Az Országos Főépítészi Kollégium 1998. május 26-án megtárgyalta a főiskolát végzettek településrendezési tervezési jogosultsága körül kialakult problémákat és az alábbi állásfoglalást hozta:

• Az 1996. évi LVIII. tv. 25.§ (3.) b.) pontja szerinti szakterületnek megfelelő szakirányú képzést nyújtó főiskolán szerzett oklevéllel (városgazdasági üzemmérnök, településmérnök), a kamarai törvény és a 13/1983. (IX. 8.) ÉVM rendeletben előírt gyakorlati idővel, továbbá ugyanezen rendelet alapján kiadott írásbeli engedéllyel (eltéréssel) rendelkező településrendezési tervezést aktívan végző kollégáink „szerzett jogainak" 1998. január 1-jével történő megvonásával az Országos Főépítészi Kollégium nem ért egyet. Véleménye szerint ők településrendezési tervezőknek tekintendők.
• A kamarai törvény szerinti szakirányú főiskolai végzettséggel rendelkezőknek meg kell teremteni a lehetőséget mind a településrendezési tervezés, mind az építészeti műszaki tervezés területén a jogosultságokat szabályozó rendeletek szerinti „legalább két éves tervezői kiegészítő képzés", továbbá, az egyetemi kiegészítő képzés elvégzésére. (Egyetemi kiegészítő képzés az építészmérnöki karon jelenleg városgazdász üzemmérnököknek, településmérnököknek a tavalyi évtől kezdve nem elérhető, mivel nem veszik fel őket, egyetemi szintű kiegészítő településmérnöki oktatás pedig nincs!)

A fenti két pontban rögzítetteknek igen komoly és jelenleg nem kialakult oktatási stratégiai aspektusai vannak. A Kollégium kéri az előkészítőket, hogy a jogszabály-tervezetek véglegesítésénél a fentieket vegyék figyelembe.

Virányi István s.k.
Kaposvár Megyei Jogú Város főépítésze, a Kollégium elnöke

---

Tartalomjegyzék * kilencedik évfolyam, 4. szám * 1999. április

---

Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.