 |
|
Gyümölcsöző kapcsolat?
A Gazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára, Gulácsi Gábor egy önkormányzati konferenciát követő beszélgetésen, a minisztérium és az önkormányzatok közötti legfontosabb feladatokról és kapcsolódási lehetőségeikről beszélt. Kiemelt kérdésként a kereskedelmet, a fogyasztóvédelmet, a turizmust és a lakáspolitikát kezelte. A jövőre vonatkozóan, a kormány tevékenységével kapcsolatban új gondolatok, új tervek, új kezdeményezések hangzottak el. Számunkra a legizgalmasabb a lakáspolitikai koncepcióra vonatkozó elképzelés volt. A korábbi gyakorlathoz képest gyökeres változás történne a támogatási- és a kamatrendszer, valamint a lebonyolítás terén. Az önkormányzatokra új feladat és végre hozzárendelt pénz is várna, a bankokra pedig versenyhelyzet. Az állampolgár áttekinthető támogatási és kedvezőbb kamatfeltételekkel találkozhatna. Hogy mi lesz ebből, azt ma még nem tudni. Lehet, hogy gyümölcsöző kapcsolat a partnerek között. A gondolatok most érlelődnek, lehet, hogy őszre már be is érik, úgy mint az a banánfürt a címlapunkon... Lássuk az elképzeléseket!
Befektetés-ösztönzés, munkahelyteremtés
A minisztériumnak jelentős a feladata abban, hogy az önkormányzatoknál külföldi befektetők jelenjenek meg. A nagyobbak Magyarországra telepítésében együttműködnek az önkormányzatokkal, s többfajta kedvezményt is adhatnak nekik. Az egyik legfontosabb a gazdaságfejlesztési célelőirányzatból pályázati úton nyerhető el. Ha a befektetők olyan térségben telepednek le, ahol az átlagnál nagyobb a munkanélküliség, akkor a beruházásaikhoz a foglalkoztatási alapból és a területfejlesztési alapból is támogatásban részesülhettek, de az önkormányzatok is biztosíthattak és biztosíthatnak kedvezményeket.
A befektetők azt igénylik, hogy az önkormányzatok a beruházás felfutási idejére biztosítsanak felmentést a helyi iparűzési adó alól. A tapasztalat azt mutatja, hogy többségük fogékony erre, nagyon sok településen figyelnek a befektetés-ösztönző és vállalkozásfejlesztő politika erősítésére.
A Gazdasági Minisztérium a célelőirányzatból a kapun kívüli infrastruktúra-fejlesztési költségekhez is támogatást ad, ha ez a feltétele annak, hogy egy adott településen a beruházás megvalósuljon. Ez a közműfejlesztési hozzájárulás, a víz, a gáz és az elektromos rendszerekre való rácsatlakozás támogatását jelenti. Ennek felső határa 200 millió forint, ami szintén pályázati rendszerben nyerhető el. Itt közvetlenül csak a befektetővel vannak kapcsolatban.
Az ipari parkok, és a logisztikai központok létrehozásában is szerepe van a minisztériumnak, mondja az államtitkár. Tipikus formáció az, amikor az önkormányzat egy vállalkozás részvételével társaságot alakít. Az önkormányzat beviszi a földterületet, a vállalkozó tőkét ad hozzá, és végig menedzseli az egész folyamatot. Ehhez a minisztérium kialakított egy két lépcsős pályázati rendszert. Az első ütemben az ipari park cím nyerhető el, ami bizonyos adókedvezményekre jogosít. Második lépcsőben az ipari park címmel rendelkezők különböző támogatásokhoz juthatnak. Ez lehet a tervkészítés vagy a létesítmény kivitelezési költségeinek a támogatása, egy bizonyos mértékéig. Ezt a minisztérium gazdaságfejlesztési és a FVM kezelésében lévő vidékfejlesztési célelőirányzat közösen biztosítja. Erre ezévben másfél milliárd forintot biztosított a költségvetés. Eddig 75 ipari park nyerte el ezt a címet, amelyből ötvenegyben már termelés is van. Ez évben jelentős változás az, hogy most már nemcsak az ipari tevékenységet, hanem a logisztikai központok létrehozását is támogatják. Várhatóan június végéig megjelenik a pályázat.
A munkahelyteremtésre vonatkozóan az Országos Foglakoztatási Alapnak van egy aktív foglalkoztatási kerete, ami viszonylag kis összeg, másfélmilliárd forint. A pályázati rendszer május végén jelent meg, s elsősorban a vállalkozóknak szól. Az önkormányzatok csak közvetetten részesülnek belőle. Ami az önkormányzatokat érinti, az a foglalkoztatás támogatásának különleges eseteire létrehozott Országos Foglalkoztatási Közalapítvány. Itt találhatók azok a támogatási programok, amelyek kifejezetten a nonprofit szervezetek és az önkormányzatok közös programjait támogatják (lásd folyóiratunk 30. oldalát).
Lakáspolitika
Tavaly ősszel a kormány gyors intézkedést hozott, s jelezte azt a szándékát, hogy milyen irányba akarja átalakítani lakáspolitikáját. Javaslatot tettek az áfa visszatérítésére, és a fiatal házasok lakásvásárlási illetékeinek mérséklésére. Az átfogó lakáspolitika tervezete a közeljövőben kerül a kormány elé. A program a Gazdasági Minisztérium irányításával készül, kidolgozásában több minisztérium is részt vesz. Szakemberek véleménye szerint Magyarországon ma már nincs mennyiségi lakáshiány. A cél most az, hogy új lakásépítés helyett a lakásvásárlásra, lakásfelújításra, korszerűsítésre, minőségi lakások kialakítására helyeződjön a hangsúly. A mobilitást próbálják elősegíteni. Ehhez a támogatási rendszer nagymértékű átalakítása és a hitelezési rendszer dinamizálása szükséges. Azt szeretnék, ha a piacon olyan bankok, hitelfajták jelennének meg, amelyek élénkítenék a kínálatot. Jelenleg négy lakástakarékpénztár van, ez már elegendő a versenyhelyzet kialakulásához ezen a részpiacon. Az államtitkár véleménye szerint itt a feladat csak az, hogy enyhítsenek egy-két hitelezési előírást. Ilyen például az, hogy rövidebb előtakarékosság után lehessen olcsóbb és nagyobb hitelhez jutni. Fontos a kereskedelmi bankok szerepe. Ezeknél a hitelezés terén változás akkor következne be, ha az OTP jelenlegi aktivitása is növekedne, de még inkább akkor, ha az OTP mellett újabb, országos hálózatú bankok jelennének meg, és aktívan versenyeznének az OTP-vel a lakáshitelek nyújtásában. Hogy ezt milyen módon lehet befolyásolni? Az államtitkár szerint a jelenlegi kamattámogatási rendszer átalakításával januártól olyan konstrukciót szeretnének működtetni, amely lehetővé teszi azt, hogy a körülbelül 15 éves lejáratú lakásépítési és lakásvásárlási hiteleknél a kamat ötven százalékát a költségvetés fizesse. Ettől azt remélik, hogy a lakáskamatok csak tíz százalék körüli terhet jelentenek majd a hitelfelvevőknek. Ennek hatására növekszik a hitelkereslet, és érdemessé válik a lakáshitellel, mint termékkel legalább három-négy országos hálózatú banknak még a piacra lépni. Számítások szerint az OTP mellett más bankok is kedvet kapnak majd a hitelnyújtásra, mert üzlet, és lesz rá kereslet.
A jövő a jelzálogbankoké?
A szakértők bíznak a jelzálogbankon keresztüli lakásfinanszírozás élénkítésében is. Jelenleg egyetlen, állami többségi tulajdonú jelzálogbank működik, engedélyezetés alatt van még kettő, s várható még néhány létrejötte. A jelzálogbank a tőkepiacról vesz fel öt-tíz éves lejáratú forrásokat a jelzálogkötvényen keresztül, és az állampapírhoz hasonló kamatot fizet vagy 1-2 százalékkal többet. Ha ehhez 2-3 százalékpontos állami támogatást kap, akkor itt is 10 százalék körüli hitelekkel lehet számolni.
A támogatási rendszer átalakításáról megtudtuk, hogy mivel a jövőben nemcsak az új lakások építéséhez ad a kormányzat támogatást, hanem a lakásfelújításokhoz, lakásvásárlásokhoz is, ezért ezt már nem lehet a bankoknál országos egységes szabályok szerint, a korábbi módszerekkel bonyolítani. A feladatot olyan szervezetekhez kell telepíteni, ahol adatokkal rendelkeznek az ott élő lakosság életviszonyaira, jövedelemviszonyaira és az ingatlantulajdonokra vonatkozóan. Az előkészületek során körvonalazódott, hogy az új lakáspolitika azt igényli, hogy a programot végrehajtó szervezetrendszeren belül is súlypontváltozás menjen végbe, és erősen növekedjen a helyi önkormányzatok szerepe. A dolog még nem dőlt el. Két elképzelés van. Az egyik, hogy csak az új típusú támogatások - felújítás és lakásvásárlás - bonyolítását végeznék az önkormányzatok, míg a másik terv szerint az építéshez adott állami támogatásokat is az önkormányzatokra bízzák. Ehhez a forrásokat a költségvetés normatív módon elosztaná a helyi önkormányzatok között. A települési önkormányzat feladata lenne a helyi lakáspolitika kialakítása. Erre volna egy bizonyos központi keretszabályozás, hogy mihez ad az állam támogatást, melyen belül mozgásterük lenne az önkormányzatoknak, a konkrét mértéket ők állapítanák meg. Az elképzelés szerint az önkormányzat a források nagy részét, és a feladattal járó igazgatási költségeket is megkapná - itt azokról a költségekről van szó, amelyeket idáig a kormányzat a bankoknak a lebonyolítási munkáért fizetett. Jövőben ezt a költséget átcsoportosítanák az önkormányzati rendszerbe. Természetesen, erre a feladatra az önkormányzatok igazgatási feladatkörrel rendelkező munkatársait is fel kell készíteni. Úgy gondolják, hogy amiből ezt a feladatot a bankok el tudták látni, arra az önkormányzatok is képesek. Sőt lehet, hogy hatékonyabban meg tudják oldani. Az önkormányzatokkal szűk körben, - megyei illetve városi szinten - megkezdték a tárgyalást, felmérik, hogy milyen ütemben történhet az átadás. Cél, hogy világossá váljék, hol lehet állami eredetű lakástámogatásokat kapni és hol folyik lakáshitelezés. Lesz egy három-öt milliárdos célelőirányzat is, amit az önkormányzatok számára hirdetnek meg bérlakás-állományuk bővítésére. (A lakásállomány 7-8 százaléka még bérlakás.) A cél új lakás építése helyett a bérlakások visszavásárlására való ösztönzés. Hogy miért jobb bérlakást visszavásárolni, mint az önkormányzatok tulajdonában lévő telkekre építeni? A válasz egyszerű. Azért, mert az önkormányzat egy-két millió forintért már lakást vásárolhat. Ezzel az első lakáshoz jutást lehet támogatni. A legfontosabb: a mobilitás, minél több család otthonteremtésének elősegítése.
Csiky Ildikó
Tartalomjegyzék * kilencedik évfolyam, 7-8. szám * 1999. július-augusztus
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.