Határtalanul
EU-VERSENYJOGI SZABÁLY

Röntgenszemmel

A Európai Közösség (EK) versenyjogi szabályai erőteljesen érintik a helyi önkormányzatok tevékenységét. Ezért néhány területre rávilágító ismertetőt adunk közre a főbb elvekről, közösségi jogszabályokról.

A Közösség kihangsúlyozza a verseny szerepét, az EK feladatkörébe sorolva egy ,,olyan rendszer intézményesítését, amely a közös piaci versenyt megóvja az eltorzulástól". Az EK közös és általánosan kötelezővé tett versenyszabályai azt a célt szolgálják, hogy az áruk és szolgáltatások egyformán piacképesek legyenek minden tagországban és elősegítsék a verseny tisztaságát. A közösségi versenyszabályok alapvetően két típusba sorolhatók:

  • a vállalatokra vonatkozóak (pl. a versenykorlátozó megállapodások szabályozása, az erőfölényes piaci helyzettel való visszaélésre vonatkozó előírások);

  • az államokra vonatkozóak (pl. az állami vállalatok irányítása, valamint a vállalkozásoknak juttatott különleges és kizárólagos jogok szabályozása, az állami támogatások nyújtása körülményeinek meghatározása).

A vállalatokra vonatkozó versenyszabályok ismerete akkor fontos, ha az önkormányzatnak gazdasági vállalkozása van, és az olyan magatartást gyakorol, amely sértheti az EK vonatkozó rendelkezéseit.

Az államokra vonatkozó szabályozás értelemszerűen érinti az önkormányzatokat, illetve az önkormányzati tulajdonrésszel működő vállalatokat, gazdasági társaságokat is. A támogatás akkor minősül államinak, ha megfelel az alábbi feltételek mindegyikének:

- állami forrásból kell származnia (ide tartoznak az önkormányzati források is),

- előnyt jelent az érintett vállalat részére,

- bizonyos vállalatot vagy szektort előnyben részesít,

- versenytorzító hatású,

- befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet.

A fentiek értelmében állami támogatásnak számítanak az önkormányzatok által a vállalkozásoknak juttatott előnyök is (pl. földjuttatás, kedvezményes kamatú hitel, telekárkedvezmény). Tilos tehát a helyi önkormányzat tevékenységi körében működő vállalkozás támogatása még akkor is, ha a település fejlődését kedvezően befolyásolná. Ha az önkormányzat az állami támogatások szabályozására vonatkozó szabályokat valóban megszegte, azaz, ha az önkormányzat ilyen típusú támogatáshoz folyamodna, és a kedvezményezett (támogatott) vállalkozás konkurenciája bejelentést tesz az EU Bizottságánál, nemcsak a támogatást kell visszafizetni, hanem igen magas büntetés kiszabására is lehet számítani.

Természetesen, jelentős számú kivételt is találunk a közösségi joganyagban a tekintetben, hogy mikor nem tiltott az állami támogatás. Például: szociális jellegű támogatások, amelyeket egyéni felhasználóknak nyújtanak akkor, ha azokat nem az áru eredetén alapuló hátrányos megkülönböztetéssel nyújtják, vagy a természeti katasztrófák vagy egyéb rendkívüli események következtében keletkezett károk elhárítására nyújtott segélyek. A helyi önkormányzatoknak tehát a csatlakozást követően nagyon pontosan kell tudni, hogy mikor, kinek és mekkora támogatást adhatnak.

Az EK állami támogatásra vonatkozó rendelkezései hatással lesznek a helyi adórendszerre is, hiszen az önkormányzat által nyújtott adókedvezmények, a helyi adó megfizetése alóli mentesség szintén állami támogatásnak minősül.

Közszolgáltatás és piac

A közüzemek (más szóval állami vállalatok) működésének átláthatóságára vonatkozó jogi szabályozás jelenti a második nagy területet a közösségi versenyjogi szabályok közül, amelyeket helyi önkormányzati vonatkozásból is érdemes megvizsgálni. Az EK-szerződés értelmében közüzem minden olyan vállalat, amelyre az állam, mint közhatalom a tulajdon, pénzügyi részesedés, vagy a vállalat tevékenységét szabályozó egyéb rendelkezések alapján közvetlenül vagy közvetve döntő befolyást gyakorol. Ennek értelmében közüzemnek kell tekinteni a helyi önkormányzatok által alapított vállalatokat is.

A tagállamok és a közüzemek közötti pénzügyi kapcsolatok átláthatósága érdekében a vonatkozó közösségi jogszabály előírja, hogy a közüzemek körében lehetővé kell tenni, hogy meg lehessen különböztetni az állam tevékenységét mint közhatalomét, és mint tulajdonosét.

Magyarországon az önkormányza-tok vagyoni jogok alanyaként vállalkozási tevékenységet folytathatnak. Az önkormányzat vállalkozása irányulhat egyrészt a szabad vagyon hasznosítására és ezen keresztül pótlólagos forrás teremtésére, másrészt, piaci módszerekkel, a helyi közszolgáltatások megszervezésére. Az önkormányzat vállalkozási tevékenységének két korlátja van: nem veszélyeztetheti a kötelező feladatok ellátását, illetve, az önkormányzat nem vehet részt olyan vállalkozásban, amelynek vagyoni felelőssége korlátlan vagy magasabb, mint a vállalkozásba bevitt vagyon.

Az önkormányzat autonóm módon eldöntheti, hogy a jogszabállyal vagy saját döntésével vállalt, feladatkörébe utalt közszolgáltatások végzését intézményi keretben vagy vállalkozási tevékenységként végzi. Ez utóbbi esetben gazdasági társaságot, illetve közhasznú társaságot hozhat létre.

A közművekre alapuló közszolgáltatások esetében tipikus megoldás a koncesszióba adás, amikor az önkormányzat idegen szervezetre bízza a közfeladat megoldását.

A jelzett megoldási módok alapvetően megfelelnek a közösségi normáknak. A problémát a közszolgáltatást végző cégek részére nyújtott állami vagy önkormányzati támogatások, a vállalatoknak juttatott különleges és kizárólagos jogokra vonatkozó jogszabályi, illetve szerződéses megoldások jelenthetik. A helyi önkormányzat ugyanis kizárólagos tulajdonosként, többségi tulajdonosként, vezető testületi tagsága, vagy részvényei révén befolyást gyakorolhat a közüzemek működésére, az állami támogatások elosztására.

Tiltott keresztfinanszírozás

A helyi közszolgáltatások köréből e helyütt a köztemető fenntartására, az önkormányzati tulajdonú víziközmű által biztosított szolgáltatásokra, (ivóvíz, szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és iszapkezelés), távfűtés és melegvíz-szolgáltatás, a helyi tömegközlekedés, köztisztaság és településtisztaság biztosítására irányuló feladatokkal összefüggő jogi megoldásokra hívjuk fel a figyelmet.

Nemrégiben fogadták el a temetőkről és a temetkezésekről szóló törvényt, amely szerint a helyi önkormányzatokra a temetkezési szolgáltatások ellátása terén kiemelt szerep hárul. Az alábbiakban csak néhány funkciót emelünk ki:

  • a temető a helyi önkormányzat tulajdonában, kezelésében, fenntartásában működhet;

  • a helyi önkormányzat, mint a temető tulajdonosa, a temető használatának rendjéről temető-szabályzatot készít;

  • a temető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatok ellátását a temető fekvése szerint illetékes jegyző, a fővárosban a főjegyző ellenőrzi;

  • a köztemető fenntartására és üzemeltetésére kegyeleti közszolgáltatási szerződést kötheti;

  • köztemetőben a kegyeleti közszolgáltatás igénybevételéért fizetendő díjak fajtáit és mértékét az önkormányzat állapítja meg és rendeletében hirdeti ki.

A fentiekből kiderül, hogy a helyi önkormányzatok a temetkezési szolgáltatások ellátása tekintetében tulajdonosi, valamint árhatósági és szabályozói jogkörrel is rendelkeznek.

A települési szilárd és folyékony hulladék elszállítására, valamint a kéményseprő-ipari közszolgáltatásra vonatkozó közszolgáltatási területeken is probléma merülhet fel, amennyiben a feladat ellátását az önkormányzat saját vállalata útján biztosítja. Itt is megjelenhet a nyílt, vagy burkolt dotáció, a keresztfinanszírozás, valamint annak problematikája, hogy a szolgáltatási díjat az önkormányzat saját maga állapítja meg.

Az önkormányzati víziközmű által biztosított ivóvíz, szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és -kezelés kapcsán az önkormányzat egyben árhatóság is (1990. évi LXXXVII. tv. melléklete). A korábbiakhoz hasonlóan felmerül a versenysemlegességet sértő támogatások (árkiegészítések bizonyos értékhatár felett) problematikája, a hivatkozott ár-

hatósági hatáskör pedig összeegyeztethetetlen a közösségi elvárásokkal.

A helyi tömegközlekedés (menetrend szerinti autóbusz-közlekedés, villamos, fogaskerekű, troli, metró, földalatti, stb.) tekintetében az önkormányzat szintén árhatóság (1990. évi LXXXVII. tv. melléklete). Egyes esetekben az önkormányzatok saját vállalatuk útján, más esetekben szerződéses formában - de nem kizárólag koncesszió útján - biztosítják a feladat ellátását, ezért úgyszintén felmerül a tiltott támogatás, a keresztfinanszírozással összefüggő kérdés problematikája.

A lakossági távfűtés és melegvíz-szolgáltatást az önkormányzatok döntően saját vállalataik útján biztosítják, és egyben árhatóságok is (1990. évi LXXXVII. tv. melléklete).

A hatósági és tulajdonosi jogosítványok szétválasztása

Vizsgálni kell az önkormányzatok szabályozói, hatósági, valamint tulajdonosi funkcióinak következetes szétválasztását is. Ausztriában az a gyakorlat alakult ki, hogy a helyi közszolgáltatások - pl. távfűtés, tömegközlekedés, környezetvédelemi feladatok - hatékony ellátását egy ,,nagyvállalat" irányításával oldották meg. A ,,nagyvállalat" a monopolhelyzetű energiaszolgáltató magas nyereségét használta fel pl. a helyi tömegközlekedés támogatására, tehát keresztfinanszírozással oldotta meg az egyes közszolgáltatások ellátásában felmerült nehézségeket. Az uniós csatlakozást követően azonban az uniós támogatások felhasználásának átláthatóságára, valamint az energiaszektor liberalizálására vonatkozó követelmények miatt a nehézségekkel küzdő közszolgáltatások ellátásához más forrásokat kellett találni.

A monopólium ellen

A közösségi versenyjogi szabályozás következő fontos eleme a monopolhelyzetek feloldására való törekvés. Ennek egyik kiemelt eszköze a szigorúan szabályozott és betartatott közbeszerzési eljárás. Az EU-hoz való csatlakozás esetén olyan tekintetben várható változás, hogy a külföldi ajánlattevőknek a hazaiakéval azonos feltételeket, esélyt kell teremteni. A helyi önkormányzatoknak figyelemmel kell lenniük a csatlakozás után várható piacnyitásra és az ezzel kapcsolatos eljárási rendre, mely szerint bizonyos értékhatár feletti (árubeszerzés és közszolgáltatás esetén 200 ezer ECU, építési beruházásnál 5 millió ECU) beszerzések közzétételét írja elő az EK hivatalos közbeszerzési közlönyében.

Egyre több nemzetközi fórumon erősítik meg, hogy az egyes, csatlakozni akaró államok felvételét nemcsak a tárgyalások eredményei, a ,,papíron való megfelelés", hanem a joganyagok gyakorlati alkalmazására való képesség is jelentősen befolyásolja. Ezért mihamarabb meg kell kezdeni a helyi önkormányzatok szakembereinek felkészítését a közösségi joganyag alkalmazására.

Orova Márta

Belügyminisztérium

EU Integrációs Iroda

Önkorkép
Tartalomjegyzék * kilencedik évfolyam, 7-8. szám * 1999. július-augusztus
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.