A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a súlyos ipari balesetek elleni védekezésről szóló törvényjavaslat – ismertebb nevén a katasztrófatörvény – parlamenti vitája már elkezdődött és végszavazása júniusban várható. Amennyiben a kétharmados többséget igénylő törvényt a parlament elfogadja, úgy katasztrófa, illetve súlyos ipari baleset esetén egységes, kormányszintű operatív irányítási rendszer jön létre.

Katasztrófa bekövetkezésének esetére a védekezés egységes irányítására ez idáig még nem született magasszintű jogszabály. A jelenlegi rendszer szerint ipari vagy nukleáris baleset esetén különböző kormány-bizottságok alakulnak. Ez azt a veszélyt rejti magában, hogy ha egyidőben több típusú katasztrófa következik be, több kormánybizottság alakul, és mivel alapvetően a bizottságok azonos személyi összetételűek, működésük nehézkessé válik.

Csökkent hatékonyságú elhárítás

A katasztrófák elleni védekezést jelenleg ágazati jogszabályok, a polgári védelemről, a tűzvédelemről, valamint a honvédelemről szóló törvények szabályozzák. E jogszabályok, bár a végrehajtást pontosan határozzák meg, az irányítás rendjét csupán a saját területük sajátosságainak megfelelően tartalmazzák. Ez más ágazatot is érintő katasztrófák esetén átfedéseket okoz, az elhárítás hatékony működését csökkentheti.

A katasztrófák elhárításában jelenleg a tűzoltóság, a polgári védelem és egyéb szervezetek külön-külön vesznek részt, saját vezetésük irányításával.

Elgondolkodtató az is, hogy hazánkban a veszélyes tevékenységet végző vállalkozásokra vonatkozóan sincs magasszintű jogszabály, mely az ipari balesetek megelőzése érdekében kötelezettségeket róna rájuk.

A katasztrófatörvény elfogadása sürgetővé vált, az elmúlt félév súlyos ár- és belvizei, valamint a hó okozta károk is ezt bizonyítják.

A törvényjavaslat célja: egységes irányítási rendszer, valamint a jelenleginél hatékonyabb katasztrófavédelmi szervezet létrehozása. Ez azt jelenti, hogy katasztrófahelyzetben a kormányzati szinttől a helyi szintig terjedően egységes katasztrófavédelmi rendszer lép azonnal működésbe. Munkájukat egy újonnan felállított katasztrófavédelmi szervezet segíti.

A védelmi csúcs szerv

A fentiekben említett rendvédelmi szervezet a Tűzoltóság Országos Parancsnokságának és a Polgári Védelem Országos Parancsnokságának integrációja révén alakulna meg. Az egyesítés révén létrejövő Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a tervek szerint 2000. január 1-jén kezdené meg tevékenységét.

Azzal, hogy a törvényjavaslat a kormány részére törvényileg szabályozott jogköröket biztosít, egyben növeli operativitását is. A kormány hirdetné ki a veszélyhelyzetet, döntene az ország egész területének, vagy egy részének katasztrófasújtotta területté nyilvánításáról, tájékoztatná az Országgyűlést, stb. Kihirdetett vészhelyzetben a kabinet intézkedései 15 napig maradhatnak érvényben parlamenti megerősítés nélkül.

A katasztrófák elleni védekezést egy állandó személyi összetételű kormánybizottság (Kormányzati Koordinációs Bizottság) irányítaná, felváltva az eddigi ad hoc bizottságokat. A Miniszterelnöki Hivatal bázisán működő állandó bizottság tagjai a tárcák vezetői és különböző területek szakemberei lennének, és fő feladatuk az élet- és vagyonmentés irányítása lenne. A katasztrófa jellegétől függően a bizottság legilletékesebb tagja irányítaná a védelmi és mentési feladatok végrehajtását. Összetett katasztrófa esetén akár maga a miniszterelnök. A javaslat szerint a koordinációs bizottság irányítaná a területi védelmi bizottságok munkáját, összehangolná a mentési munkálatokat, így az gyorsabbá és hatékonyabbá válna. Ezen belül az illetékes miniszter és az illetékes országos hatáskörű szerv vezetője felelne az ágazati feladatkörébe tartozó terület katasztrófavédelmével kapcsolatos valamennyi tevékenységért.

Illetékességi területükön a megyei, a fővárosi, illetve helyi védelmi bizottságok irányítanák és hangolnák össze a katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását; a bizottság elnöke egyben a kormány által meghatározott feladatok és intézkedések végrehajtását is szervezné.

A törvényjavaslat megalkotói ezúttal is törekedtek az Európai Unió normáit a hazai jogrendbe beépíteni.

Veszélyes építmények

A törvényjavaslat szerint a jövőben veszélyes létesítményt építeni, használatba venni, üzemeltetni csak a katasztrófavédelmi főigazgatóság hozzájárulásával lehet. A törvény hatályba lépését követően a már működő létesítmények üzemeltetőinek 2001. december 31-ig kell bejelenteniük veszélyes tevékenységüket. A hatóság akár be is tilthatja azon cégek működését, melyekről bebizonyosodik, hogy szabálysértést követtek el.

Ahhoz, hogy hazánk a súlyos ipari balesetek elleni védekezésben megközelítse az EU-szintet, milliárdokra van szükség, s ennek jelentős része a veszélyes tevékenységet folytató vállalkozókat terheli. Mi, többiek, a törvény elfogadását követően „csak" biztonságosabb környezetben fogunk élni.

mj.

---

Tartalomjegyzék * kilencedik évfolyam, 4. szám * 1999. április

---

Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.