Röntgenszemmel

A Közösség kihangsúlyozza a verseny szerepét, az EK feladatkörébe sorolva egy ,,olyan rendszer intézményesítését, amely a közös piaci versenyt megóvja az eltorzulástól". Az EK közös és általánosan kötelezővé tett versenyszabályai azt a célt szolgálják, hogy az áruk és szolgáltatások egyformán piacképesek legyenek minden tagországban és elősegítsék a verseny tisztaságát. A közösségi versenyszabályok alapvetően két típusba sorolhatók:

• a vállalatokra vonatkozóak (pl. a versenykorlátozó megállapodások szabályozása, az erőfölényes piaci helyzettel való visszaélésre vonatkozó előírások);

• az államokra vonatkozóak (pl. az állami vállalatok irányítása, valamint a vállalkozásoknak juttatott különleges és kizárólagos jogok szabályozása, az állami támogatások nyújtása körülményeinek meghatározása).

Az államokra vonatkozó szabályozás értelemszerűen érinti az önkormányzatokat, illetve az önkormányzati tulajdonrésszel működő vállalatokat, gazdasági társaságokat is. A támogatás akkor minősül államinak, ha megfelel az alábbi feltételek mindegyikének:

- állami forrásból kell származnia (ide tartoznak az önkormányzati források is),

- előnyt jelent az érintett vállalat részére,

- bizonyos vállalatot vagy szektort előnyben részesít,

- versenytorzító hatású,

- befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet.

A fentiek értelmében állami támogatásnak számítanak az önkormányzatok által a vállalkozásoknak juttatott előnyök is (pl. földjuttatás, kedvezményes kamatú hitel, telekárkedvezmény). Tilos tehát a helyi önkormányzat tevékenységi körében működő vállalkozás támogatása még akkor is, ha a település fejlődését kedvezően befolyásolná. Ha az önkormányzat az állami támogatások szabályozására vonatkozó szabályokat valóban megszegte, azaz, ha az önkormányzat ilyen típusú támogatáshoz folyamodna, és a kedvezményezett (támogatott) vállalkozás konkurenciája bejelentést tesz az EU Bizottságánál, nemcsak a támogatást kell visszafizetni, hanem igen magas büntetés kiszabására is lehet számítani.

Természetesen, jelentős számú kivételt is találunk a közösségi joganyagban a tekintetben, hogy mikor nem tiltott az állami támogatás. Például: szociális jellegű támogatások, amelyeket egyéni felhasználóknak nyújtanak akkor, ha azokat nem az áru eredetén alapuló hátrányos megkülönböztetéssel nyújtják, vagy a természeti katasztrófák vagy egyéb rendkívüli események következtében keletkezett károk elhárítására nyújtott segélyek. A helyi önkormányzatoknak tehát a csatlakozást követően nagyon pontosan kell tudni, hogy mikor, kinek és mekkora támogatást adhatnak.

Az EK állami támogatásra vonatkozó rendelkezései hatással lesznek a helyi adórendszerre is, hiszen az önkormányzat által nyújtott adókedvezmények, a helyi adó megfizetése alóli mentesség szintén állami támogatásnak minősül.

Közszolgáltatás és piac

A közüzemek (más szóval állami vállalatok) működésének átláthatóságára vonatkozó jogi szabályozás jelenti a második nagy területet a közösségi versenyjogi szabályok közül, amelyeket helyi önkormányzati vonatkozásból is érdemes megvizsgálni. Az EK-szerződés értelmében közüzem minden olyan vállalat, amelyre az állam, mint közhatalom a tulajdon, pénzügyi részesedés, vagy a vállalat tevékenységét szabályozó egyéb rendelkezések alapján közvetlenül vagy közvetve döntő befolyást gyakorol. Ennek értelmében közüzemnek kell tekinteni a helyi önkormányzatok által alapított vállalatokat is.

A tagállamok és a közüzemek közötti pénzügyi kapcsolatok átláthatósága érdekében a vonatkozó közösségi jogszabály előírja, hogy a közüzemek körében lehetővé kell tenni, hogy meg lehessen különböztetni az állam tevékenységét mint közhatalomét, és mint tulajdonosét.

Magyarországon az önkormányza-tok vagyoni jogok alanyaként vállalkozási tevékenységet folytathatnak. Az önkormányzat vállalkozása irányulhat egyrészt a szabad vagyon hasznosítására és ezen keresztül pótlólagos forrás teremtésére, másrészt, piaci módszerekkel, a helyi közszolgáltatások megszervezésére. Az önkormányzat vállalkozási tevékenységének két korlátja van: nem veszélyeztetheti a kötelező feladatok ellátását, illetve, az önkormányzat nem vehet részt olyan vállalkozásban, amelynek vagyoni felelőssége korlátlan vagy magasabb, mint a vállalkozásba bevitt vagyon.

Az önkormányzat autonóm módon eldöntheti, hogy a jogszabállyal vagy saját döntésével vállalt, feladatkörébe utalt közszolgáltatások végzését intézményi keretben vagy vállalkozási tevékenységként végzi. Ez utóbbi esetben gazdasági társaságot, illetve közhasznú társaságot hozhat létre.

A közművekre alapuló közszolgáltatások esetében tipikus megoldás a koncesszióba adás, amikor az önkormányzat idegen szervezetre bízza a közfeladat megoldását.

A jelzett megoldási módok alapvetően megfelelnek a közösségi normáknak. A problémát a közszolgáltatást végző cégek részére nyújtott állami vagy önkormányzati támogatások, a vállalatoknak juttatott különleges és kizárólagos jogokra vonatkozó jogszabályi, illetve szerződéses megoldások jelenthetik. A helyi önkormányzat ugyanis kizárólagos tulajdonosként, többségi tulajdonosként, vezető testületi tagsága, vagy részvényei révén befolyást gyakorolhat a közüzemek működésére, az állami támogatások elosztására.

Tiltott keresztfinanszírozás

A helyi közszolgáltatások köréből e helyütt a köztemető fenntartására, az önkormányzati tulajdonú víziközmű által biztosított szolgáltatásokra, (ivóvíz, szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és iszapkezelés), távfűtés és melegvíz-szolgáltatás, a helyi tömegközlekedés, köztisztaság és településtisztaság biztosítására irányuló feladatokkal összefüggő jogi megoldásokra hívjuk fel a figyelmet.

Nemrégiben fogadták el a temetőkről és a temetkezésekről szóló törvényt, amely szerint a helyi önkormányzatokra a temetkezési szolgáltatások ellátása terén kiemelt szerep hárul. Az alábbiakban csak néhány funkciót emelünk ki:

• a temető a helyi önkormányzat tulajdonában, kezelésében, fenntartásában működhet;

• a helyi önkormányzat, mint a temető tulajdonosa, a temető használatának rendjéről temető-szabályzatot készít;

• a temető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatok ellátását a temető fekvése szerint illetékes jegyző, a fővárosban a főjegyző ellenőrzi;

• a köztemető fenntartására és üzemeltetésére kegyeleti közszolgáltatási szerződést kötheti;

• köztemetőben a kegyeleti közszolgáltatás igénybevételéért fizetendő díjak fajtáit és mértékét az önkormányzat állapítja meg és rendeletében hirdeti ki.

A települési szilárd és folyékony hulladék elszállítására, valamint a kéményseprő-ipari közszolgáltatásra vonatkozó közszolgáltatási területeken is probléma merülhet fel, amennyiben a feladat ellátását az önkormányzat saját vállalata útján biztosítja. Itt is megjelenhet a nyílt, vagy burkolt dotáció, a keresztfinanszírozás, valamint annak problematikája, hogy a szolgáltatási díjat az önkormányzat saját maga állapítja meg.

Az önkormányzati víziközmű által biztosított ivóvíz, szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és -kezelés kapcsán az önkormányzat egyben árhatóság is (1990. évi LXXXVII. tv. melléklete). A korábbiakhoz hasonlóan felmerül a versenysemlegességet sértő támogatások (árkiegészítések bizonyos értékhatár felett) problematikája, a hivatkozott ár-

hatósági hatáskör pedig összeegyeztethetetlen a közösségi elvárásokkal.

A helyi tömegközlekedés (menetrend szerinti autóbusz-közlekedés, villamos, fogaskerekű, troli, metró, földalatti, stb.) tekintetében az önkormányzat szintén árhatóság (1990. évi LXXXVII. tv. melléklete). Egyes esetekben az önkormányzatok saját vállalatuk útján, más esetekben szerződéses formában - de nem kizárólag koncesszió útján - biztosítják a feladat ellátását, ezért úgyszintén felmerül a tiltott támogatás, a keresztfinanszírozással összefüggő kérdés problematikája.

A lakossági távfűtés és melegvíz-szolgáltatást az önkormányzatok döntően saját vállalataik útján biztosítják, és egyben árhatóságok is (1990. évi LXXXVII. tv. melléklete).

A hatósági és tulajdonosi jogosítványok szétválasztása

Vizsgálni kell az önkormányzatok szabályozói, hatósági, valamint tulajdonosi funkcióinak következetes szétválasztását is. Ausztriában az a gyakorlat alakult ki, hogy a helyi közszolgáltatások - pl. távfűtés, tömegközlekedés, környezetvédelemi feladatok - hatékony ellátását egy ,,nagyvállalat" irányításával oldották meg. A ,,nagyvállalat" a monopolhelyzetű energiaszolgáltató magas nyereségét használta fel pl. a helyi tömegközlekedés támogatására, tehát keresztfinanszírozással oldotta meg az egyes közszolgáltatások ellátásában felmerült nehézségeket. Az uniós csatlakozást követően azonban az uniós támogatások felhasználásának átláthatóságára, valamint az energiaszektor liberalizálására vonatkozó követelmények miatt a nehézségekkel küzdő közszolgáltatások ellátásához más forrásokat kellett találni.

A monopólium ellen

A közösségi versenyjogi szabályozás következő fontos eleme a monopolhelyzetek feloldására való törekvés. Ennek egyik kiemelt eszköze a szigorúan szabályozott és betartatott közbeszerzési eljárás. Az EU-hoz való csatlakozás esetén olyan tekintetben várható változás, hogy a külföldi ajánlattevőknek a hazaiakéval azonos feltételeket, esélyt kell teremteni. A helyi önkormányzatoknak figyelemmel kell lenniük a csatlakozás után várható piacnyitásra és az ezzel kapcsolatos eljárási rendre, mely szerint bizonyos értékhatár feletti (árubeszerzés és közszolgáltatás esetén 200 ezer ECU, építési beruházásnál 5 millió ECU) beszerzések közzétételét írja elő az EK hivatalos közbeszerzési közlönyében.

Egyre több nemzetközi fórumon erősítik meg, hogy az egyes, csatlakozni akaró államok felvételét nemcsak a tárgyalások eredményei, a ,,papíron való megfelelés", hanem a joganyagok gyakorlati alkalmazására való képesség is jelentősen befolyásolja. Ezért mihamarabb meg kell kezdeni a helyi önkormányzatok szakembereinek felkészítését a közösségi joganyag alkalmazására.

Orova Márta

Belügyminisztérium

EU Integrációs Iroda

---

Tartalomjegyzék * kilencedik évfolyam, 7-8. szám * 1999. július-augusztus

---

Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.