Magyarország nagykövete Tokaj

Tokajban lesz a IV. Országos Főépítészi Konferencia 1999. augusztus 25-27. között. Májer Jánost, Tokaj város polgármesterét, a rendezvény házigazdáját a város településfejlesztési törekvéseiről, az épített emberi környezet arculatának formálásával kapcsolatos eredményekről, problémákról kérdeztük.

Milyennek látja Tokaj jelenlegi helyzetét?

- Tokaj Magyarország egyik legkisebb városa mind terület, mind lélekszám tekintetében, de nemzetközi hírneve messze meghaladja a város méreteit. A szőlő- és borkultúra az, ami világhírűvé tette. Erre építve, az elmúlt évtizedben arra törekedtünk, hogy a városhoz minél jobban kötődjön a régió szőlészete, borászata. A Tokaj-Hegyaljai privatizáció során olyan tőkeerős céget sikerült letelepítenünk, amely ma 45 hektáron a teljes szőlészeti-borászati vertikumot biztosítja. Sikerült idehozni a Tokaj-Hegyaljai Hegyközségi Tanácsot. Településünket választotta székhelyéül a Tokaj Renaissance Nagyborok Társasága is. Számos példa van arra, hogy önkormányzati vagy magántulajdonú ingatlanok megvásárlása után a régi, patinás épületeket - a műemléki előírásoknak megfelelően - a városi főépítésszel egyeztetve felújítják és ezzel jelentős mértékben hozzájárulnak a város szebbé tételéhez. Például, a főtéri volt Degenfeld-palotában, a teljes rekonstrukciót követően létesül a Tokaj Borászati Kereskedelmi Központ, ami összefogja nemcsak Tokaj-Hegyalja, de az egész északkelet-magyarországi bortermő térség borászati cégeit, szervezeteit is.

A város építészeti arculatának formálásában, az épített környezet alakításában milyen eredményeket tudhatnak magukénak?

- Az önkormányzat beruházásában ezidáig sok középületet sikerült felújítanunk. Új gimnáziumot építettünk, most folyik az általános iskola teljes rekonstrukciója. Az idősek otthona új épületének létesítését tervezzük. A városfejlesztési koncepcióban nagy súlyt helyeztünk a közoktatás fejlesztésére. A közeljövőben a gimnázium és környezetvédelmi szakközépiskola ad majd otthont egy felsőfokú szőlész-borász tanszéknek is. A volt Fekete Sas szállodát a jövőben újra - eredeti funkciójának megfelelően - idegenforgalmi célra hasznosítjuk.

Ma már Tokaj infrastruktúrájára vonatkozóan elmondhatjuk, hogy az utak, a gázhálózat, áramellátás, vezetékes ivóvíz-, telefon-, kábeltelevízió-hálózat kiépítettsége száz százalékos. Az épített emberi környezet védelmére nagy hangsúlyt fektetünk: megépült a városon áthaladó, igen nagy átmenő forgalmat bonyolító 38. számú főközlekedési út óvárost elkerülő szakasza. Ezzel megoldódott a történelmi belváros zaj- és rezgésmentesítése, már biztonságban vannak az ódon épületek. Ezt a városrészt védetté nyilvánítottuk, és esztétikus sétálóutcát alakítottunk ki, melyet az igényesebb kereskedők, idegenforgalomból élő vállalkozók örömmel vettek birtokba üzleteik, szolgáltató helyiségeik létesítésére. Sok műemléki épületet sikerült felújítanunk az eredeti tervek alapján, amelyeket a bécsi kamarától szereztük be. Visszaállítottuk azt a történelmi kisvárosi hangulatot, ami Tokajt évszázadokon át uralta. A város alig rendelkezett köztéri alkotásokkal. Napjainkban szobrokkal, díszkutakkal, a városhoz kötődő neves személyiségek emléktábláival, domborműveivel találkozik a turista. A belvároshoz hasonlóan légvezetéket, egyéb közművet a földbe helyezzük, kerékpárutat, díszkőburkolattal ellátott járdát, parkolósávot építünk, korszerűsítjük a világítástechnikai berendezéseket.

A természeti környezet védelmét szintén feladatunknak tekintjük. Két folyóra kell vigyáznunk: a ,,legmagyarabb folyó", a Tisza, és a vadregényes, mondhatni ősállapotú Bodrog találkozik Tokajnál. Ez olyan érték, melyet a víziturizmus fellendítése, a vízisportok, a halászat-vadászat érdekében is őriznünk, óvnunk kell. Tokaj vonzáskörzetéhez tartozó 11 településsel közösen egy olyan beruházási program megvalósítása a célunk, melynek során a teljes szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésével, a tokaji szennyvíztisztító mű korszerűsítésével megoldhatnánk a kistérség jelenlegi szennyvízkezelési problémáját.

Milyen anyagi kondíciókkal rendelkezik a város ?

- A saját pénzügyi kereteink nagyon szűkösek. A város éves költségvetése 1 milliárd forint körül alakul, ehhez képest saját adóbevételünk mindössze 20-25 millió forint. Tokajban nincsenek olyan nagy vállalkozások, melyek jelentősebb összegű adót fizetnének az önkormányzat kasszájába.

Városunk méretéhez, lélekszámához képest kiterjedt intézményhálózattal rendelkezik. Ehhez jelentős állami normatív támogatást kapunk, így alakul ki a viszonylag magas éves költségvetési keret, de természetesen az intézményi finanszírozás ezeket a pénzeket fel is emészti. Fejlesztésekre pályázati lehetőségeket kell igénybe vennünk, s igyekszünk külső forrásokat is felkutatni. PHARE-segítséggel már több programot megvalósítottuk az oktatás, a szociális-egészségügyi ellátás és a településfejlesztés terén.

Vác, Debrecen és Győr után az idén Tokaj ad otthont a negyedik alkalommal megrendezésre kerülő Országos Főépítészi Konferenciának. Milyen előnyökkel járhat ez a város számára ?

- Bizonyos körökben az a tévhit él, hogy nagy rendezvényeket, konferenciákat kizárólag Budapesten vagy megyei jogú nagyvárosokban lehet megtartani. Azzal, hogy a konferenciának mi adhatunk otthont, jó esélyt kaptunk arra, hogy bebizonyítsuk: egy Tokajhoz hasonló kisváros is képes olyan infrastrukturális hátteret biztosítani, amellyel európai színvonalon lebonyolítható egy ilyen rendezvény. Szeretném, ha a résztvevők jól éreznék itt magukat, és jó hírét keltenék a városnak. Személyesen tapasztalhatják majd, hogy Tokaj méltán kapta meg az ország egyik legnagyobb urbanisztikai elismerését, a HILD-érmet. A konferencia mottójához: ,,Építészet-Örökség-Arculat" illeszkedően remélem sikerül példát mutatnunk, hogy ez a város a múltjából építkezik, tiszteli és továbbviszi az ősök által ráhagyott értékeket, felhasználja azokat, mint kulturális forrást.

A konferencia haszna természetesen az is, hogy az idegenforgalmi szolgáltatásokat végző vállalkozások bevételhez jutnak azzal, hogy 3 napig 250-300 vendég tartózkodik Tokajban. Itt utalnék egy olyan segítségre is, melyet a konferencián résztvevők nyújthatnának. Tokajban az egykori zsinagóga impozáns épületét, ami az egyik legszebb ilyen építmény az országban, szeretnénk rendezvényház céljára hasznosítani. 1985-re teljesen romos állapotba került, megmentésére az önkormányzat - lehetőségeihez mérten - csak a külső felújítást tudta elvégezni. A teljes rekonstrukcióra számos próbálkozás után idén a Kulturális Örökség Minisztériumához nyújtottunk be pályázatot. Információink szerint nem kapjuk meg a támogatást. Ha magunk mellé tudjuk állítani hazánk építész társadalmának fő képviselőit, talán elindíthatunk egy olyan mozgalmat, amellyel megakadályozhatnánk a zsinagóga további pusztulását, méltó funkciót biztosíthatnánk egyik legértékesebb építészeti emlékünknek.

Mit vár Tokaj polgármestereként az ezredfordulótól, az EU-csatlakozástól?

-Dinamikus fejlődést. Azt, hogy az EU-csatlakozással sikerüljön oldanunk a gazdasági, infrastrukturális lemaradásunkat. Sikerüljön olyan szintre emelni városunk kereskedelmét, idegenforgalmát, iparát, hogy hozzájáruljon az önfenntartó gazdasági fejlődéshez. Azt szeretném, ha a város nem elsősorban állami támogatásból működne, hanem saját bevételeiből. Erősödjenek meg a helyi vállalkozások, jöjjenek Tokajba további külső befektetők. Tokaj ne egy ,,tucattelepülése" legyen az Európai Uniónak, hanem hagyományainak megfelelően, egyedi módon vegye ki a részét a nemzetközi munkamegosztásból.

- pozsa -

---

Tartalomjegyzék * kilencedik évfolyam, 7-8. szám * 1999. július-augusztus

---

Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.