Kifacsarva…

Ebben a kormányzati ciklusban a 2000. év lenne optimális a nagy horderejű változások bevezetésére. A T/1501. sz. törvényjavaslat azonban mindezek ellenére nem tartalmaz radikális, koncepcionális változásokat a járulékrendszerben és egyik adónemnél sem. Nem folytatódik a meghirdetett jelentős járulékcsökkentés, elmarad - többek között - az adó- és közterhek mérséklése, az élőmunka és a tőkejövedelmek adóztatásának közelítése, a jövedelmi és vagyonviszonyoknak megfelelő teherviselés érvényesítése, és mindezzel összefüggésben az államháztartás bevételi és kiadási struktúrájának átalakítása.

A bevezetni tervezett intézkedések nem módosítják alapvetően az érvényben lévő adó- és járulékrendszer főbb elemeit, mértékét, működési mechanizmusát.

A javasolt kedvezmények (pl.: gyermekek után járó adókedvezmény mértékének növelése) mellett jelentős többletterhek hárulnak a polgárokra, a szervezetekre és így a helyi önkormányzatokra is (pl.: a munkáltatóra áthárítandó táppénzes napok számának növelése, a biztosítási adó bevezetése, a személyi jövedelemadó jövedelemhatárainak változatlanul hagyása, a tételes egyészségügyi hozzájárulás összegének inflációt meghaladó mértékű emelése).

A változásoknak - egyedenként és komplexen - a gazdaság egészére és ezen belül a társadalom egyes rétegeire, de az érdekszövetségek szempontjából különösen a helyi önkormányzatok gazdálkodásának feltételeire gyakorolt hatása nem ismerhető meg a beterjesztett javaslat indoklásából, a kapcsolódó "Tájékoztató"-ból. Az anyagok modellszámítást, hatásvizsgálatot nem tartalmaznak. Így a javasolt módosítások hatásai, a változások által érintettek várható reagálása csak valószínűsíthető.

A korrekt és komplex tájékoztatás hiánya aggályossá teszi a 2000. évi költségvetési törvényjavaslat megalapozottságát. Alapjaiban ugyanis ez a törvénycsomag határozza meg a jövő évi költségvetési bevételek nagyságát, struktúráját.

A törvényjavaslat tartalmaz néhány, elsősorban az eddigi gyakorlat által kikényszerített módosítást, amely az önkormányzatok szemszögéből is támogatható. Ezek: az illetékek, a gépjárműadót érintő módosítások, az átalányadózás választási lehetőségének bővítése, a tüzelőolaj adómentes felhasználása távhőtermelés esetén is, a tételes iparűzési adózás választhatósága.

A törvényjavaslat, a helyi önkormányzatok gazdálkodásának pénzügyi feltételeit illetően, azonban számos olyan módosítást is tartalmaz, amelyek az önkormányzatok terheit tovább növelik, a bevételi lehetőségeit csökkentik. A kedvezőtlen hatások kivédésének lehetőségei nem lelhetők fel a beterjesztett anyagokban, ezért a módosító javaslatok elfogadhatatlanok.

A nem támogatható javaslatok a következők:

• Az általános forgalmi adó törvénynél a visszaigénylés rendszerének tervezett változtatása a vállalkozókat kedvezőtlenül érinti. A javaslat szerint ugyanis a vállalkozók időben késleltetve juthatnak hozzá az igényelt áfához, így a kieső bevétel "pótlása" a jövedelmezőséget rontja. Ez az önkormányzatoknál az iparűzési adóbevétel alakulására kedvezőtlenül hat.

  Javasoljuk a havi bevallásra kötelezett adóalanyok esetében a jelenlegi visszautalási rendszer fenntartását.

  • A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosítása többek között arra irányul, hogy a táppénz az első harminc munkanapnak megfelelő időtartamig a foglalkoztatót terheli. Ez az intézkedés az élőmunkaterheket növeli; a munkaerőpiac ismert viszonyai alapján, hosszabb távon a lakosság egészségromlásához vezet. Továbbá az is valószínűsíthető, hogy ezt a többletkiadást a munkáltató vállalkozók továbbháríthatják az áraikban. Ezzel is számol-e a tervezett infláció? A helyi önkormányzatokat (a polgármesteri hivatalokat és az intézményeket), mint munkáltatókat ezzel az intézkedéssel jelentős többletkiadások terhelik. Az önkormányzatok ezeket nem tudják áthárítani a közszolgáltatási díjakba. Ennek az intézkedésnek az önkormányzatokat érintő költségkihatása és a kiadások pénzügyi fedezete nem ismert.

  • Az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény módosítása szerint a tételes egészségügyi hozzájárulás összege a jelenlegi havi 3600 forintról 2000-ben 3900 forintra emelkedik. Ez az intézkedés az élőmunkaterheket növeli, az összeg emelkedése meghaladja az infláció tervezett mértékét. A többletkiadásokhoz az önkormányzatoknál a pénzügyi fedezet nem biztosított. Az önkormányzatok jövedelemhelyzetét ez az intézkedés tovább rontja.

  • A biztosítási adó 2000-ben történő bevezetése több szempontból is elutasítandó.

  Új adók bevezethetősége alapvetően függ attól, hogy ez az új adó hogyan illeszthető be a hatályos adórendszerbe a célokat, az érintettek terhelhetőségét tekintve.

  A javaslat ebből a szempontból kidolgozatlan. Az előterjesztők nem vizsgálták meg a biztosítási adó beillesztési lehetőségét a komplex adórendszerbe, továbbá nem vizsgálták meg, hogy a funkcionáló központi és helyi adók rendszerében a biztosítottak mennyiben terhelhetők ezzel az újabb adóval, illetve milyen biztosítási többletkiadások keletkeznek és azokat hogyan hárítják tovább.

  A biztosítási adó bevezetése ellen szól az is, hogy ez az adónem azokat a polgárokat, szerveket, szervezeteket sújtja, akik/amelyek az őket ért károk során a közpénzek igénylése, felhasználása helyett maguk gondoskodnak a bajok enyhítéséről, kímélve ezzel a központi költségvetést.

  A közelmúltban bekövetkezett természeti csapások rádöbbenthették a kormányzatot is arra, hogy igen alacsony a biztosított vagyon aránya nemcsak a polgároknál, de intézményi körben is. Ezt az arányt minden bizonnyal nem fogja növelni a biztosítási adó bevezetése, az inkább a biztosítási szándék ellen hat, ami a káresemény enyhítését szolgáló ál-lami kiadások növekedésével jár együtt.

  A biztosítási adó bevezetésének javaslatát célszerű lenne visszavonni. Javasoljuk, hogy az egyes biztosítási adófajtáknál a biztosítási szándékot adókedvezménnyel ösztönözze mindaddig, amíg el nem érjük az Európai Unió által elfogadható biztosítottsági arányt. Ezután már vizsgálható a biztosítási adó bevezetésének szükségessége, indokoltsága.

  A 2000. évi államháztartási előirányzatok adó- és járulékrendszerről hozott döntésekkel kapcsolatos ösz-szefüggéseiről szóló "Tájékoztató" - műfaját tekintve - egyfajta háttéranyag a makrogazdaság, az államháztartás fő irányaira vonatkozóan. A "Tájékoztató"-ban foglaltak tehát a kormányt nem kötelezik semmire.

  A "Tájékoztató" nem tartalmazza a beterjesztett törvényjavaslattal kapcsolatos döntésekhez szükséges modellszámításokat, hatásvizsgálatokat.

  Néhány következtetés azonban levonható a helyi önkormányzatok gazdálkodásának általános pénzügyi feltételeiről. E tekintetben a kormányzati szándékok a következőkben foglalhatók össze.

• Az államháztartás főbb bevételeit részletező 9. sz. táblázat - a szövegben foglaltakkal összhangban - a helyi önkormányzatok 7,1 százalékkal bővülő forráslehetőségeit tartalmazza. Ez a 6-7 százalékra tervezett infláció esetén reálértéktartást jelenthet, 4-5 százalékos prognosztizált GDP-növekedés mellett.

  Ez azt jelenti, hogy a helyi önkormányzatok GDP-ből való részesedése - a korábbi évek tendenciáját követve - jövőre is csökken. A közszolgáltatások színvonala globálisan legfeljebb szinten maradhat, bár az 1999. évben megszavazott újabb önkormányzati kötelező feladatok, a közoktatási törvényben dekralált központi forrásokból finanszírozottság együtt azt eredményezheti, hogy akár romlik 2000-ben a közszolgáltatások színvonala. A makroszámok tervezett alakulása - bár nem elemezhetők részleteiben, de - jól jelzi a belső arányok további torzulását, a pénzügyi szabályozórendszer feszültségeinek fokozódását. 1999-hez képest ugyanis 2000-re az átengedett személyi jövedelemadó 24,7 százalékkal növekszik, amit a kormányzati törekvés mindjárt vissza is vesz azzal, hogy a központi támogatásnál viszont csak 1,5 százalékos növekedést tervez.

  Így a két bevételi forrás között az arányeltolódás látványos a személyi jövedelemadó felé (1999-ben a két forrás összegéből 30 százalék volt a személyi jövedelemadó aránya, ami 2000-re 35 százalék lesz). Valószínűsíthető továbbá - ami a "Tájékoztató"-ból közvetve levezethető -, hogy a személyi jövedelemadó átengedett összegének növekvő hányada lesz "kvázi" normatíva. Továbbá - az egész adórendszer reformja részeként a helyi adók reformjának elmaradása miatt - alkotmányossági szempontból igencsak aggályos módon, ebből a bevételi forrásból történik - 1999-hez képest valószínű nagyobb összegben - az iparűzési adóbevételből származó jövedelemkülönbségek mérséklése is.

  Mindezek csak közelítő megállapítások - a "Tájékoztató" részletesebb elemzést nem is tesz lehetővé. A lényeget illetően világosan kitűnik, hogy a kormányzati törekvések önkormányzat-ellenesek, ezért azok elfogadhatatlanok.

• Az otthonteremtés, lakástámogatás "Tájékoztató"-ban leírt javaslata szerint újabb feladatot kapnak az önkormányzatok. A feladat központi finanszírozottsága - összegét és módját illetően -, valamint az önkormányzati vállalás a finanszírozásban nem világos. Problémát jelenthet továbbá a feladatellátásban az, hogy a támogatás igénybevételének feltétele: az önkormányzat meghatározott arány szerinti hozzájárulása. A javaslat a tekintetben is átgondolatlan, hogy a központi normatív juttatást saját forrásnak tekinti, ami nem EU-konform. Mindezek alapján a lakástámogatás új rendszerének 2000-ben történő bevezetése nem támogatható.

  Összességében, a T/1501. sz. törvényjavaslat következtében és a "Tájékoztató" alapján a helyi önkormányzatok jövedelempozíciója a nemzetgazdaságon belül és önmaguk korábbi helyzetéhez képest is romlik. Ez azt eredményezi, hogy amelyik település még "büntetlenül" növelheti a helyi adóbevételét, ott a képviselő-testület azt kénytelen lesz megtenni, súlyosbítva a helyi polgárok életkörülményeit. A másik megoldás az, és valószínűleg ez az életszerűbb, hogy: tovább fog növekedni az önhibájukon kívül működésképtelenné váló önkormányzatok száma, illetve az általuk igényelt központi támogatás összege, a központi költségvetés terhe. Valamennyi esetben a tízmillió magyar polgár közállapota, közérzete romlik.

  Vélhetően a polgárok közérzetéért, életminőségéért felelősök a döntéseik során átérzik ennek a súlyát. Javasoljuk, hogy a kormányzati szervek az ismertetett aggályok figyelembevételével ismételten tekintsék át a helyi önkormányzatok 2000. évre meghatározható pénzügyi helyzetét, és az eddig megismertnél kedvezőbb pénzügyi pozícióra tegyenek javaslatot a 2000. évi költségvetési törvényjavaslatban.

  

  ---

  Tartalomjegyzék * kilencedik évfolyam, 9. szám * 1999. szeptember

  ---

  Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.