 |
|
TERÜLETKIEGYENLÍTÉS, FORRÁSÁTCSOPORTOSÍTÁS
Támogatható törekvések?
A kormány október elején benyújtotta a parlamentnek hazánk 2000. évi költségvetési törvényjavaslatát. Újszerű, hogy az előterjesztők egyszerre tesznek javaslatot az adózást érintő változásokra, a költségvetési kiadások mértékére és az államháztartás hiányára. Az államháztartás kiemelt területei 2000-ben: a gyermekes családok támogatásának erősítése; a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása; a lakásépítés hatékonyabb állami támogatása; az agrár-, vidék- és területfejlesztés gyorsítása; az EU- integrációra való felkészülés folytatatása.
Önkormányzati szakértők szerint a tervezett 4-5 százalékos gazdasági növekedés ellenére az önkormányzatok részesedése a GDP-ből változatlanul csökken. Folytatódik az önkormányzatok alulértékelődése, a központi költségvetési szervekkel szembeni folyamatos háttérbe szorítása. A központi költségvetési szervek kiadásainak közel 19 százalékos növekedésével szemben az önkormányzatok kiadási lehetősége mindössze 7 százalékkal növekedhet. A folyamatosan bővülő feladataikhoz nem biztosítják a többletforrásokat – állítják az érintettek. Vannak, akik azt mondják, hogy "a pénz nélküli feladatok kerüljenek vissza a kormány szintjére", a szövetségek éljenek a jogosítványaikkal. Viszont hallani olyan kijelentéseket is "hogy a kormány szociális érzékenysége felülmúlja az előző kormányét". Hogy mi ebből a valóság? Az ma még csak sejthető. Egy biztos, az önkormányzati érdekszövetségek hallatják szavukat, állásfoglalásokkal ostorozzák az érintetteket. A vélemények eljutottak hozzánk is, melyeket változtatás nélkül közlünk (lásd Érdekszövetségek rovat.) De mielőtt ezt megtennénk, lássuk az állatorvosi lovat, amelyen – a szakvélemények olvastán – valamennyi betegség fellelhető.
Az ország 2000. évi költségvetési törvényjavaslata szerint a családok támogatása 13 százalékkal, az otthonteremtés közel 30 százalékkal, a kis- és középvállalkozások fejlesztése 22,2 százalékkal, a mezőgazdaság, a vidék- és területfejlesztés 14,4 százalékkal, a honvédelemre szánt támogatási összeg várhatóan 43,5 százalékkal növekszik majd.
Számítások szerint 1999-ben az ország összjövedelme 11325 milliárd forint körül alakul. Jövőre a gazdasági növekedés 4-5 százalék, következésképpen 2000-ben a nemzeti össztermék értéke 12530 milliárd forint körül tervezhető. Az előterjesztés szerint az államháztartás 2000-ben a gazdaságban megtermelt bruttó hazai érték 41 százalékát vonja el, és az idei évhez képest jövőre 1,2 százalékkal több marad a családoknál és ennyivel több jut a vállalkozásokhoz is.
Az államadósság éves kamatterhe az államháztartás több mint 15 százalékát emészti fel, jövőre az export és az import egyaránt 9-11 százalékkal növekszik.
Idén az infláció 9,5 százalék körül várható, jövőre ezt 6-7 százalékra szorítják vissza. Tervek szerint a gazdasági növekedésből származó többletbevételek felét a jövedelmek növelésére, felét beruházásokra fordítják. Az antiinflációs politika fontos eleme az államháztartás hiányának folyamatos csökkentése. Fékezik az állami vállalatok jelentős áremelési és a magánvállalatok árfelhajtó (energia, gyógyszer, távközlés esetében az államnak árszabályozó szerepe van) törekvéseit.
Az államháztartás pozitív mérlegét az államadósság kamatterhei rontják le. A 2000. évi államháztartási hiányt a nemzeti össztermék 3,5 százalékában határozták meg. Az államadósság bruttó hazai termékhez viszonyított aránya 2000-ben 58,6 százalékra csökken.
Adók és járulékok
A törvényjavaslat változatlan személyi jövedelemadóval és változatlan társasági és osztalékadó rendszerrel számol. A társadalombiztosítási járulék 33 százalék marad, viszont növekszik az egészségügyi hozzájárulás. Az előterjesztés szerint az adójogszabályok megalkotásakor az ÁFA-visszaigénylések megszigorítása volt a cél, a jogtalan visszaigénylések megakadályozása végett. Az uniós csatlakozásunk könnyítése érdekében a jövedéki adók 7 százalékos általános növekedését határozták el az előterjesztők, és még vita van a koalíciós partnerek között a biztosítási adó bevezetésével kapcsolatban.
A családok támogatásáról
A polgári koalíció kormánya a családok kormányának vallja magát. 2000. január elsejétől 30 százalékkal növelik a gyermekek után járó adókedvezmény összegét, és tervezik a jövedelemarányos gyermeknevelési támogatás, a GYED bevezetését. Az otthonteremtés megkönnyítésére olyan jelzáloghitelezési rendszer kidolgozását tervezik, amely alkalmas arra, hogy a jelenlegi hitelkamat a felére csökkenjen. A gyermekes családok és a fiatal házasok további kedvezményeket kapnak.
A helyi önkormányzatok központi forrásszabályozása
A törvényjavaslat szerint az önkormányzatok pénzügyi szabályozásában jövőre sem lesz elmozdulás. A szabályozás jellemzői a normativitás, a szolidaritás, a területi kiegyenlítés, és a társulásos feladatmegoldás ösztönzése.
A 2000. évi javaslat szerint az állami támogatás és hozzájárulás 441,1 milliárd forint, az átengedett személyi jövedelmadó (40 százalék) 239,6 milliárd forint lesz.
Az átlagkeresetek 8,25 százalékkal növekednek. (Ez 2 százlékot meghaladó reálkereset emelkedést eredményez.) Bérnövekedésre 5 százalék jut, s dologi kiadásokra központi forrás nem biztosított. A központi költségvetés a gázközművek privatizációjából az önkormányzatoknak 50 milliárd forintot tartalékol. A lakossági szociális juttatások – nyugdíjjal azonos mértékben – 8 százalékkal emelkednek, a munkaadók által fizetendő járulék változatlanul jövőre is 33 százalék lesz, és a tételes egészségügyi hozzájárulás 3600Ft-ról 3900 Ft-ra emelkedik.
Jövőre az 1998-ban bevallott személyi jövedelemadó 40 százaléka, 239,6 milliárd forint illeti meg az önkormányzatokat. Ebből helyben marad 30 milliárd forint, a megyei önkormányzatok részesedése 11,7 milliárd (ebből minden megyei önkormányzatot egységesen 257 millió forint illet meg) és a normatív állami hozzájárulás kiegészítése 153,8 milliárd. A jövedelemkülönbségek mérséklésére 44,1 milliárd jut. Az önkormányzatok a többletfeladatokhoz nem kapnak több pénzt, a törvényjavaslat a többletkiadások finanszírozására forráscserét tervez. Vagyis, az szja helyben maradó része radikálisan csökken, s az ily módon megtakarított pénzt használja fel a kormány a hiányzó központi támogatás pótlására.
Csiky Ildikó
Várható SZJA-részesedés
| TERÜLET | SZJA- VÁLTOZÁS | NORMATÍVA- VÁLTOZÁS | ÖSSZESEN |
| Főváros | –10 % | +4,6 % | –5,4 % |
| Megyei Jogú Városok | –7,1 % | +7,2 % | +0,1 % |
| Megyék | nincs | +1,6 % | +1,6 % |
| Városok | –6,5 % | +8 % | +1,5 % |
| Községek | –6,3 % | +8,5 % | 2,2 % |
Tartalomjegyzék * kilencedik évfolyam, 10. szám * 1999. október
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.