Érdekszövetség

KÖSZ - hírek

A Belügyminisztérium a Községi Önkormányzatok Érdekszövetségének véleményét kérte az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló törvény módosításával és az ÖNHIKI 2000. évi feltételrendszeréről szóló javaslattal kapcsolatban. A válaszokat a szövetség elnöke eljuttatta az érintetteknek és Szerkesztőségünknek is közlés céljából. A véleményeket változtatás nélkül közöljük.

dr. Juhász Károly úrnak,

Főosztályvezető

Jogi Főosztály

Belügyminisztérium

Tisztelt Főosztályvezető Úr!

Köszönettel vettük az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. tv. módosításáról készült kormányelőterjesztés tervezetét.

- A helyi önkormányzatokat érintő Alkotmánybírósági megállapítás mellett előrebocsátjuk, hogy alapvetően hiányzik az egész országot átfogó hulladékgazdálkodási terv.

Ebből kell kiindulnunk.

- A tervezet nem foglalkozik a folyékony hulladék elhelyezéssel.

- Nem értünk egyet a mért mennyiség, a gyűjtőedény tartalma és az ürítés gyakorisága alapján történő díjkiszabással. Ennek következménye lenne, hogy az ország településein, ahol eddig szervezett szemétszállítás történt, és személyek száma szerinti díjszabás van érvényben, rövid időn belül megszűnne a szemétszállítási igény, arra való hivatkozással, hogy nem termelődik hulladék. Gyakorlati tapasztalat községekben, hogy rendkívül nehezen szorítható rá a lakosság a szemétszállításra. Ehelyett kazánban égeti el a keletkező veszélyes hulladékot (műanyag csomagolók, stb.), súlyosan szennyezve a levegőt, vagy a dűlőutakra, erdőszélekre hordja ki a szemetet. Az eddigi általános 2 db kukásedény helyett rövid idő múlva már csak 1 lenne, sőt az elszállítási igény havi egyszeri alkalomra csökkenne az eddigi heti 1 alkalom helyett.

Meggyőződésünk, hogy a személyek szemetelnek, tehát a személyek szerinti díjszabás a legbeváltabb.

- Kezdeményezni kellene a közszolgáltatást végző vállalatok hatékonyságának növelését, racionalizálását, az olcsóbb szemétszállítást.

- Díjmegállapítás ellenőrzésével a közigazgatási hivatalokat lenne célszerű megbízni, hiszen a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség ezt nem tudja ellátni. (Tapasztalat.)

- Véleményünk szerint támogatni, sőt kezdeményezni kellene az önkormányzati társulásban, kht-ban történő nonprofit hulladékszállítást.

- A profitorientált szervezetek és az önkormányzatok ilyen irányú közszolgálati tevékenységéről az illetékes Környezetvédelmi Felügyelőség számoljon be nyilvánosan, és adjon lehetőséget a lakosság reagálására.

- Azzal egyetértünk, hogy a közszolgáltatás díjmegállapításánál tekintettel kell lenni a település, településrész jellegére.

Hosszúhetény, 1999. szeptember 9.

Üdvözlettel:

Nádor Rudolfné

elnök

Belügyminisztérium

Közigazgatási Államtitkár

Dr. Felkai László Úrnak

Tisztelt Államtitkár Úr!

Az ÖNHIKI 2000. évi feltételrendszeréről szóló véleményünkről az alábbiak szerint tájékoztatjuk.

A javaslat jelentősen szigorítja a támogatás igénybevételének lehetőségeit, ezáltal is azt az önkormányzati kört sújtva, amely egyértelműen rászorult e támogatási formára.

  • A helyi adó mértékének előző évi országos átlaghoz, mint feltételhez kötése, hátrányos helyzetbe hozza azt a települési kört, ahol az adó alapját képező jövedelmek képződése nem éri el az országos átlagot (ez a feltételszabás nincs összhangban azzal a szabályozási elképzeléssel sem, amely viszont döntően ezt az önkormányzati kört segítendő, az iparűzési adóbevételek egy részének újraelosztását rendelné el).

    További negatív hatása, hogy jelentősen korlátozza azokat az önkormányzati lehetőségeket, melyek a helyi adópolitika érvényesítésével ösztönöznék a vállalkozásokat (vállalkozások indítása, foglalkoztatás, stb.).

  • A kizáró okok e.) pontja vonatkozásában egyértelmű, hogy mely kihasználtság minősíthető alacsonynak.

    A forráshiány számításával - a javaslat szerint - az intézményi működési és önkormányzati saját bevételek teljesítésével, az infláció mértékével egyező bevételi növekményt kell elérni, ellenkező esetben a különbözet csökkenti a forráshiányt. Az intézményi bevétel döntő hányada élelmezési térítési díjbevétel. A díjak inflációkövető emelése következtében azonban csökken a szolgáltatást igénybevevő, rossz anyagi körülmények között élő családok köre.

    Az intézményi étkezésre szoruló gyermekek egészséges fejlődését biztosítandó, az önkormányzatok a térítés jelentős hányadát szociálpolitikai megfontolásból - kényszerből - vállalják át a szülőktől.

    Az iparűzési adó bevételi növekmény-elmaradás forráshiány csökkenéseként történő beszámítása a már említett korlátokat jelenti az érintett önkormányzatoknál.

    Összességében elmondható, hogy a tervezett szigorításokkal a működőképesség fenntartásának lehetőségei bizonytalanná válnak az érintett önkormányzatok körében.

    Hosszúhetény, 1999. szeptember 2.

    Üdvözlettel:

    Nádor Rudolfné

    elnök

    Önkorkép
    Tartalomjegyzék * kilencedik évfolyam, 9. szám * 1999. szeptember
    Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.