Főépítészek az Önkormányzatokban

Az Országos Főépítészi Kollégium 1/1999. számú javaslata

Az Országos Főépítészi Kollégium 1/1999. számú javaslata az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet (OTÉK) módosítására

Az Országos Főépítészi Kollégium legutóbbi ülésén foglalkozott a 253/1997. (XlI.20.) kormányrendelet (OTÉK) egyes rendelkezéseire előzetesen adott módosító javaslatokkal. Ennek keretében részletesen is megvitatta a járművek elhelyezésével foglalkozó 42. § rendelkezéseit, különös figyelemmel a (2), a (4), a (10), valamint a (11) bekezdésben foglaltakra, továbbá a 111. § (2) bekezdésében biztosított – a helyi építési szabályzatban és a szabályozási tervben lehetséges – eltérési lehetőségekre.

A Kollégium álláspontja szerint az említett rendelkezések – (főleg, ha a 111. § (2) bekezdése valóban értelmezhető akként, hogy az abban Ieírt feltételek teljesülése esetén a helyi önkormányzat rendelete a 42. § (10) bekezdésében említett _50 százalékos mértékűnél nagyobb eltérésre is lehetőséget ad) – részben hiányosak, részben olyan mértékben szigorítják meg a parkolásra vonatkozó korábbi szabályokat, amit a napi gyakorlat általában nem igazol. Számos esetben gondot jelent az is, hogy nem tisztázott:

  • lehet-e, és ha igen, milyen módon és mértékben az egyes létesítményekben lévő, többféle funkciójú (vagy működési rendű) létesítmények parkolási szükségletének számításakor az egyidejűséget figyelembe venni,
  • az egyes létesítmények parkoló-szükségletének számításakor a (2) bekezdés a-m) pontjaiban felsorolt normatív értékeket additív módon, vagy a „szigorúbb" számítási alap szerint adódó nagyobb parkoló-szám mértéket „végeredményként" elfogadva lehet-e megkövetelni,
  • a (11) bekezdésben szereplő „helyi parkolási rendelet"1 szabályozási feladatait (vagy azok egy részét) átveheti-e a település egy részére készülő – szintén rendeleti formában jóváhagyott – szabályozási terv.
A Kollégium úgy ítéli meg, hogy az egyes építmények, önálló rendeltetési egységek, illetve területek rendeltetésszerű használatához szükséges járműtárolók és parkolók létesítésével kapcsolatban éppúgy hiba lenne a rendeletben szereplő normatív adatok (mértékek) differenciálatlan, a helyi sajátosságokat figyelmen kívül hagyó, mereven szigorú alkalmazása, mint a szabályozás teljes liberalizálása, a követelmények feladása, még akkor is, ha mindkét gyakorlat mellett és ellen is komoly érvek szólnak. Az előbbi módszerrel viszonylag nagy biztonsággal „kivédhető" a szabályozás (és az arra alapozott hatósági eljárás) elfogultsága. Ugyanakkor, az így meghozott döntések gyakran életszerűtlenek lesznek, és a valóságban veszélyeztethetik a korrekt működést. Az önkormányzati szabályozás korlátok nélküli, teljes szabadsága még akkor is a „szabadosság" veszélyét rejti magában, ha a napi gyakorlat és a település(rész) sajátosságai az ilyen eljárás életszerűségét igazolják. Így, az erre való hivatkozással megállapított, megengedő szabályozással könnyen vissza lehet élni. (Az adott rendeltetés sajátosságaira tekintettel, jogos lehet például egy-egy konkrét funkcióhoz rendelt parkoló-szükségletet alacsonyabb mértékben szabályozni. Ugyanakkor, az egyáltalán nem kizárható utólagos funkció-váltással a megengedőbb szabályozás mellett szóló érvek érvénytelenné válhatnak, és az így megvalósított létesítmények a napi közlekedési rendben működési zavarokat eredményezhetnek.)

Mindezeket figyelembe véve, a Kollégium az alábbi módosító javaslatokat teszi.

  • Amennyiben a 111. § (2) bekezdése a 42. §-ban foglaltaktól való eltérést nem teszi lehetővé, úgy a (10) bekezdést az alábbiak szerint javasoljuk kiegészíteni:
    (10) A (2) bekezdés szerint számított gépjármű elhelyezési kötelezettségtől – az a) pont alattiak kivételével – a település sajátosságaira figyelemmel, közlekedési vizsgálat alapján megállapított önkormányzati parkolási rendelet – legfeljebb _50 százalékos eltéréssel – eltérő értékeket is megállapíthat. A közlekedési vizsgálatnak ki kell terjednie a szabályozott terület településen belüli elhelyezkedésére, a használat sajátosságaira, a tömegközlekedési ellátottságra és a terület forgalmi terheltségére. Az 50 százalékosnál nagyobb mértékű eltérés az önkormányzati rendetetben is csak a 111. § (2) bekezdésében foglaltak teljesülése esetén engedhető meg.
  • A (11) bekezdés szövegezéséből – az 1. pontban foglalt javaslattal megegyező okok miatt – a „helyi parkolási rendeletben" szóösszetételből a parkolási szó törlését javasoljuk.
A javasolt módosítás eredményeként – továbbra sem kizárva annak lehetőségét, hogy az önkormányzat önálló (parkolási) rendeletben foglalja össze a járműtároló épületek, a gépjármű várakozó-(parkoló)-helyek, valamint a rendszeres teherszállítás esetén szükséges rakodóhelyek létesítésével és használatával kapcsolatos sajátos szakmai szabályokat – mód nyílik arra is, hogy az önkormányzat egyéb (például településrendezési terv szabályozási tartalmát megállapító) rendeletben rendelkezzen egy-egy terület parkolási szabályairól. Kivételes esetben a _50 százalékosnál nagyobb mértékű eltérés lehetőségét sem szabad kizárni, ám ennek alkalmazását a miniszteriális kontroll miatt szigorúbb eljárási szabályokhoz célszerű kötni.

Budapest, 1999. február 23.

Virányi István sk.
Kaposvár Megyei Jogú Város főépítésze, a Kollégium elnöke

(A javaslatot a Kollégium január 26-i és február 23-i ülésén elhangzottak alapján összeállította: Berényi András, Újpest főépítésze.)

Önkorkép
Tartalomjegyzék * kilencedik évfolyam, 4. szám * 1999. április
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.