 |
|
SZÁMONKÉRT VÁLASZTÁSI IGÉRETEK
Terhes adók
Lezárult a területfejlesztési törvényjavaslat vitája, módosító indítványokkal bombázzák az adó- és járulékmódosításokról szóló jogszabálycsomagot, miközben a kisgazdák bejelentették: nem szavazzák meg az előterjesztést, ha benne marad a biztosítási adó. Lapzártánkig nem kezdődött meg a jövő évi költségvetés vitája. Csak néhány címszó abból, mi minden történt a múlt hónapban a parlamentben.
A kormány úgynevezett adótörvénymódosító csomagjára, amely huszonhárom jogszabályt érint, nemcsak a szeptember elejei általános vitában zúdult össztűz, mint arról korábban beszámoltunk. Az ellenzék még a részletes vitában is általános kifogásait sorolta. Továbbra is azt kérték számon a Fidesz-MPP vezette kormányon, hogy a javaslat köszönőviszonyban sincs a választási kampányban tett ígéreteikkel. Ennek egyik leglényegesebb eleme pedig az volt, hogy hatalomra kerülésük esetén nagyarányú adó- és járulékcsökkentést hajtanak végre, a központi kasszába befolyó jövedelmek elosztásánál visszaszorítják az államot. A kormánypárti képviselők ezzel szemben úgy látták: az állampolgárok terhei mind az adótábla változatlanul hagyásával, mind a családtámogatási rendszer átalakításával, az adójóváírás könnyítésével közvetve csökkentek. Emellett felhívták a figyelmet a költségvetés nehéz helyzetére, amelyet – többek között – az előre nem látható természeti katasztrófák és a bankkonszolidáció is okoztak.
Adóteher-csökkentést az szja-nál
A szabaddemokraták nyolc képviselője nem hajlott meg a kormánypárti képviselők érvei előtt, és átfogó módosító indítványt nyújtottak be az előterjesztéshez. A javaslatot, melynek lényege, hogy törvényben mondják ki az adórendszer fejlesztésének fő irányát, az adóterhelések csökkentését, Bauer Tamás ismertette.
A korábbi választási ígéreteknek megfelelően az indítvány szerint az államháztartási kiadások mérséklésével párhuzamosan kell végrehajtani az adóteher-csökkentést, elsőként a személyi jövedelemadó-rendszerben. Mégpedig a 20-30-40 százalékos kulcsok megtartásával, az adósávok fokozatos csúsztatásával. Javasolják azt is, hogy a társasági adóból nyújtott beruházási kedvezményeket a vállalkozók számára, nyereségkategóriától függetlenül, tegyék hozzáférhetővé. Ezzel nagy segítséget nyújtanának a belföldi tulajdonú kis- és középvállalkozásoknak. A két nagyobb ellenzéki párt frakciója teljességgel elfogadhatatlannak tartotta az önkormányzati szférában tervezett újabb központosítást, az szja helyben maradó részének öt százalékra csökkentését.
A választási ígéretekkel szembeni központosítást Bauer Tamás a ’98. évi zárszámadásból kölcsönzött számokkal igyekezett bizonyítani. Eszerint, a tavalyi adókból származó összes bevétel – tb-járulékok nélkül– 2000 milliárd forint volt. Ebben az évben pedig, a képviselő számításai szerint, 2500 milliárd forint lesz. Pontosan 25 százalékkal több két év Fidesz-kormányzás után az összes adóteher, mint amikor átvették az irányítást – mondta. A kb. 17 százalékos infláció levonása után úgy számolt, hogy az állam reálértéken 8 százalékkal több adót akar az idén begyűjteni. Ennek megakadályozására indítványozták, hogy az Országgyűlés törvényben deklarálja: az adórendszer egészét tekintve a cél az adóterhek csökkentése.
Kormánypárti cáfolat
Ami az adócsökkentést illeti, bizonyára elkerülte az ellenzéki képviselők figyelmét, hogy az szja-törvénymódosításával a családok kedvezményhez jutnak – hívta fel a figyelmet viszontválaszában Tállai András (Fidesz). Eszerint, jövőre egy és két eltartott esetében a kedvezmény mértéke 2200 forint/fő, három gyermek esetén 3000 forint/fő lesz. A képviselő úgy vélte: ez igenis adócsökkentést jelent, az államháztartás szintjén közel 50 milliárd forintot. Emellett pedig semmilyen más kedvezmény nem szűnt meg. Tehát – vonta le a végkövetkeztetést – ez a kedvezmény jelentős mértékű, hiszen 1,2 millió családot érint.
Az MDF frakciója az szja-táblához olyan módosítást nyújtott be, amelynek értelmében létrehoznának egy 50 százalékos sávot is. Ebbe az 5 millió forint feletti jövedelmek tartoznának. Mint azt képviselőjük, Font Sándor megindokolta, az ebből befolyó bevételből juttatnának további forrásokat az önkormányzatoknak nagyberuházásokra, a családoknak, és az egészségügynek. A két nagyobb ellenzéki erő ezt nem támogatta, mondván, ez csak újabb adóemelést jelent. Az MDF-esek azonban úgy vélték: számításaik szerint az szja-fizetők egy százalékáról, azaz 70 ezer emberről lenne szó. Magasabb adókulcsba sorolásuk nem okozna társadalmi feszültséget. Példaként a skandináv államok gyakorlatát hozták fel. A szabaddemokraták ellenben rámutattak: a nagy adóterhelés mindenhol jövedelem-kimentéshez, és jövedelemeltitkoláshoz vezet.
Abcug biztosítási adó
Az adótörvénycsomag nagy vitát kiváltó pontja a biztosítási adó bevezetéséről rendelkezik. Ezt azonban nemcsak az ellenzék, de a kisgazdák is elutasítják.
A szocialista Bakonyi Tibor módosító javaslatában kérte a kormányt, álljon el az új adó bevezetésétől. Hiszen a választásokon azt is ígérték, hogy nem fognak új adónemet kitalálni. Az egyre gyakoribb tömeges vagy katasztrófakárok gazdasági következményei ellen a biztosítás jelentős védelmet nyújthat – mondta hozzászólásában. Ennek hiányában a károsult polgárok és családok, sok esetben a vállalkozók is, a központi, vagy az önkormányzati költségvetés segítségére szorulnak. Ez pedig nem tagadható meg, bár az ezekkel járó kiadás súlyos károkat okozhat mindkét – állami és önkormányzati – büdzsében. A képviselő által ismertetett adatok szerint azokban az országokban döntöttek ilyen adó bevezetéséről, ahol az egy főre eső biztosítási díj elérte az évi 500 eurót. Nálunk ez mindössze 100 euró. Az európai átlag pedig ennek 15-17-szerese. De még a volt szocialista országok – Csehország, Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia – is jócskán megelőznek bennünket – szögezte le. Az új adónem egyébként 9 millió biztosítási szerződést érintene, s a kormány 3,2 milliárd forint adóbevétellel számol.
Bánki Erik fideszes képviselő ezzel szemben arra hivatkozott, hogy az uniós országok többségében ezen adónem kivetése már bevett gyakorlat. Felhívta a figyelmet, hogy a javaslat garantálja a hosszú távú megtakarítások, a nyugdíjbiztosítás, a balesetbiztosítás és a társadalombiztosítás adómentességét.
Az MDF-es Font Sándor pedig azzal érvelt, hogy a biztosítási ágazat várhatóan több mint 100 milliárd forint jövedelmet bevételezhet ebben az évben. Tehát van miből lecsippenteni. Véleménye szerint ezt a terhet azért sem hárítják majd tovább az állampolgárokra, mert a piac sokszereplős, meg kell küzdeniük az ügyfelekért. Tehát figyelnek arra, hogy ne rójanak újabb terheket rájuk.
Németh Era
Elutasított lakástörvénymódosítás
Az Országgyűlés szeptember végén 117 igen, 173 nem és 5 tartózkodás mellett elutasította a parlamenti patkó különböző oldalain ülő három képviselő önálló indítványát. Csapody Miklós (MDF), Lányi Zsolt (FKGP) és Molnár Gyula (MSZP) ebben a lakástörvényt módosították volna, 2000. december 31-éig kitolva azon lakók elhelyezését, akik jóhiszeműen, ám jogcím nélkül maradtak a magánosított társasházakban. Többségükben a korábbi házmesterekről van szó. Az önkormányzatoknak nem maradt annyi cserelakásuk, hogy ezt tavaly év végéig meg tudták volna oldani, ezért kérték a képviselők a határidő kitolását. Ezt azonban a parlamenti képviselők többsége nem támogatta.
Tartalomjegyzék * kilencedik évfolyam, 10. szám * 1999. október
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.