alá gyűrése kisebb feladat, mint hét, vagy ennél több szövetségé. Egy szövetség esetén az állam is jobban boldogulna az Ötv. 102.§ /2/ bekezdésében írt kötelezettségével: "az országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek véleményét ki kell kérni az önkormányzatokat érintő jogszabályok és más állami döntések tervezeteivel kapcsolatban. Az érdekképviseleti szervek álláspontjáról a központi döntést hozó szervet tájékoztatni kell."

És addig? Marad az aggódás és intés a túl korán létrehozandó egyetlen önkormányzati szövetséggel szemben. Ha pedig ez kevés lenne, akkor még mindig emlékezetünkbe idézhetjük a közelmúlt történelmének mindent maga alá gyűrő mamut szakszervezeti csúcsszövetségét: a Szakszervezetek Országos Tanácsát.

Dr. Fogarasi József

---

Tartalomjegyzék * kilencedik évfolyam, 4. szám * 1999. április

---

Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.