A bizottság előtt Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke elmondta: az elmúlt évben a számvevőszék mintegy 50 vizsgálatot végzett, az ÁSz ellenőrzési kapacitásának majdnem a felét a helyi önkormányzatok gazdálkodásának vizsgálata kötötte le.

Az elnök szerint az ÁSz a helyi önkormányzatoknál és egyes önkormányzati intézményeknél végzett helyszíni ellenőrzései alapján képes arra, hogy feltárja a központi költségvetés és az önkormányzatok kapcsolatának problémáit.

Az ÁSz erejét azonban az már meghaladja, hogy valamennyi önkormányzat gazdálkodását tételesen ellenőrizze. Kovács szerint 250 olyan önkormányzat van az országban, amely a nekik járó költségvetési források mintegy 85 százalékával gazdálkodik. Ezek gazdasági tevékenységét részletesen meg kellene vizsgálni, azonban közülük évente csak 60-65-öt tud tételesen ellenőrizni az ÁSz.

Kovács Árpád felhívta a bizottság figyelmét arra, hogy az ÁSz-ról szóló törvényt mielőbb módosítani kell. A számvevőszéknek ugyanis meg kell kapni a jogot arra, hogy vizsgálatait úgynevezett megbízhatósági nyilatkozattal, egyfajta, a nemzetközi rangos könyvvizsgáló cégek záradékához hasonló tanúsítvánnyal zárja le.

Az elnök szerint ez azért is szükséges, mert a NATO és a majdani EU-csatlakozás hasonló eljárást igényel.

Gidai Erzsébet (MIÉP) ismételten felvetette: vagy a számvevőszékről szóló törvényt, vagy a jegybank-törvényt kell módosítani ahhoz, "hogy megoldódjon a magyar jegybank ellenőrzése".

A képviselő szerint ugyanis a PM és az MNB között lezajlott 1997-es, 1750 milliárd forintot kitevő adósságcsere teljes részleteiről mind a mai napig nem készült hiteles elszámolás. Kovács Árpád válaszában kifejtette: az ÁSZ az akkori adósságcserének nem a gazdaságpolitikai indítékait, hanem a törvényességi körülményeit vizsgálta.

---

Tartalomjegyzék * kilencedik évfolyam, 5. szám * 1999. május

---

Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.