Főépítészek az Önkormányzatokban
Az Országos Főépítészi Kollégium 7/1998. számú módosított állásfoglalása z önkormányzati főépítészek tervezési jogosultságának gyakorlásával kapcsolatban

(kivonat)

A 7/1998. számú állásfoglalás teljes szövege az ÖN-KOR-KÉP 1999. január-februári száma Főépítészi Hírlevelében a 12-14., 23-26. oldalakon jelent meg. Itt csak a módosításra került részeket közöljük:

12-13. oldal:

,,A Kollégium az alábbi tényeket és körülményeket tekinti állásfoglalása alapjának:"

a 13. oldal közepén lévő 4., bekezdés elmarad:

[A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) keretei között az önkormányzat a helyi sajátosságoknak megfelelően, szabadon alakíthatja ki hivatalát (és azon belül az egyes szervezeti egységek feladat- és hatáskörét), illetve - a jogszabályok keretei között - a jegyző belátása szerint delegálja az egyes hatósági döntési jogosítványokat. Ebből következően - egységes szabályozás hiányában - az önkormányzati főépítészek feladat- és hatáskörei eltérőek lehetnek, így nem törvényszerűen azonos az egyedi hatósági ügyekben való részvételük (illetve annak módja) sem.]

a 4. bekezdés új szövege:

,,A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) keretei között az önkormányzat a helyi sajátosságoknak megfelelően, szabadon alakíthatja ki hivatalát és azon belül az egyes szervezeti egységek feladat- és hatáskörét. A ,,törvény keretei között" kitétel az önkormányzati főépítészek esetében azt jelenti, hogy - az Étv. 6. SS (6.) bekezdése alapján - a helyi önkormányzat építésügyi feladataival kapcsolatos döntéseit készítik elő, az építésügyi hatósági tevékenység körébe tartozó döntések kivételével.

Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a főépítész - átfogó szakmai szempontok érvényesítése érdekében - előzetes szakmai véleményt nyilváníthasson az elsőfokú hatósági döntések előkészítésének folyamatában. Az ilyen véleményező, ,,tanácsadó" feladatkört célszerű a helyi építési szabályrendeletben, az SZMSZ-t megállapító helyi önkormányzati rendeletben, illetőleg a főépítész munkaköri leírásában rögzíteni."

24-25. oldal:

,,Az Országos Főépítészi Kollégium ajánlásai az Öfr. 4. SS. egységes értelmezése érdekében":

A 24. oldalon lévő 3. pont elmarad:

[3. Az eltérő eljárási szabályok ellenére - tehát tekintet nélkül arra, hogy az építészeti-műszaki tervek tekintetében első fokon az Étv. által kijelölt önkormányzati jegyző, a terület- és településrendezési tervekről pedig az illetékes önkormányzat testülete jogosult dönteni - a főépítész nem zárható ki tervezési jogosultságának gyakorlásából, mivel

  • építészeti-műszaki terv esetében:

    - a főépítész általában közvetlenül (ügydöntő módon) nem vesz részt a terv elbírálásában, illetve

    - a főépítész által készített tervre egyedi eljárási szabályok alkalmazása (pl. magasabb ,,szintű" tervtanács állásfoglalásának kötelező beszerzése) rendelhető el,

    - amennyiben a főépítész - a hatósági jogkör gyakorlására vonatkozó helyi szabályozás sajátosságai miatt - mégis közvetlenül (ügydöntő módon) venne részt a hatósági döntés meghozatalában, úgy egyedi (más esetekben is alkalmazott) eljárási rendben (másik - hasonló hatáskörrel rendelkező - hatóság kijelölésével) elkerülhető az összeférhetetlenség bekövetkezése,

  • terület- és településrendezési terv esetében pedig - részben azért, mert a jogszabályok rendkívül széles körű (szakmai és településpolitikai) egyeztetést tesznek kötelezővé, részben mert e tervek esetében kizárólag az önkormányzat jogosult (testületi) döntést hozni - az összeférhetetlenség, illetve a döntés ügydöntő jellegű befolyásolása eleve fel sem merülhet. Ebben az esetben a döntéselőkészítés módját a tervezési munkára vonatkozó munkaszerződésben kell meghatározni.]

A 3. pont új szövege:

,,3. Az eltérő eljárási szabályok ellenére - tehát tekintet nélkül arra, hogy az építészeti-műszaki tervek tekintetében első fokon az Étv. által kijelölt önkormányzati jegyző, a terület- és településrendezési tervekről pedig az illetékes önkormányzat testülete jogosult dönteni - a főépítész nem zárható ki tervezési jogosultságának gyakorlásából, mivel

  • építészeti-műszaki terv esetében:

    - a főépítész közvetlenül (ügydöntő módon) nem vesz részt a terv elbírálásában, illetve

    - a főépítész által készített tervre egyedi eljárási szabályok alkalmazása (pl. magasabb ,,szintű" tervtanács állásfoglalásának kötelező beszerzése) rendelhető el;

  • terület- és településrendezési terv esetében pedig - részben azért, mert a jogszabályok rendkívül széles körű (szakmai és településpolitikai) egyeztetést tesznek kötelezővé, részben mert e tervek esetében kizárólag az önkormányzat jogosult (testületi) döntést hozni - az összeférhetetlenség, illetve a döntés ügydöntő jellegű befolyásolása eleve fel sem merülhet. Ebben az esetben a döntéselőkészítés módját a tervezési munkára vonatkozó munkaszerződésben kell meghatározni."

Önkorkép
Tartalomjegyzék * kilencedik évfolyam, 7-8. szám * 1999. július-augusztus
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.