Főépítészek az Önkormányzatokban

Városrendezés és építészet Klagenfurtban

A Megyei Jogú Városok Szövetségének Urbanisztikai Tanácsa Zalaegerszeg Megyei Jogú Városok vezetőinek meghívását elfogadva, háromnapos szakmai tanácskozáson vett részt 1999. április 29-május 1. között. Az Urbanisztikai Tanács tagjai a M.J. Városok főépítészei. A Szövetséget Papp János, Békéscsaba M.J. Város polgármestere képviselte, aki maga is építész, s a Szövetségben, mint az egyik alelnök többek között ezt a szakterületet felügyeli. A tanácskozásra az Országos Főépítészi Kollégium titkára, Zábránszkyné Pap Klára is meghívást kapott. Az Urbanisztikai Tanács tagjait a város vezetése Dr. Gyimesi Endre polgármester úr, Tombi Lajos alpolgármester úr és Dr. Tóth László jegyző úr köszöntötték.

A háromnapos szakmai találkozó két napja Zalaegerszeg osztrák testvérvárosában, Klagenfurtban, Karintia fővárosában zajlott.

Az 550 ezres tartományban a 96 ezer lakosú Klagenfurt gazdasági és közlekedési központ szerepköre a meghatározó. A város megpályázza a 2006-os Olimpia rendezésének jogát, mely érdekében minden alkalmat megragad kedvező adottságai elismertetésére. Az uniós gazdasági problémák kevéssé hatnak ebben a térségben, mivel szerencsés szerkezetű a gazdasága. Klagenfurt a két, mintegy 1000-1000 fős Philips üzem és egy 6-700 fős óraalkatrészgyáron felül közép- és kisvállalkozásokban foglalkoztatja lakosságát. Jelentős ágazata az idegenforgalom, a Wörthi-tó, a környező hegyek nyári turistaforgalma. A munkanélküliség 4,5-5 százalékos.

Nagy hangsúlyt fektetnek a közeli olaszországi nagyvárosok - Udine, Trieszt, Milánó, - valamint Villach és Klagenfurt szerepkörének összefogására, e városhálózat uniós megjelenítésére. Mivel az Alpok ,,gát" a német gazdasággal való kapcsolat erősítésében, ezért terveikben ebbe az irányba gyorsvasúthálózat, nagyteljesítményű vasútvonalak építése szerepel.

A vendéglátók bemutatták azt a nagyszerkezeti tervet, mely a város, a tartomány, a régió fejlesztési tengelyeit, építési és zöldövezeti területeit öszszefüggéseiben dolgozta fel. Ebben a területegységben jelenítik meg a központok, al- és mellékközpontok rendszerét.

Kiemelt feladat a 20-25 éve városhoz csatolt falvak területének rendezése. Itt a beépítésre szánt területek növekedését nem engedik. A fejlesztést, a belső területek felé orientálják.

A város reneszánsz központjában a történelmi belváros alaprajza, szerkezete máig változatlan. A magánterületek megóvása, megújítása a tömbök ,,kitisztítása" mindennapi aprómunkával, jelentős városi támogatással érhető el. A belvárosi területeken olyan minőségre törekszenek, hogy az ottlakás élményszerű legyen.

Ösztönzik az új térburkolatok, zöldfelületek kialakítását, a fontosabb építészeti részletek helyreállítását, a költségek 10-33 százalékának biztosításával.

A nagy üzletközpontok problémaköre náluk is megjelent. Két éve a város körüli kereskedelmi-szolgáltató központok részére területvásárláskor megszabják a lehetséges funkciókat, az üzletkört. A szakmai tanácskozás a kérdéseinkre adott válaszokkal folytatódott. Ennek keretében megtudtuk, hogy:

  • A várostervek helyi jóváhagyás után tartományi egyetértést kapnak.

  • Az önkormányzat és a hivatal sajátos kapcsolatát biztosítja, hogy hét ágazati tanácsos (választott) a hivatal egy-egy szervezeti egységét irányítja.

  • A ,,főépítészi" szervezetben a munka kétharmadát a szakvéleményezés, a tanácsadás, a kapcsolattartás teszi ki.

  • Az Ausztriában feltűnő szórványbeépítések ma már korlátozás alá esnek, az infrastruktúra költségei miatt és a természet, a környezet, a tájvédelem érdekében.

  • A városképi, az esztétikai érdekek érvényesítésének gyakorlatában a szakmai véleménynek ügydöntő súlya van, tervtanács működtetésével.

  • A tervi módosítás a városrendezésben - egyszerűbb esetekben - náluk 3-4 hónapot igényel.

  • A városközponti építési kötöttségek, az új minőség miatt nem következik be lényeges népességcsere. Támogatási rendszer működik a lakbéreknél is, tartományi eszközökkel.

Hazautazás után a szervező városban, Zalaegerszegen folytatott tanácskozáson szó esett a megalakuló tervtanácsok jelentőségéről, működéséről és arról, hogy az Urbanisztikai Tanács vállaljon szerepet a Miniszterelnöki Kancellária által életre hívott építészeti érdekegyeztető munkában. A meghívásért, a rendezvény szervezéséért és a tanácskozás szakmai eredményeiért köszönet illeti a vendéglátó város vezetőit, a Megyei Jogú Városok Urbanisztikai Tanács vezetését és kiemelten Inkovics László kollégát, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város főépítészét.

Karmazin József

Nagykanizsa Megyei Jogú

Város főépítésze

Önkorkép
Tartalomjegyzék * kilencedik évfolyam, 6. szám * 1999. június
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.