 |
|
A FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK FELÜLVIZSGÁLATÁRÓL
Ne az állampolgár utazzon...!
A magyar helyi önkormányzatok alapértékei - önállóságuk, demokratizmusuk, széles feladatkörük - olyanok, amelyek vitathatatlanok és európaiak. Ugyanakkor, nyolc év tapasztalata bizonyítja, hogy az önkormányzati rendszer több ponton nem elég hatékony. Az önállóság és demokratizmus nem feltétlenül jár együtt a gazdaságossággal, a szakmai színvonallal. A rendszer egészének társadalmi hatékonysága jó, azonban korántsem mondható el ugyanez a pénzügyi-gazdasági, és a szakmai hatékonyságról. Ennek fő oka, hogy a 2916 község nagyobb része csekély teljesítőképességű, lényegében azonos feladatkörrel és igen gyenge együttműködési készséggel rendelkeznek.
A helyi önkormányzati szervek összesen 3262 feladattal, hatáskörrel rendelkeznek, ebből 1608 a jegyző (ügyintéző) államigazgatási feladata, hatásköre. A polgármester államigazgatási ügyköre 172, az önkormányzati feladatok, hatáskörök együttes száma 1482.
Illúzió azt gondolni, hogy például a községek mindezeket képesek ellátni, vagy valaha is megteremthetők minden községben a feltételek ezek teljes körű ellátásához.
Az elmúlt négy esztendőben két alkalommal - kormányhatározat alapján - kérte fel a Belügyminisztérium az ágazati minisztériumokat az önkormányzati feladatok, hatáskörök felülvizsgálatára. A tárcák többsége lényegében teljes közömbösséget mutatott.
Feltárás
Új utat kellett választani. Az önkormányzatokhoz fordultunk. Meg kell őszintén mondani, hogy az elvi egyetértésen túl a hét önkormányzati szövetségtől vagy válasz sem érkezett, vagy konkrét javaslatot nem fogalmaztak meg. Biztató ellenben, hogy kifejezték együttműködési készségüket.
A Jegyzők Országos Szövetségének keretei között tizenkét jegyzőt kértünk fel erre a munkára. A felkért jegyzők ágazati munkamegosztásban állapodtak meg és munkacsoportokat hoztak létre.
Megkíséreljük alulról építkezve áttekintetni és felülvizsgálni a feladat- és hatásköri helyzetet.
A valóság, a tapasztalatok alapján, egyértelmű állásfoglalás indokolt minden önkormányzati és államigazgatási feladatnál, hatáskörnél arról, hogy szükséges-e az, amit a jogszabály előír.
A felülvizsgálatnak több rétege van:
- jogszabály van, de ügy sehol fel nem merül, ezért
nem alkalmazzák, nem hajtják végre, vagy nincs és
nem is teremthető meg a végrehajtás feltétele,
- tartalmát tekintve ténylegesen önkormányzati
ügyről van szó, netán, az inkább állami
kötelesség, s állami szervnek, intézménynek
kell azt ellátni,
- szükséges-e az államnak, az önkormányzatnak
beleavatkozni az adott társadalmi viszonyba, az
állampolgár, a jogi személy viszonyaiba,
- az állami, önkormányzati beavatkozásnak
engedélyező, jóváhagyó,
hozzájáruló szerepe kell legyen, vagy elég lenne,
ha az állampolgár (ügyfél) bejelentené a
tevékenységet,
- az adott szolgáltatás megszervezése
piacosítható, netán magánosítható, ha
igen, milyen garanciákkal, milyen feltételekkel (a helyzet
ellentmondásos voltára utal, hogy az
egészségügyi alapellátásban a
vállalkozó orvosok egy része visszatért
közalkalmazottnak),
- mit vehetnek át civil szerveződések (a 80-as
évek végén alig 9 ezer, ma már több mint 50
ezer civil szervezet működik).
Az elmúlt nyolc esztendő elégséges gyakorlati tapasztalatot ad ahhoz, hogy minden község eldönthesse: mely közszolgáltatásokat tud saját maga önállóan nyújtani, s melyek azok, amelyeket más községgel, várossal együtt lehet csak gazdaságosabban, szakszerűbben ellátni. Az adott szolgáltatáshoz kiválasztható az 1997 óta törvényben szabályozott társulási típus.
A város lényege többek között, hogy térségi szerepet tölt be, térségi közszolgáltatást nyújt. A városok egy része ezzel szemben elzárkózik a térségétől.
A felülvizsgálat egyik célja azoknak a feladatoknak, hatásköröknek a kiemelése, amelyek ellátására a városok kötelezhetők és a közszolgáltatást a térségükre kiterjedően nyújtják. Az egészségügyi ágazatban néhány jó példa van erre.
A térségi, városkörnyéki szolgáltatásszervezés kialakítása, megerősítése a felette lévő szint megközelítésére is új lehetőségeket kínálhat. Közismert, hogy a körjegyzőségek kivételével minden társulás figyelmen kívül hagyhatja a megyehatárt.
Választ keresünk a városi önkormányzati intézmények megyének való átadása, átvétele négyévenként ismétlődő csatáihoz a békekötésre, normatív megoldására.
A 150 térségfejlesztési társulás jó kiinduló alap, mivel programkészítő, tervegyeztető, pályázó intézmény. Általános együttműködési keret is.
A kidolgozandó javaslatokkal szembeni követelmény a komplexitás. A feladat ellátásának az optimalizálása egyaránt ki kell terjedjen a tulajdoni, használati viszonyokra, a finanszírozásra, a célszerű intézményi megoldásra.
A hatáskör-telepítés új koncepciója
Valljuk be őszintén: az államigazgatási feladatok, hatáskörök telepítése 1990-től is mechanikus volt. Ezeket általában minden jegyző megkapta. A körjegyzőségek megalakulását követően megindult egy bomlási folyamat, amelyet az állami támogatás növelésével, differenciált ösztönző támogatási rendszerrel sikerült megállítani, s új növekedési pályára állítani. Ma több mint 500 körjegyzőséget közel 1400 települési önkormányzat működtet. Ez is távol van még az optimálistól.
A nyolc esztendő gyakorlati tapasztalatai azt is egyértelműen bizonyították, hogy egyes speciális hatósági hatásköröket hiba minden jegyzőnek adni. A községekben ezek gyakorlásának elsősorban személyi feltételei nem teremthetők meg, sem ma, sem hosszabb távon.
Az elsőfokú hatósági hatáskörök telepítésére is új koncepciót kellett kidolgozni. Az új koncepció lényege a következő. A gyakori, szinte minden nap jelentkező államigazgatási feladatokat, hatósági hatásköröket minden jegyző (polgármesteri hivatal) kapja meg. Az állampolgárok is igénylik, hogy ezeket az ügyeket lehetőleg a lakóhelyükön intézzék. Ez még körjegyzőség esetén is biztosítható. A körjegyzőségnek helyi igény szerint minden községben lehet ügyintéző dolgozója. Ne az állampolgár utazzon, hanem az ügyirat.
Vannak azonban speciális felkészültséget igénylő ügyek, amelyek feltételei nem teremthetők meg minden polgármesteri hivatalban, körjegyzőségnél (pl. mérnöki végzettségre van szükség). Az új koncepció az ilyen ügyekben az elsőfokú hatáskört a városba viszi, s a város a kijelölt községekre is ellátja azt. Ilyenek ma az egyes építési, és egyes gyámügyi hatáskörök. Ilyenek lesznek az okmányirodák. Vizsgálandó: megyei szintről levihetők-e további ügyek a városokba.
Ezekben ugyanis a községi polgár számára nem az a lényeg, hogy helyben, hanem sokkal fontosabb az, hogy az ügyet törvényesen, szakszerűen, kultúráltan intézzék. Az ilyen ügyek városba telepítése azt jelenti, hogy ott minden feltétel megteremthető. Az ország népességének közel 65 százaléka számára helyben van a színvonalas ügyintézés, a községi polgárok (a 35 százaléka) számára pedig elérhető közelségben.
A felülvizsgálat eredményei alapján év végére a feladat- és hatáskörök módosítására konkrét javaslatok készülnek.
A kidolgozott, megvalósítható javaslatokat természetesen egyeztetni kell az országos önkormányzati szövetségekkel, s a megvalósítás, a törvényjavaslatok kidolgozása az ágazati minisztérium útján lehetséges.
Dr. Fürcht Pál
főosztályvezető
BM Önkormányzati
és Településfejlesztési Főosztály
Tartalomjegyzék * kilencedik évfolyam, 5. szám * 1999. május
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.