Határtalanul

Önkormányzatok és szövetségeik a nemzetközi szervezetekben

Egyedül nem megy

Az elmúlt választási ciklusban az eönkormányzati szövetségek köezös, összehangolt megjelenése nagy segítséget jelentett a nemzetközi kapcsolatrendszer fejlesztésében. Az ÖSZT több nemzetközi szervezetben is képviselte az önkormányzatokat. Kapcsolatrendszerén keresztül külföldi tanulmányutakat szervezett, lehetőséget biztosított konferenciákon való részvételre. Együttműködtek többek között az angol Know How Founddal, a svájci MUNDI Tanácsadó Céggel, a holland önkormányzati szövetséggel (VNG), az amerikai önkormányzati projekttel (ICMA), a Világbankkal, a Phare-ral, az FDI-jal.

Az ÖSZT által végzett kérdőíves felmérés alapján az önkormányzatok 12 százaléka tagja valamilyen nemzetközi szervezetnek. A városok és a megyei jogú városok leggyakrabban valamilyen európai szerveződés munkájába kapcsolódnak be (pl. Európai Városok Szövetsége, Fenntartható Európai Városok Mozgalom, Európai Középvárosok Együttműködési Hálózata). Gyakori a szakmai, ágazati szerveződésben való részvétel (egészségügy, környezetvédelem). Ezt követi a világszervezeti tagság (pl. Testvérvárosok Szövetsége, WHO). Viszonylag csekély a regionális és határmenti szervezetekben való részvétel (pl. Club Pannonia, Kárpátok Eurorégió).

A megyék célpontja: Németország, Románia

A megyék a nemzetközi szervezetek közül leginkább az Európai Régiók Gyűlésében vannak jelen, amelynek mind a 19 megye tagja. E szervezet jelenti számukra azt a kapcsolatot, amelyen keresztül jelen lehetnek Nyugat-Európában, ahol partnereket, támogatókat szerezhetnek terveik megvalósításához. Ezt követi a Duna Menti Tartományok Munkaközösségének tagsága, valamint a Club Pannonia, amelyekben 6–6 megye tag és az Alpok-Adria Munkaközösség 5 megye részvételével.

A megyék átlagosan kb. 3 testvérvárosi kapcsolattal rendelkeznek. Ezek között is leggyakoribb célpont Németország és Románia, de számos példát találunk oroszországi kapcsolatra is. Az egyéb kétoldalú együttműködések viszont sokkal gyakoribbak a megyék esetében. Itt a partnerek nem feltétlenül megyék, régiók, hanem lehetnek települések, kisebb térségek. A megyék aktivitását és kapcsolatkészségét jelzi, hogy mindegyik legalább egy nemzetközi szervezetnek tagja. A kapcsolatok kialakításában fontos szerepet játszik a területi közelség. Tehát a leghatékonyabban az egymáshoz földrajzilag is közelebb elhelyezkedő határmenti régiók, térségek kapcsolatai működnek, ilyen pl. a Kárpátok Eurorégió vagy a Duna-Maros-Tisza Régió együttműködési szervezetek.

Testvérvárosi programok

A települések szintjén kialakult együttműködések egyik leghatékonyabb formája a testvérvárosi programokban való részvétel. Ezen kívül azonban az önkormányzatok és intézményeik különböző jellegű, egyéb partneri kapcsolatokat is létesítenek külföldi önkormányzatokkal, intézményekkel. A magyarországi településeknek 35 országban van testvérvárosi kapcsolatuk. Majdnem minden európai országban és más földrészek (pl. USA, Izrael, Japán) településeivel is létrejött már együttműködés. A legtöbb közülük Németországgal van kapcsolatban, ezt követi Ausztria, Románia, Finnország és Olaszország.

Tanulmányutak szervezésével az ÖSZT a Belügyminisztériummal együtt koordinálta a testvérvárosi kapcsolatok elősegítését. Minden évben két – polgármesterekből és jegyzőkből álló – csoport vett részt tanulmányúton pl. Németországban, Franciaországban.

Megnövekedett jelentőségű főváros

Budapest jelenleg több mint 50 nagyvárossal folytat nemzetközi együttműködést. Az EU-csatlakozás előkészítésével párhuzamosan megnövekedett a jelentősége a főváros nemzetközi kapcsolatrendszerében az EU fővárosaival és nagyvárosaival kialakított együttműködésnek. E városoktól egyrészt az európai városszervezetek keretében kap felkészítési támogatást. Budapestnek az EU-országok nagyvárosaival folytatott szakmai tevékenysége a PHARE ECOS-OUVERTURE projektekben valósul meg. Ezen kívül részt vesznek számos nemzetközi szakmai egyesület munkájában.

Az EU nagyvárosait tömörítő Eurocities városszövetségnek a főváros 1996 óta társult tagja. A szervezetben való részvétel kritériumai:

  • 250 ezer lakos,
  • az adott régión túlmutató jelentőség,
  • demokratikusan választott önkormányzat.
E városszervezetnek jelenleg 14 EU és 11 egyéb európai országból, 91 tagja van. Az Eurocities célja a városok érdekeinek képviselete az EU-n belül, és információnyújtás a különböző programok keretében megpályázható pénzekről. A szervezet egyik bizottsága a Kelet-Nyugati Bizottság, amely az EU tagjai és a közép- és kelet-európai városok együttműködését kívánja elősegíteni tapasztalataik átadásával, közös projectek megvalósításával. A bizottság célul tűzte ki, hogy az EU-csatlakozás előtt álló országok nagyvárosainak segít a felkészülésben. 1997 szeptemberében a bizottság soros ülését Budapesten tartotta, ahol az 1998-as évre Lipcse polgármesterét a bizottság elnökévé, Budapest főpolgármesterét pedig alelnökké választották. 1999-ben ennek a bizottságnak Budapest főpolgármestere lesz az elnöke.

Bódisné Mészáros Éva
szakértő

Önkorkép
Tartalomjegyzék * kilencedik évfolyam, 4. szám * 1999. április
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.