Négy újabb joganyag átvilágítása kezdődött meg Brüsszelben: a versenyjog, a társasági jog, a külgazdasági kapcsolatok szabályozása, valamint a vámjog.

A versenypolitika szabályozása kapcsán az EU főtárgyalója kifejtette: jogharmonizációra vonatkozó tényleges tárgyalnivaló voltaképpen nem sok van. Sokkal több időt és energiát igényel viszont a végrehajtási kapacitás (személyi, dologi, intézményi háttér) felmérése. A társasági jognál a fő problémát a szellemi termékek védelmének EU-normák szerinti szavatolása jelentheti majd. Klaus van der Pas, az Európai Bizottság egyik főtárgyalója szerint egyik tagjelölt ország sem képes olyan erős védelmet nyújtani, mint az uniós előírás. A vámjog és a külgazdasági kapcsolatok szabályozása esetében visszatérő problémaként jelenik meg sok tárgyaló jelölt ország esetében, hogy a taggá válás után is kezdetben fenn kívánnak tartani különleges kereskedelmi egyezményeket egy vagy több számukra különösen fontos szomszédos országgal. (pl. Csehország számára Szlovákia, Észtországnak Lettország és Litvánia jelent megkülönböztetett partnert). A külgazdasági fejezet esetén konkrétan magyar részről - más vonatkozásban - tartalmaz derogációs igényt az átadott tárgyalási álláspont. A magyar fél ebben egyfelől készségét fejezi ki az iránt, hogy megszüntesse a nemzeti piacvédelmi mechanizmusokat, átvegye az EU jelenleg érvényes külső preferenciális megállapodásait és megnyissa piacait mindazon térségek előtt, amelyekkel az Uniónak ilyen megállapodása van (pl. a loémi egyezmény tagjaival). Ezen a ponton azonban a magyar fél bizonyos külső (nem EU-tag) országokkal szemben egyes termékekre (pl. acélipari termékek) vonatkozó piacvédelmi intézkedéseit a taggá válás után négy évig fenn kívánja tartani.

Hírforrás: EuroAtlanti Hírlevél II. évf. 35. szám

---

Tartalomjegyzék * kilencedik évfolyam, 6. szám * 1999. június

---

Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.