 |
|
Nagyító alatt
Az április 30-ai határidőig 1213 önhibáján kívül hátrányoselyzetű önkormányzat igényelt összesen 20,8 milliárd forintnyi állami támogatást. Az idén e célra 8,6 milliárd forint áll rendelkezésre, melyből előlegként már 3,8 milliárd forintot kiutaltak 610 önkormányzatnak.
A támogatás alapvető célja, hogy a helyi önkormányzatok kötelező feladatainak ellátásában - önhibájukon kívül - jelentkező működési gondokon segítsen. A támogatás csak a működőképesség fenntartására használható fel és nem kérheti olyan önkormányzat, amely nem vetett ki helyi adót, vagy mondjuk három hónaposnál hosszabb lejáratú bankbetéttel rendelkezik. Nem jár támogatás annak az önkormányzatnak sem, ahol a fejlesztési kiadás nagyobb, mint amennyit e célra a bevételből elkülöníthet. Elutasításra számíthat az az önkormányzat is, mely önként vállalt feladatra, vagy fejlesztési hiteltartozásra kéri a támogatást.
A kiegészítő támogatás jogszabályi hátterét - feltételeit és mértékét - évente a költségvetési törvény 6. számú melléklete tartalmazza. Ennek alapján a BM és a PM útmutatót készít, mellyel segíti az önkormányzatokat kérelmeik összeállításában. A benyújtott kérelmek felülvizsgálatánál a BM és a PM figyelembe veszi, hogy az adott önkormányzat az előző év során milyen feladatokat látott el, milyen kondíciók mellett, valamint, hogy az idei évi költségvetésükben miként vették figyelembe a kötelező önkormányzati feladatok prioritásait és milyen intézkedéseket tettek gazdálkodásuk ésszerűsítésére. Megvizsgálják, hogy a számításba jöhető bevételeiket megtervezték-e és a kiadásaik csökkentése érdekében
- önként vállalt feladataik terhére - intézkedtek-e. A forráshiány kiszámítását algoritmizált levezetés támasztja alá, melynek alapja az önkormányzat előző évi költségvetési beszámolója és az adott év költségvetési rendelete.
Idén az elbírálás feltételei szigorodnak. Így körültekintőbben vizsgálják meg az adott évre elvárható bevételeket. Összevetik az idei évre tervezett intézményi működési bevételeket az önkormányzat sajátos működési bevételeivel. Az eredmény nem lehet alacsonyabb az infláció felének (5,5 százalék) összegével kiegészített tavalyi bevételnél. Nem ismerhető el tiszteletdíj és költségtérítés egy átlagos, számított összeg felett a tisztségviselők részére sem.
A szigorodás mellett - az előző évekhez viszonyítva - kedvezőbb szempontok is érvényesülnek. Például, figyelembe veszik a közalkalmazottak és köztisztviselők átlagkereset-növekményét: a pedagógusoknál 16 százalékos, a szociális munkásoknál 14,3 százalékos, míg a választott tisztségviselőknél, köztisztviselőknél és az oktatásban foglalkoztatott, nem pedagógus közalkalmazottaknál 9,4 százalékos bérfejlesztést. A dologi kiadásoknál 5 százalékos növekményt ismernek el. A szociális juttatások ugyanazon kör esetében a minimális nyugdíjjal azonosan, 12 százalékkal emelkedhetnek.
Az elbírálásnál döntő szempont az egy főre jutó működési kiadás mértéke is, amely településtípusonként változik. Így községek esetében az átlagérték fejenként 18,4 ezer forint, városban 30,2 ezer forint. Ha ezt az átlagot valamely település 130 százalékkal meghaladja, akkor a többlet csökkentheti a támogatás összegét. Amennyiben azonban az egy főre jutó kiadás nem éri el az átlag 85 százalékát, megkapják a kért juttatást, sőt, az összeg még magasabb is lehet.
A támogatás odaítélésénél nem veszik figyelembe a beruházási célra kivetett kommunális adót vagy az ingatlanértékesítésből származó bevételt, mivel ez ahhoz vezetne, hogy a kötelező feladatok miatt felélnék vagyonukat.
Májusban a TÁKISZ-ok, majd a pénzügy- és a belügyminiszter ellenőrzik a támogatási igényeket. A javaslat július 15-ig véleményezésre az Országgyűlés önkormányzati bizottsága elé kerül. Ezt követően a támogatások odaítéléséről a két miniszter együtt dönt. A döntést a Magyar Közlönyben teszik közzé és kezdődhetnek a kifizetések. A támogatás átutalása - a nettó finanszírozás keretében - a közzététel hónapjáig járó támogatást illetően egy összegben, a további átutalások havi ütemezésben történnek.
Az előzőekben már említettük, hogy az önkormányzatok közel fele előlegként már megkapta a forráshiányosoknak járó támogatást. Az év első hét hónapjában, - a miniszteri döntés időpontjáig - éppen a pénzügyi helyzetük megkönnyítése érdekében, erre van mód. Ezt a lépést azonban csak azon helyhatóság kockáztathatja meg, mely valóban támogatásra szorul, mivel ha később kiderül, hogy jogosulatlanul kapta meg az előleget, a pénzt jelentős kamattal vissza kell fizetnie.
Azon önkormányzatok, melyek lekésték az április 30-ai benyújtási határidőt, szeptember 30-ig nyújthatják be idei igényüket, melyekről az év végén döntenek. Amennyiben az idei keret nem lenne elegendő a jogos igények kielégítésére, az Országgyűlés év közben - szükség szerint - megemelheti azt, ahogy az már előfordult korábban is.
mj
Tartalomjegyzék * kilencedik évfolyam, 5. szám * 1999. május
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.