Még fel sem ocsúdott az ország az őszi árvíz okozta döbbenetből, amikor pár nap alatt, rég nem látott súlyos hótömeg borította be az országot. Ez újra közös munkára fogta a honvédséget, polgári védelmet, rendőrséget, a tűzoltókat és más szervezeteket. Az olvadás után a jéggé fagyott talaj nem volt képes átereszteni mélyebb rétegeibe a vizet, ennek következtében hatalmas foltokban borította el a belvíz hat északi és keleti megyénk szántóterületeit és településeit.

Az egyébként sem gazdag önkormányzatok valamennyi tartaléka ráment a védekezésre. Ennyiféle kár egyidőben való jelentkezésére évtizedek óta nem volt példa. A károsult önkormányzatok a sajtó útján kiáltottak segítségért, több tárcát kerestek meg levélben pénzügyi támogatást kérve. A vis major keretből, melynek összege idén 1,2 milliárd forint, lassan utalták ki a védekezési előlegeket. Az ár- és belvíz le- és visszavonulásával a védekezési munkálatok befejeződtek, elkezdődött a a kárfelmérés, helyreállítás. A védelmi bizottságok összefoglalóikban rendszeresen jelezték a védelmi költségeket, ám ezek alapján képtelenség volt eldönteni, hogy jogos-e az igény, és mely költségvetési keretből szükséges rendezni. Úgy tűnt, hogy ezen a ponton megrekedt a védelemre felhasználható támogatások átutalása, hisz egy tavalyi kormányrendelet világosan kimondja, milyen címen lehet támogatást igényelni. Az összesített adatok azonban nem tették lehetővé a leválogatást.

Hiányos jogszabályismeret

A kialakult helyzet több tanulsággal is szolgált. Egyértelművé vált, hogy a települési önkormányzatok jogszabályismerete hiányos. Alapvetően négy törvény vonatkoztatható az ősz és tél folyamán keletkezett rendkívüli helyzetekre. A honvédelmi törvény rendelkezik a védelmi bizottságok összehívásáról és tevékenységéről rendkívüli helyzetekben. E bizottságok hangolják össze az érintett térség önkormányzatainak élet- és vagyonvédelmi teendőit. A polgári védelmi törvény a polgári védelem állománya részére teszi kötelezővé az állampolgár és környezete védelmét. A vízgazdálkodásról szóló törvény részletesen leírja a KHVM, a helyi önkormányzatok, az ingatlantulajdonosok ár- és belvíz megelőzésével és a védekezéssel kapcsolatos feladatait és kötelezettségeit. Végül a közúti közlekedésről szóló törvény a közút kezelőjéhez telepíti a fenntartással kapcsolatos kötelezettségeket.

A védelemre, valamint a kárelhárításra felhasznált összegre szóló igénynek a jogosulttól, a károsult önkormányzattól kell érkeznie a megyei területfejlesztési tanácshoz. A „többkáros" helyzetben nem egyszerű feladat egy ilyen igényt összeállítani. Felismerve ezt, a Belügyminisztérium munkacsoportot küldött a legsúlyosabban károsult megyékbe azzal a céllal, hogy tájékozódjon és lehetőség szerint legyen az önkormányzatok segítségére a hó- és víz okozta károk elhárítására igényelt támogatási kérelem elkészítésében. A tájékozódás eredménye egy módszertani útmutató lett a hókárigények elkészítéséhez, melyet már el is juttattak az önkormányzatokhoz.

A megyei védelmi bizottságok az összesített jelentésben a hókárral kapcsolatos valamennyi kiadást feltüntették. Holott, a tényleges költségek csupán a hat-nyolc, rendkívül csapadékos napon keletkeztek és a hóeltakarításra sem igényelhető támogatás. A segédlettel elkészülő önkormányzati igények csupán tényleges költségekre vonatkozhatnak. Az igények beérkezését követően egyértelművé válik, hogy a BM által a hókárokra folyósított 85 millió forintnyi előleg jogosan illette-e meg az önkormányzatokat. Ha az elszámolható költségeket a kiutalt előleg nem fedezi, a települések plusztámogatást kapnak. Amennyiben az előleg meghaladja a tényleges károkat, a maradványt az ár- és belvíz okozta károk felszámolásához nyújtott támogatásnál veszik figyelembe.

Segédlet kárfelméréshez

Az ár- és belvízkárok felméréséhez és bejelentéséhez is elkészült a segédlet, mely magyarázatokkal és hatályos jogszabályokkal is segíti az önkormányzatok igénybejelentését. A tárca szeretné elérni, hogy a felmérést egyetlen lépcsőben végezzék el, az önkormányzatok csak egy dokumentumot készítsenek el, melynek alapján az illetékes hatóságok eldöntik, melyik alapból és mennyit folyósítanak. Elkülönítve kell szerepeltetni benne a személyi, dologi kiadásokat a szolgáltatásra fordított összegeket stb. A kár jellegének megfelelően a KHVM, az FVM, a BM, illetve a Családi és Szociális Minisztérium támogatási keretéből részesülnek az önkormányzatok. Az igény elkészítésében a megyei kormányhivatalok, a TÁKISZ, a közútfelügyelet segítsége vehető igénybe. Az igényeket a megyei területfejlesztési tanácshoz szükséges benyújtani, ahol megvizsgálják, hogy egy-egy önkormányzat az elmúlt 9 évben átlagosan mekkora összeget tervezett éves költségvetésében és mennyit fordított hó- illetve belvízelhárításra. Ez az összeg az önkormányzat saját kiadása és nem igényelhető támogatásként. Az elbírálásnál megvizsgálják az önkormányzatok nyilvántartását és a számlák ÁFA-tartalmát is. A gyakorlat azt mutatja, hogy általános a 25 százalékos ÁFA-megjelölés, holott pl. szállításnál ez mindössze 12 százalékot tesz ki. Minden település igényével külön foglalkoznak, hogy tiszta kép alakuljon ki. Ez annál is inkább fontos, mivel az ÁSZ vizsgálata idején bizonyíthatóvá válik, hogy az állami támogatást a megfelelő célra használták-e fel. Nem fordulhat elő, hogy a támogatás egy részét vissza kell utalni. Például forráshiány pótlására nem vehető igénybe, viszont azon önkormányzatok, melyek igazolhatóan a működési költségeikből voltak kénytelenek elvonni a védekezésre, a támogatásból visszapótolhatják az elvont összeget. Kormánybizottság dönt a támogatásokról. A területfejlesztési tanácsok 30-90 napon belül utalják át az önkormányzatok részére a támogatást.

Pluszpénz Borsodnak és Szatmárnak

Elkezdődött a magántulajdonban esett károk felmérése is, melyben a jegyzők és az építési hatóság segít. Egy tavalyi kormányrendelet alapján a vis major támogatásból a helyi önkormányzat az elemi lakhatási körülmények megteremtésére átutalhat összeget a magántulajdonú házak helyreállítására is. A vis major tartalékkeret 400 millió forinttal való növelésével most már 670 millió forint az az összeg, mely az önkormányzati tulajdonban esett károk enyhítésére igényelhető. A kormány döntése alapján a két legsúlyosabban károsult megye – Borsod és Szatmár – ezen kívül még 150-150 millió forint támogatást vehet igénybe.

mj.

---

Tartalomjegyzék * kilencedik évfolyam, 4. szám * 1999. április

---

Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.