 |
|
A vidékfejlesztés stratégiája
Fenntartható fejlődés
A vidékfejlesztés kérdése az elmúlt néhány évben szinte valamennyi európai ország gazdaságpolitikájában előtérbe került. Ugyanakkor, mint önálló ágazat, az Európai Unióban is új. A Páneurópai Vidékfejlesztési Konferencia 1996. évi, úgynevezett ,,Cork-i Nyilatkozata", valamint az Európa Tanács által kezdeményezett 1996. évi ,,Vidéki Térségek Európai Chartája", majd az Európai Uniónak a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjára vonatkozó tervezete a vidékfejlesztést a közös agrárpolitika egyik alappillérének tartja.
A vidékfejlesztés nem azonosítható a területfejlesztéssel, ami a régiók közötti fejlettségi különbségek kiegyenlítését célozza. A mezőgazdaság fejlesztése és a vidékfejlesztés között szoros összefüggés van, mert a falvak, a falusi közösségek aktív közreműködése nélkül nincs korszerű mezőgazdaság.
A hatékony vidékfejlesztési politika biztosíthatja a leghatásosabb hosszú távú garanciát a prosperáló mezőgazdasági szektor számára. A vidékfejlesztésnek összhangban kell lennie az agrár- és területfejlesztési politikán túl a szociális, kulturális és környezeti politikákkal. A magyar vidék sorsa különösen függ az agrárgazdaság helyzetétől, de azoknak a környezeti, természeti tényezőknek az alakulásától is, melyek a mezőgazdaság fejlődésének is meghatározói.
A rendszerváltást követően az agrárszektor átalakulása, a piacvesztés, a kárpótlási folyamat és az ezzel gyakran együtt járó agrár-munkanélküliség gazdasági-társadalmi feszültséget okozott.
A vidékfejlesztés mindazon tevékenységek összeségét jelenti, amelyek a vidéki térségeken élő lakosság életkörülményeinek javítását, a környezet és a természetes táj, valamint a kultúrtáj megőrzését szolgálják és - a vidék helyi adottságainak, sajátosságainak megfelelően - megteremtik a vidéki térségek fenntartható fejlődését.
Az Európai Unió számára fontos kérdés, hogy a magyar mezőgazdaság be tud-e illeszkedni az Unió gazdasági rendszerébe, tud-e olyan profilt kialakítani, amely nem a többlettermeléssel okoz feszültséget, hanem minőségi termékkínálat-bővítést eredményez. De az is fontos kérdés, hogy a hátrányos helyzetű vidéki népesség számára biztosíthatók-e helyben a megfelelő életfeltételek, vagy elindul a migráció a fejlett nyugati térségek felé.
Több lábon álló gazdasági szerkezet
A vidéki népesség elszegényedésének megakadályozása, életkörülményeinek javítása, a vidéki népesség polgáriasodásának elősegítése, a leszakadás megállítása, a fejlődés beindítása érdekében szükséges a humán erőforrások fejlesztése. Nagy figyelmet kell fordítani a rendszerváltást követően agrár-munkanélkülivé vált, a kárpótlási földekből nem részesült, a megélhetési küszöb alatti földtulajdonnal rendelkező, szakképzetlen, hátrányos helyzetű vidéki népesség gondjainak megoldására.
Kedvező agrárpotenciállal rendelkező termőterületeinken cél a versenyképes termelési struktúra kialakítása. Ehhez figyelembe kell venni a vidékenként eltérő környezeti és természeti feltételeket, és biztosítani kell a vidékfejlesztés során az infastrukturális és humán felkészülést. A kedvezőtlen adottságú területeken az extenzív, illetve ökológiai gazdálkodási formákat kell ösztönözni. Segítjük az alternatív, több lábon álló gazdasági szerkezet kialakulását, kihasználva a helyi turisztikai, ipari, szolgáltatási lehetőségeket.
A vidéki népesség helyi kultúrájának, hagyományainak megőrzésével a vidéki társadalom identitástudatát, összetartó képességét, a magyar nép önérzetét erősíteni kell. Az európai csatlakozás időszakában különösen fontos kultúránk, humán adottságaink, nemzeti méltóságunk megőrzése.
Kiemelt területek
A természeti és természetközeli, valamint a környezetileg veszélyeztetett térségekben természetkímélő, környezetbarát mezőgazdasági művelés alakítandó ki, és a természeti területek bölcs hasznosításával minőségi, ökoturisztikai és egyéb, természethez kötődő, alternatív foglalkozási lehetőségeket kell biztosítani.
A védett természeti területek és védőzónáik térségében törekedni kell az ökológiai gazdálkodási formák meghonosítására, a környezet- és egészségkultúrára alapozott foglalkoztatási lehetőségek biztosítására.
A legfontosabb feladatok
- a vidék gazdasági bázisának
megerősítése, a gazdasági tevékenységi
kört tekintve a piaci lehetőségek jobb
kihasználása;
- az ország kiemelkedően jó termőhelyi
adottságú területein a mezőgazdasági
termelés hatékonyságának fokozása, a
feldolgozó, értékesítő ágazat
fejlesztése;
- a birtokrendezés;
- a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági
térségekben a fenntartható fejlődés
követelményei szerint extenzív gazdálkodási
formákra való átállás;
- a természetvédelmi és természeti
területeken természetközeli, illetve ökológiai
gazdálkodási formák bevezetésével - a
természet és környezetvédelmi
előírások figyelembevételével -
hasznosítani kell a mezőgazdaság céljára
alkalmas területeket;
- a történelmi borvidékeken a táji,
építészeti, gazdálkodási és
kulturális hagyományok fenntartása és
támogatása;
- az ,,ökorégió"-ként fejlődő
térségekben támogatási rendszer
kialakítása;
- biogazdálkodási formák támogatása,
biotermékek előállításának és
forgalmazásának elősegítése;
- a környezet- és egészségkultúrára
alapozott komplex gazdaságfejlesztési programok
ösztönzése;
- a vidéki infrastruktúra fejlesztése az
életmód és a termelési kultúra
igényeinek figyelembevételével;
- a vidéki társadalmi közösségek, szakmai
és civil szerveződések és kulturális
értékek megőrzése, védelme;
- a falvak és a tanyák megújítása;
- az idegenforgalom, a falusi és az agrárturizmus
fejlesztése, a táji hagyományok
sokszínűségére alapozva.
Egészségvédelemre tervezett idegenforgalmi,
ökoturisztikai komplex programok kidolgozása.
Az integrált vidékfejlesztési program végrehajtását országos keret- és részprogramok alapján kell megvalósítani.
El kell készíteni a Nemzeti Vidék- és Agrárfejlesztési Programot a SAPARD programban való részvétel érdekében. Ösztönözni kell a megyei vidékfejlesztési koncepciók készítését, a kistérségi vidékfejlesztési célterületek programjait
- minősítésük után - be kell indítani. A SAPARD program fogadásának intézményi, személyi és pénzügyi feltételeit meg kell teremteni.
Az eszközök
A vidékfejlesztés sokrétű tevékenység, a támogatási források is több tárca keretében állnak rendelkezésre. A források hatékony felhasználásához szükség van intézményesített egyeztető mechanizmusok működtetésére, országos szinten az érintett minisztériumok, a régiók és a megyék között, helyi szinteken pedig az önkormányzati társulások, a fejlesztési együttműködések és a civil szerveződések bevonásával.
A vidékfejlesztés intézményrendszerének kialakítása során biztosítani kell az FVM hivatalok közreműködését a területfejlesztés kiépített intézményrendszerében, különösen a vidékfejlesztés gyakorlati feladatainak a megoldásában.
A vidékfejlesztés szervezésében a települési szint a meghatározó. Az ezt szolgáló uniós források megszerzése az intézményrendszer bővítését igényli. Az uniós előírások szerint meg kell teremteni a vidékfejlesztési programok minősítésének és a fejlesztések nyomon követésének (monitoring) rendszerét. A regionális támogatások várható címzettjeit fel kell készíteni; ehhez tanácsadó-hálózat szükséges. A tanácsadó irodák kis létszámú specialistákból álló szervezetek, amelyek támaszkodnak a meglévő tanácsadó szervezetekre, oktató és kutatóhelyekre. Vidéken a források bővítéséhez az adórendszer olyan mósítására van szükség, ami érdekeltté teszi a vállalkozásokat a vidéki gazdasági tevékenység fejlesztésében, az elért nyereség ,,visszaforgatásában". Ki kell építeni a vidékfejlesztés pénzügyi intrastruktúráját, bankokat, hitelintézeteket.
Egyre több segítség
Az Unió által létrehozandó előcsatlakozási alapból mezőgazdaság- és vidékfejlesztés céljára (SAPARD program) 2000-től évente legalább 15-20 milliárd forintra számíthatunk, de az infrastruktúra-fejlesztést szolgáló közösségi támogatásoknak is lesz vidéket érintő hatása. Csatlakozásunkat követően regionális fejlesztésekre még nagyobb összegben számíthatunk, a konkrét fejlesztéseknél a közösségi támogatások mértéke elérheti a teljes fejlesztési költség 75 százalékát.
A mezőgazdaság- és vidékfejlesztési program forrásainak fogadására való felkészülés a legsürgősebb teendő, éppen ezért soron kívül létre kell hozni a megyei és kistérségi vidékfejlesztési munkabizottságokat. A támogatás elnyerésének alapvető feltétele a hét évre szóló mezőgazdasági és vidékfejlesztési program(ok) legkésőbb 1999. év közepére történő elkészítése. A programo(ka)t az EU illetékes bizottságával kell elfogadtatni. A feladatok időbeni elvégzése érdekében létre kell hozni a programkészítő és -menedzselő szervezetet és egy szakmai koordinációs munkabizottságot, melynek irányítását az FVM végezi.
Az országos tervezési feladatokhoz, keretprogramok szervezéséhez, valamint a helyi programok szakmai támogatásához a VÁTI Kht-n belül önálló tervező csoportot szükséges létrehozni, mely egyben az MTA-val, az AKI-val és a felsőoktatási szellemi bázisokkal való együttműködést is biztosítja.
Magyarországon az egyes vidéki térségek adottságai és problémái a térségi (régió, megye) sajátosságok szerint különbözőek, ezért a vidékfejlesztés konkrét céljait és azok megközelítését a térségi programokban kell megjeleníteni. A nemzetgazdasági célokkal összhangban lévő térségi programok kidolgozásához az államnak módszertani és anyagi segítséget kell nyújtania.
A vidékfejlesztés, mint önálló szakterület tevékenységének anyagi forrásait az 1999. évi költségvetés még nem szerepelteti, ezért
- erről a következő évek költségvetésében kell gondoskodni;
- az EU integrációs felkészülés központi forrásait át kell tekinteni és a lehetséges forrásokat át kell csoportosítani a SAPARD programra való felkészüléshez;
- a társtárcák vidékfejlesztést célzó forrásainak koordinált felhasználását meg kell szervezni;
- országos keretprogramok szervezéséhez és helyi programkészítés támogatására pótlólagos forrásokat kell biztosítani.
Tartalomjegyzék * kilencedik évfolyam, 5. szám * 1999. május
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.