Településügy

A jó kapusnak is kell a szerencse

Több mint hatszázharminc éve annak, hogy Nagykőrös városi rangot kapott. Akár Cegléd, akár Kecskemét a célpont, mindegyik tizenöt kilométernyi járásra van. Az öreg város gyökerei nagyon mélyen húzódnak, és nagyon szerteágazóak. Történelmét az évszázadok írják. A rossz emlék, mint például a tatárjárás, éppúgy nyomon követhető, ahogy az a fényes korszak, amikor egyszerre hét akadémikus tanított itt. Arany János szintén büszkesége a városnak. Kilenc évet töltött Nagykőrösön, a gimnázium is az ő nevét viseli. 441 éves hagyománnyal rendelkezik a református oktatás, a katolikusnak 220 éves múltja van. A zsidó oktatás 1817-től magyar nyelven folyt. A városnak ma is van református főiskolája, közép- és általános iskolája. Az önkormányzat több mint 2400 általános iskolás, 2200 középiskolás oktatásáról gondoskodik, van óvoda és bölcsőde. A Toldy Szakközépiskolát átadták a megyének...

Szakad az eső, egész délelőtt híja van a napnak, de azért így is szemrevalóak a parkok, a tiszta utcák és a rendezett házak. Az egész városon a gondoskodás jegyei láthatók...

Az önkormányzat épülete a városképhez hasonlóan kellemes hangulatot áraszt. A ház lakói elmondták, hogy még az átkosban újult meg kívül-belül az épület, de olyan mintha most történt volna. Azt mondják, azért ilyen szép, mert belsőépítészre bízták a feladatot.

De nem minden örökség ilyen kellemes. Kósa István polgármester mesél a ,,közelmúltról" is. Az ötvenes évekről, meg a nyolcvanasról. Arról, hogy mit jelentett a városnak az, amikor a politikai akarat közvetlenül szólt bele a település életébe. Amikor elvitték a bankokat, a közintézményeket, megszűnt a járási székhely, és bezárták a városi kórházat... Nagykőrös soha sem volt ipari település, viszont az élelmiszergazdaság fejlődött. Híres volt a Nagykőrösi Konzervgyár, de azt is elérte a végzet. Az orosz piac hanyatlását a gyár rosszul viseli. Ma már kevés embernek ad kenyeret.

Új szelek járnak, amelyek Nagykőröst sem kerülik el. Itt is új feladatokkal kell szembenézni. Kósa István független jelöltként viszont állandóságot jelent, hiszen másodszor választotta a város polgármesterének. Nagykőrös első embere tapasztalt a város dolgaiban. Vállalkozóként mindent gazdasági szempontból vizsgál, szerinte a politikai szempontok alapján hozott döntések nem tesznek jót a településnek. Rossz példaként említi azt a lépést, amikor az akkori hatalom elvette a kórházat városától. Ezért kényszerült 1993 szeptemberében a testület arra a döntésére, hogy egy 160 ágyas kórházat építsen. A határozat értelmében megkezdődött az építkezés, ami kis híján csődbe vitte a várost. A több mint másfél milliárdos beruházás 317 millió támogatással és 650 millió hitel terhével járt. 1997-ben az adósság átütemezésére kényszerültek, tizenöt éves futamidővel. Ma már működik a kórház, a mozgásszervi és kardiológiai rehabilitációban területi feladatokat is ellát, a belgyógyászaton 55 aktív ágyon gyógyítanak.

Komoly felkészülést jelent az európai csatlakozás is. A környezetvédelemi elvárások még megoldatlanok a szennyvízhálózat és a szilárdburkolatú utak vonatkozásában. Viszont gáz már van. Nagykőrös gázellátottsága száz százalékosnak mondható.

A huszonnégy fős képviselő-testület gondja ma sem kevesebb. A költségvetésből kapott pénznek itt is híja van. A város 2 milliárdos költségvetést készített, de szükségük van a radírra. Az infláció 14,8 milliós, az 1,8 százalék szja-elvonás 13,4 millió veszteséget jelent a városnak, csökkent az adóbevétel is.

A gondok mellett azért eredmények is vannak. A polgármester szavait idézve, a jó kapusnak is kell a szerencse. És a városnak szerencséje volt, megjelent és letelepedett a SANSHIN ELECTRIC HUNGARIA Kft. A befektetők Nagykőröst választották, mert jó adottságokkal rendelkező, közművesített telkek vannak a városban. Most egy zöldmezős beruházásról van szó, a japánok elektronikai berendezéseket fognak itt gyártani. A 12-13 millió dolláros beruházással épülő 4000 négyzetméteres csarnokban még az idén beindul a munka. Tíz éves tervük alapján 16000 m2-es termelő üzemet létesítenek 1000 fő foglalkoztatásával. Szükség van a a munkahelyekre, hiszen tizenháromezer körül van a munkaképes lakosok száma.

Nemzetközi kapcsolatokat is ápolnak. A hat testvérváros között van holland, francia, német, olasz és román. Augusztus 20-a hármas ünnep a városban, az ünnepségsorozatra külföldi partnereket is várnak.

A beszélgetés végén a jövőről kérdezek. Arról faggatom a polgármester urat, hogy ő mit tenne másként a döntéshozók helyében. Rögtön a finanszírozásnál tartunk. Ő is a feladat részéről fogná meg a dolgot, de ahhoz inflációkövető pénzt is tervezne. És nemcsak a feladat szempontjából tartaná nagykorúnak az önkormányzatokat, hanem a hitelfelvételkor is. Az egész cél- és címzett támogatást kijárórendszernek tartja... Bölcs gondolatok hangzanak el, vállalkozói és önkormányzati tapasztalatokra építve...

Kár, hogy a fák nem nőnek az égig. Vihar van, a szél óriási, kicsavarja a fákat és kettéhasítja. Az eső csak ömlik, nem akar szűnni. Már-már katasztrófa fenyeget, a helyzet lehetetlen, és ismét lesz gondjuk az önkormányzatoknak. Amihez talán majd pénzt is kapnak, de félő, hogy a pántlika megint eltakarja a lényeget. És megint nélkülük és helyettük döntenek ott fent.

Csy-kó

Önkorkép
Tartalomjegyzék * kilencedik évfolyam, 7-8. szám * 1999. július-augusztus
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.