 |
|
Jövőkép...
Stratégiai cél, hogy ,,olyan felkészültségű közigazgatási kar álljon a nemzet szolgálatára, amely a polgárok ügyeit és a közigazgatás más feladatait a fejlett közigazgatási rendszerek színvonalán, hatékonyan és eredményesen, szakszerűen és etikusan képes intézni."
A kormány májusban fogadta el a köztisztviselők továbbképzéséről és a közigazgatási vezetőképzésről szóló kormányprogramot. Erre a 199/1998. (XII. 4.) számú kormányrendelet kötelezte a döntéshozókat. Ugyanis a rendelet 8. SS-a előírja, hogy a képzés rendszeressége, tervszerűsége érdekében négy évre szóló, országos szintű középtávú tervet kell készíteni, amely segíti az éves tervre kötelezett szervek tervező munkáját. A terv aktualitását az is indokolja, hogy az elmúlt tíz évben nem volt rendszeres köztisztviselői képzés, melynek egyik okaként a forráshiányt jelölték meg.
Az országos középtávú tervet a Magyar Közigazgatási Intézet szakértőinek és a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási és területpolitikai államtitkárának a közreműködésével, a szakminisztériumok és a többi, éves tervek készítésére kötelezett szervek szakmai véleményének figyelembevételével állította össze a Belügyminisztérium. Az országos tervet a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium is véleményezte.
A középtávú terv összhangban a kormányprogrammal, az országosan kiemelt továbbképzési főirányokat, a legfontosabb továbbképzési célokat határozza meg, a kormány személyzetpolitikai szempontjait is figyelembe véve.
A meghatározott célok elérése érdekében a legfontosabb alapelvek között az állami felelősségvállalás, a tervszerűség, a minőségbiztosítás, a tájékozottság biztosítása, a hatékonyság, az eredményesség, a partnerség és a prioritás szerepel.
Az állami szerepvállalás azt jelenti, hogy biztosítani kell a rendszeres és színvonalas továbbképzés pénzügyi feltételeit. A kormány által vagy az éves továbbképzési tervben elrendelt kötelező továbbképzés költségei a központi költségvetést terhelik.
A minőségbiztosítás elve a ,,fogyasztók" védelmét jelenti, vagyis a központi költségvetési forrásokból támogatott programokkal szemben kezdettől fogva meghatározott szakmai-minőségi követelményeket kell támasztani. Fontos, a ,,pénzért értéket" elv érvényesülése.
A hatékonyság és az eredményesség elve arról szól, hogy az éves tervek összeállítása során biztosítani kell a programválasztási lehetőséget a munkáltatók számára. Figyelmet kell fordítani a gazdaságosságra és a munkaidőalap kímélésére is.
A prioritás elve azt hangsúlyozza, hogy a központi költségvetési támogatások odaítélésénél - az egyéb követelmények megfelelése esetén - előnyben részesülnek azok a továbbképzési programok, amelyek az Európai Unióhoz való csatlakozással, számítástechnikai-informatikai elméleti és gyakorlati ismeretekkel, a jogalkotási tevékenység minőségének javításával, és a közszolgálati etikával kapcsolatosak.
Kormányzati cél: a tervciklus végére el kell érni azt, hogy a köztisztviselői kar alkalmassá váljék az EU-csatlakozással kapcsolatos feladatok ellátására. Ennek érdekében, alapismereti szinten, minden köztisztviselőnek meg kell ismerkednie az Európai Unió intézményrendszerével, működésével, s az egyes köztisztviselők feladatkörével összefüggő, közösségi szektorpolitikára vonatkozó legfontosabb ismeretanyaggal.
Mindezt a közigazgatási alap- és szakvizsga keretén belül kell biztosítani. Fontos, hogy a központi közigazgatásban és a végrehajtás kulcspozícióiban dolgozó köztisztviselők képesek legyenek az említett feladatok végrehajtására, arra, hogy a területi és a helyi köz-
igazgatásban a szakmai felkészültség alapján az önkormányzatok hozzájuthassanak az Európai Uniós támogatásokhoz, s hatékonyan tudják azokat felhasználni. A tervciklus végére az angol, német, francia nyelv valamelyikéből legalább középfokú nyelvvizsga, vagy tárgyalóképes szintű szakmai nyelvismeret elsajátítása a cél.
A továbbképzéshez biztosítani kell a közszolgálati etikai ismeretek oktatására alkalmas ismeretanyagot, s a hatékony továbbképzési rendszer működéséhez szükséges tárgyi-anyagi feltételeket is.
A több ágazatot érintő továbbképzések megszervezése a továbbképzés tárgyköre szerint illetékes tárca feladata lesz, együttműködve a Magyar Közigazgatási Intézettel. A továbbképzések hozzáférhetősége érdekében a programot szervező köteles a részvételi lehetőségekről az érintetteket tájékoztatni. Az ebbe a körbe tartozó továbbképzések költségeit a központi támogatás felett a résztvevő köztisztviselők munkáltatói - részvétel arányában - viselik.
A továbbképzési rendszer működőképessége érdekében a tervezési ciklus során, az éves célelőirányzat terhére fokozatosan meg kell erősíteni a köztisztviselői továbbképzési rendszer országos irányítását, koordinálását, valamint a célelőirányzat felhasználását pénzügyileg biztosító szervezeti egységeket, a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalokat.
Ehhez a körhöz tartozik a Magyar Közigazgatási Intézet Oktatási és Módszertani Igazgatóságának a továbbképzési rendszer működésével kapcsolatos pénzügyi, személyi, dologi feltételeinek javítása is. Még ebben az évben ki kell választani a továbbképzési programok akkreditációjában közreműködő szakértőket és a programokban részt vevő oktatókat is.
Csy-kó
Tartalomjegyzék * kilencedik évfolyam, 5. szám * 1999. május
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.