 |
|
új nemzetközi kapcsolatrendszer
Polgárok Európában*
Az Európai Unióhoz történő csatlakozás előkészítésének folyamatában fontos, hogy áttekintsük az önkormányzati rendszer fejlődésének lehetséges irányait, ezen belül kiemelten foglalkozzunk az önkormányzatok nemzetközi kapcsolatrendszerével, annak új aspektusaival, a kapcsolatokban rejlő lehetőségekkel. Számos önkormányzatunk tartalmas partnerkapcsolatot alakított ki külföldi önkormányzatokkal. Ezirányú tevékenységüket nem korlátozza az állam, a helyi közösségek szabad elhatározásán alapul a kapcsolatfelvétel, annak mélysége, tartalma.
*Az Országgyűlés önkormányzati és rendészeti bizottsága elnökének, dr. Bernáth Varga Balázsnak a Vigadóban elhangzott beszédét szerkesztett változatban közöljük.
Az önkormányzati önállóság fontos eleme a nemzetközi kapcsolatfelvétel, de hosszú utat jártunk be addig, amíg ez megvalósulhatott.
1989-ig a tanácsok, illetve a tanácsi szervek külföldi kapcsolatot csak a Minisztertanács Tanácsi Hivatala által jóváhagyott országos nemzetközi terv alapján létesíthettek és tarthattak fenn. 1976-ban mindössze 31 tanács - elsősorban megyei és megyei városi tanácsok - állt kapcsolatban külföldi szervezetekkel. E kapcsolatok nagy része is csak formális volt, jórészt kimerült a vezetők cserelátogatásában.
Közvetlenül a rendszerváltozás előtt, de már annak szellemében született 1990. január 18-án az a belügyminiszter-helyettesi intézkedés, amely megszüntette a tanácsok nemzetközi kapcsolatfelvételének engedélyhez, vagy utólagos jóváhagyáshoz kötöttségét. Teljes áttörést a rendszerváltozás, az Alkotmány, illetve az Önkormányzati törvénynek az eIfogadása jelentett. Az Alkotmány rögzíti, hogy a helyi képviselő-testület feladatkörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezeteknek. Az Önkormányzati törvénybe lényegé-ben ezen alkotmányos szabályok épültek be.
Több mint 800 önkormányzati kapcsolat
A Iendületes fejlődést nem gátolta az sem, hogy 1990 decemberétől 1994 áprilisáig az akkor érvényben Iévő kötött devizagazdálkodás miatt a helyi önkormányzatok csak a Belügyminisztérium engedélyével vásárolhattak valutát.
Rövid idő alatt Iényegében több mint ötszörösére emelkedett a magyar önkormányzatok partnerkapcsolatainak száma, amely napjainkban meghaladja a nyolcszázat. A korábbi városi, megyei kapcsolatok mellett örvendetes, hogy egyre több községünk kötött együttműködési megállapodást külföldi önkormányzattal.
A kapcsolatok földrajzi megoszlásukat tekintve is rendkívül széleskörűek, mintegy negyven ország önkormányzatával állnak fenn hivatalos kapcsolatok. Európa mellett más földrészek önkormányzataival is több együttműködési megállapodás született, de természetesen legnagyobb számban a német, finn, olasz, román, osztrák, szlovák partnertelepülések vannak.
A hagyományosnak mondható kulturális rendezvények, kiállítások közös rendezése mellett örvendetesen bővül az oktatási területen kötött megállapodások száma. A nyelvtanárok cseréje, képzése mellett rendszeressé vált a diákok nyelvgyakorlását szoIgáló közös programok beindítása.
Mind gyakoribb az egyes társadalmi, civil szerveződések kapcsolatfelvétele is, amely közelebb hozza egymáshoz az eltérő kultúrákat, színesíti, élővé teszi az együttműködéseket. A véletlenszerű kapcsolattartást egyre több helyen váltották fel a szervezett, megállapodásban pontosan rögzített találkozók, együttműködési formák.
Örvendetes, hogy több helyen alakultak ki üzleti, gazdasági-partneri viszonyok, melyek azt bizonyítják, hogy az önkormányzati együttműködés más típusú kapcsolatok kialakítására is jótékony hatással van.
A partnerkapcsolatok elemzése során szeretném kiemelni a Területi Önkormányzatok és Közigazgatási Szervek Határontúli Együttműködéséről szóló keretegyezményt. E dokumentum elismeri a helyi és regionális közösségek jogát arra, hogy intézményes jogkörükkel élve a nemzeti határokon túl is együttműködjenek olyan célok érdekében, mint a közszolgáltatások összekapcsolása, közös infrastruktúra kiépítése, a környezetvédelem. A határon túli együttműködésnek más előnyei mellett az etnikai kisebbségek is haszonélvezői, ezért Magyarország számára különösen fontos, hogy a keretegyezményben megjelölt kooperációs formák a jelenleginél nagyobb teret kapjanak. A keretegyezményhez való csatlakozásunkat a magyar Országgyűlés 1993-ban ratifikálta.
Úttörő önkormányzatok
Európában - és különösen az Európai Unióban - előtérbe került a térségek fejlesztése olyan összefüggő területekké, amelyek sok esetben átnyúlnak az országhatárokon. E kezdeményezés élenjárói minden érintett országban az önkormányzatok. Azt hiszem, hogy joggal lehetünk arra büszkék, hogy hazai helyhatóságaink - mihelyt lehetőségük nyílt rá - azonnal bekapcsolódtak azon nemzetközi szerveződésekbe, amelyek alapszabálya ezt lehetőve tette. Az Alpok-Adria Munkaközösség, a Kárpátok Eurorégió, a Duna Menti Tartományok Munkaközössége, a Duna-Maros-Tisza Régió, a Pannon Eurorégió aktív résztvevői az önkormányzatok. A fentebb említett együttműködésekben - szerepkörüknek megfelelően - elsősorban a megyei önkormányzatok érdekeltek. Az adott térség gazdasági, politika, kulturális, kommunális, idegenforgalmi kapcsolatainak fejlesztése mellett fontos cél az érintett országok, települések, régiók, jószomszédi viszonyainak ápolása is.
A közös programok rendkívül sokrétűek, az önkormányzati részvétel mellett teret engednek a gazdasági szereplőknek, civil szerveződéseknek és más társadalmi szervezeteknek is.
Az ilyen típus kapcsolatok jó felkészülést biztosítanak az Európai Unióhoz történő csatlakozáshoz is, mint ahogy azok a programok is ( pl. PHARE CBC, INTERREG II.), melyek keretében a magyar önkormányzatok EU tagországban lévő partnerönkormányzatokkal együtt közös projekteket dolgozhatnak ki. E közös kezdeményezések közvetlen eredménye mellett kiemelt jelentőséggel bírnak azok a tapasztalatok, melyet az érintett önkormányzatok szereznek az Európai Unió működéséről, az uniós követelményeknek megfelelő pályázati rendszerről.
Az Unió alapítása óta - az alapcélkitűzések megtartása mellett - számos változáson ment át. Tevékenységi köre folyamatosan bővült, szervezete, döntéshozatali mechanizmusa is változott. Egyre nagyobb teret kapott az "európai polgárság" gondolata, a személyek szabad mozgása, a regionális politika.
Felértékelődött helyi hatalom
E megközelítésben felértékelődött a helyi önkormányzatok szerepe, határon átnyúló kapcsolataik jelentősen befolyásolják a tagállamok együttműködését is.
Szeretném hangsúlyozni, hogy a helyi önkormányzatok közigazgatási, közhatalmi szerepére vonatkozó közösségi előírás nincs. Ebből következően nincs olyan kötelezettség, amely önkormányzati rendszerünk átalakítását indokolná. Ám a közszolgáltatási feladatok ellátásánál már figyelemmel kell lenniük, illetve be kell tartaniuk az adott területre vonatkozó közösségi jogszabályokat, pl. a környezetvédelmi előírásokat, az egészséges ivóvízre vonatkozó szabványokat.
A kötelezettségek betartása mellett azonban az uniós tagság óriási lehetőséget nyújt a helyi önkormányzatok számára, hogy polgáraiknak színvonalasabb közszolgáltatásokat nyújtsanak, és a helyi gazdaság fejlesztésében való közreműködéssel elősegítsék az európai átlaghoz közelítő életkörülmények kialakítását. A lehetőségek közül egyet szeretnék kiemelni: a különböző fejlesztési programokban való részvételt. Az önkormányzatok ezek révén uniós forrásokat vehetnek igénybe, de nem közvetlenül pályázva ezen pénzeszközökre, hanem a hazai területfejlesztési rendszer részeként. A vidékfejlesztés, az infrastruktúra bővítése kaphat hatalmas lendületet az uniós tagság hatására, miként ez megfigyelhető volt más uniós tagországokban is.
A kötelezettségek teljesítése, a lehetőségek kihasználása olyan kihívást jelent a helyi önkormányzatok számára, amelyre már most meg kell kezdeni a felkészülést. Ennek során kiválóan hasznosíthatók a nemzetközi partnerkapcsolatok, a különböző nemzetközi önkormányzati szerveződésekben való részvétel és ez véleményem szerint tovább növeli a nemzetközi együttműködés jelentöségét. Abban az Európában, amelyben erősödik a regionális gondolkodás, az országhatárokon átnyúló térségfejlesztés ott a helyi önkormányzatok szerepe, nemzetközi kapcsolataik egyre nagyobb jelentőségűek lesznek. Ez feltétlenül új távlatokat nyit a nemzetközi önkormányzati együttműködésben.
Biztos vagyok abban, hogy hazai önkormányzataink maximálisan kihasználják az ebben rejlő lehetőségeket. És abban is, hogy ez a tanácskozás fontos hozzájárulás e lehetőségek feltárásához.
Tartalomjegyzék * kilencedik évfolyam, 6. szám * 1999. június
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.