 |
|
felül kell vizsgálni a támogatási rendszert
Kártalanítás nélkül
A természetes partfalak okozta veszélyeztetettség növekedését mutatja, hogy napjainkig már 127 település önkormányzata kapcsolódott be a kormány e témába vágó középtávú programjának végrehajtásába - jelentette be László László, a Partfalveszély-elhárítási Tárcaközi Bizottság elnöke Pakson, a II. Országos Partfal Konferencián.
Állami, önkormányzati és egyéb forrásokból az utóbbi két évben összesen 1,6 milliárd forintnyi beruházás valósult meg, amihez a központi költségvetés 800 millió, az önkormányzatok 550 millió forinttal járultak hozzá.
Az előadó hangsúlyozta: a veszélyelhárítási munkák terén nagy az önkormányzatok felelőssége az irányításban. Csakis alapos előkészítés, szervezés, ellenőrzés, időben elkészített tervek eredményezhetnek szakmailag színvonalas munkát.
Esetenként előfordulnak elnagyolt, rutinszerű, gazdaságtalan, valamint műszaki, esztétikai szempontból egyaránt kifogásolható megoldások.
A kormányzati oldal legfontosabb feladatainak a támogatási rendszer, a kutatások fejlesztése mellett a jogi szabályozás felülvizsgálatát, valamint egy korszerű megfigyelő-nyilvántartó rendszer kiépítését jelölte meg.
Az önkormányzati kötelezettségek közé sorolta a település egészének fejlesztéséhez igazodó, átfogó vizsgálatok, tervek elkészítését - kiemelten kezelve a szennyvíz-elvezetés, felszíni vízrendezés kérdését -, továbbá a településrendezési tervek felülvizsgálata során a természetes partfalak potenciális veszélyforrásainak feltárását, indokolt esetben hatósági eszközökkel is. Az elmondottakat igazolta Oszvald Tamás tanácsos, a Magyar Geológiai Szolgálat főgeológusa, aki a közelmúltban Hollóházán történt földcsuszamlást az utóbbi harminc év legnagyobb földmozgásának tartotta. Hollóházán a nyolcszázezer köbméter földtömeg azért indult meg, mert nem megfelelően szigeteltek egy átereszt, s az időszakos vízfolyás alámosta ezt a területet -, jóllehet már egy harminc évvel ezelőtt készült mérnökgeológiai felmérés is megállapította a falu veszélyeztetettségét. Az információáramlás hibáit igazolja az is, hogy bár a térkép Hollóházát aktív földmozgásos területként jelölte meg, ennek ellenére a település rendezési tervében 1974-ben lakótelepet terveztek a veszélyeztetett területre. A szakértő hangsúlyozta, hogy az említett földcsuszamlás is azt igazolja, hogy a három évtizede készült országos felmérés ezer adatlapját az érintett települések önkormányzataihoz el kell juttatni.
Tapasztalatait sorolva megemlítette, hogy a partfalbizottság helyszíni szemléi alkalmával gyakran éles viták alakultak ki a polgármesterekkel egy-egy veszélyeztetett terület kiürítésére vonatkozóan. Ugyanakkor jó példaként említette a Tolna megyei Bölcskét, ahol öt ház áttelepítését 12,5 millió forintos költséggel megoldották. Ugyanitt egy védműtelep kiépítése 40 millió forintba került volna. Körmendy Imre, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium illetékes szakembere az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény előírásaira figyelmeztetve kiemelte: a jogszabály hat évet adott (2003. december 31-én jár le a határidő) a települések rendezési terveinek felülvizsgálatára, átdolgozására.
A törvény értelmében az önkormányzatok kötelesek a tervek elkészítése előtt az alapvizsgálatok, szakvélemények beszerzésére, illetőleg a veszélyeztetettség feltüntetésére, az érintett területek beépítettségének ilyen értelmű behatárolására. A törvény kimondja, hogy a természeti károk megelőzése érdekében elrendelt tilalmaknál nem jár kártalanítás.
Körmendy Imre javasolta, hogy a települések szerkezeti terveinek elkészítésekor egy előzetes normakontroll épüljön be a döntéshozatalba. A tárca nem tett le arról, mondta, hogy az önkormányzatokat a rendezési tervek elkészítésében a központi költségvetésből pályázatok alapján támogassa, de nem szabad szem elől téveszteni, hogy a törvények előírják az önkormányzatok számára a biztonság követelményének betartását.
Tartalomjegyzék * kilencedik évfolyam, 6. szám * 1999. június
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.