Főépítészek az Önkormányzatokban

Levél a helyettes államtitkároktól

Tisztelt ......... Asszony/Úr!

Az önkormányzatok, a polgármesteri hivatalok eltérően ítélik meg az önkormányzati főépítészek tervezési jogosultságát, ezért célszerű a jogszabályok egységes értelmezése. Erre való hivatkozással az önkormányzati főépítészek tervezési jogosultságának gyakorlásával kapcsolatban az alábbiakat javasoljuk:

Az önkormányzati főépítészek tervezési jogosultságának gyakorlásával kapcsolatos szabályokat a 9/1998. (IV.3.) KTM rendelet 4. SS-a állapítja meg és kimondja, hogy ,,az önkormányzati főépítész tervezési jogosultsága gyakorlásának részletes feltételeit - feladatkörét és illetékességi területét érintően - az összeférhetetlenségi szabályok figyelembevételével a közszolgálati jogviszony keletkezésére, illetőleg az egyéb jogviszonyra vonatkozó szerződésben kell rögzíteni". A jogszabály hatályba lépése óta szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a rendelkezés alkalmazásával kapcsolatban az egyes önkormányzatokban eltérő gyakorlat alakult ki, sőt, a szabály értelmezése tekintetében a közigazgatási hivatalok gyakorlata sem egységes. Az ellentmondásos helyzettel foglalkozott az Országos Főépítészi Kollégium is, és a jelen ajánláshoz csatolt 7/1998. számú állásfoglalásában, valamint annak mellékletében szükségesnek ítélte a főépítészek számára kedvezőtlen gyakorlat megváltoztatását.

Bár nyilvánvaló, hogy a jogszabályból - a szerződési kötelezettség miatt - a tervezési jogosultság gyakorlásának sem általános joga, sem általános tilalma nem következik (vagyis minden esetben az egyedi sajátosságok figyelembevételével kell a felek között megállapodást kötni), ám a jogalkotó szándékának egyértelművé tétele érdekében az alábbi tényekre kívánjuk felhívni az illetékes - megyei és települési - önkormányzatok vezetőinek figyelmét.

  • A tervezési jogosultság a hatályos jogszabályok szerint szakmai végzettséghez és gyakorlati időhöz, valamint kamarai tagsághoz, vagyis személyhez kötődő jog.

  • A jogszabály a főépítész foglalkoztatását tekintve ugyan tesz némi különbséget a köztisztviselőként, illetve a megbízásos jogviszony alapján dolgozó szakemberek között, de ez a megkülönböztetés nem terjedhet ki a - főépítészi munkakörtől független - tervezési jogosultságra, ekként a jogosultság gyakorlására sem.

  • A főépítészek feladatainak felsorolása nem foglalkozik a - településrendezési és építészeti-műszaki - tervezési feladatokkal, ezért azok nem tekinthetők a főépítész munkaköri kötelességének.

  • Az említett tervezési tevékenység vállalkozási szerződés keretében végezhető. A jogszabályban említett, ,,a közszolgálati jogviszony keletkezésére" vonatkozó szerződésben a feleknek abban kell megállapodniuk, hogy egyáltalán lehetőséget ad-e a munkáltató a tervezési jogosultság gyakorlására, majd ,,az egyéb jogviszonyra vonatkozó szerződésben" - tehát minden tervezési feladat esetében külön-külön - kell az adott tervezési feladattal összefüggő egyedi feltételeket meghatározni.

  • A jogalkotó a rendelet megfogalmazásakor számításba vette azt a tényt, hogy a főépítészeknek az önkormányzati hivatalokon belüli ,,helyzete", beosztása, illetőleg az építési hatósággal való kapcsolata nem egységes, ugyanakkor arra is figyelmet fordított, hogy az építészeti-műszaki tervek elbírálása kapcsán esetleg felmerülő összeférhetetlenség több módon is (például az adott tervezési feladat minősítésében ,,külső" hatósági szervezet ügydöntő közreműködésével, illetve tervtanácsi állásfoglalás beszerzésének kötelezettségével) kiküszöbölhető. Mindez nem vonatkozik a településrendezési tervezési tevékenységre, mivel a rendezési tervekkel kapcsolatban a döntés joga eleve az önkormányzat képviselő-testületét illeti meg.

  • A helyi gyakorlat kialakítása során javasoljuk figyelembe venni azt is, hogy az önkormányzatok építésügyi feladatainak szakszerű ellátása érdekében általános cél a főépítészi hálózat szélesítése, ezért indokolt azt is mérlegelni, hogy vajon valós kockázatot jelent-e a főépítész tervezési jogosultságának tényleges gyakorlása, illetve hogy érdeke-e az önkormányzatnak a főépítész tervezési tevékenységét korlátozni akár azon az áron is, hogy esetleg az önkormányzat nem tudja a főépítészi munkakört megfelelően felkészült szakemberrel tartósan betölteni.

  • A nemzetközi és a korábbi hazai gyakorlat számos példát ismer arra, hogy a település főépítésze saját illetékességi területén is folytatott tervezési tevékenységet, sőt munkájával esetleg példaértékűen járult hozzá a település épített környezetének színvonalas kialakításához, ezért - ha a felek a feltételekben meg tudnak állapodni - a főépítész tervezőként történő ,,jelenlétét" akár még támogatandónak is lehet ítélni.

Mindezeket figyelembevéve azt javasoljuk, hogy az önkormányzati főépítészek foglalkoztatásával, munkakörük pontos meghatározásával, valamint tervezési jogosultságuk gyakorlásával kapcsolatos feltételeket, valamennyi szempontot összefüggéseiben is mérlegelve, úgy határozzák meg, hogy azzal a leghatékonyabban szolgálhassák az épített környezet színvonalas alakításának közös érdekét.

Budapest, 1999. június 15.

dr. Kara Pál dr. Szaló Péter
a BM helyettes a FVM helyettes
államtitkára államtitkára

Önkorkép
Tartalomjegyzék * kilencedik évfolyam, 7-8. szám * 1999. július-augusztus
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.