 |
|
Új városokra várva
Idén 23 nagyközség képviselő-testülete nyújtotta be a március 31-i határidőig pályázatát a Belügyminisztériumba, abban bízva, hogy ezúttal sikerül a városi címet elnyerniük. A pályamunkák értékelésére felkért bizottság még e hónapban elkészíti állásfoglalását arról, hogy a pályázatokat benyújtott települések közül melyeket tart érdemesnek arra, hogy városi rangra emelkedjenek. A belügyminiszter e testület állásfoglalása alapján tesz javaslatot a köztársasági elnöknek.
Az idén városi rangra pályázó települések: Berhida, Borsodnádasd, Dombrád, Demecser, Dévaványa, Emőd, Ercsi, Füzesgyarmat, Göd, Hajdúsámson, Harkány, Herend, Kaba, Kerekegyháza, Nyékládháza, Rakamaz, Tét, Tiszacsege, Tura, Vámospércs, Veresegyháza, Vésztő, Zalalövő.
Mi készteti a településeket arra, hogy ilyen nagy számban pályázzanak? A szakemberek és a pályázók állítják, hogy a városi cím elsősorban nem a települési bevételek növelését jelenti, ennél lényegesen fontosabb, hogy emeli a település rangját. Azért némi anyagi előnnyel is járhat. Amennyiben ugyanis a város egy lakosára jutó személyi jövedelemadó, illetve iparűzési adó 16,5 ezer forint alatt marad, a különbözetet állami forrásokból pótolják. Községeknél ez az összeghatár 12,5 ezer forint, így a csekélyebb bevétellel rendelkező városok fejenként akár négyezer forintos támogatáshoz is hozzájuthatnak. Ahol viszont magasabbak az adóbevételek, ott nem jár kompenzáció. Ezen felül, megvonják a községeknek alanyi jogon járó kétmilliós támogatást.
A várossá nyilvánításra pályázó települések, ha a számításokat mellőzzük is, mindenképpen nyernek. A pályázat követelményei ugyanis olyannyira szigorúak, hogy már csak azok teljesítése révén is javul a település lakosainak közérzete, környezetük és ellátásuk.
A közelmúltban hatályba lépett területszervezési eljárásról szóló törvény szerint a javaslattétel előtt vizsgálni kell a település gazdaságát és infrastruktúráját, szellemi, kulturális és sportéletét, az önkormányzat vagyoni helyzetét és gazdálkodását, az idegenforgalom, a képzettség jellemzőit, a foglalkoztatottságot, a fejlesztési koncepciókat, a település társadalmi szerkezetét.
A pályázatok értékelését - a törvény szerint - egy bizottság végzi. Megbízatásuk az adott kormányzati ciklusra szól. Az idén új összetételű testület a településtudomány, a közgazdaságtan, a közigazgatás- és műszaki tudományok, az országos önkormányzati érdekképviseletek, a KSH képviselőjéből és más szakemberekből áll.
A belügyminiszter a bizottság javaslatainak figyelembevételével május 31-éig tesz javaslatot várossá nyilvánításra a köztársasági elnöknek, akit - álláspontját indokolva - egyidejűleg tájékoztat azokról a várossá nyilvánítási kezdeményezésekről, melyeket nem terjesztett elő döntésre, vagyis nem javasolja városi rangra emelésüket. A köztársasági elnök június 30-áig dönt a várossá nyilvánításról, döntése július elején a Magyar Közlönyben jelenik meg.
Ma még nem lehet sejteni azt, hogy mely pályázatok esélyesek. A bizottság szigorú titoktartás mellett végzi munkáját. Azonban a meglévő 218 város mellé júliusban felsorakozó újabbak minden bizonnyal nagyobb érdeklődésre számíthatnak nem csupán a turisták, hanem a befektetők, a vállalkozók részéről is. Talán a városi rangra emelkedésnek távlatokban nézve ez a legfőbb hozadéka.
A téma iránt érdeklődőknek érdemes kézbe venniük a Belügyi Közlöny legfrissebb számát, mely tartalmazza a várossá nyilvánítási kezdeményezés előterjesztésének részletes szempontjait és adattartalmát. E közlemény segít a jövőben pályázatot benyújtani kívánó településeknek a pályamunka helyes elkészítésében.
mj
Tartalomjegyzék * kilencedik évfolyam, 5. szám * 1999. május
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.