| ||
|
ÁSZ-VIZSGÁLAT A CÍMZETT ÉS CÉLTÁMOGATÁSOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL Fürkésző szemekAz Állami Számvevőszék ellenőrzésére törvényi felhatalmazás alapján, évenkénti visszatérő kötelezettséggel kerül sor. Az előző évek megállapításaihoz hasonlóan ez évben is beigazolódott, hogy az önkormányzatok egy része a beruházáshoz szükséges saját pénzügyi forrást vagy nem teljeskörűen, vagy egyáltalán nem tudta biztosítani. Túlnyomó részük nem foglalkozott a befejezett beruházások értékelésével sem. A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvény a címzett és céltámogatásokra 42,8 milliárd forint előirányzatot állapított meg. Ezt az összeget növelte az előző év végéig fel nem használt 27,298 milliárd forint. Az év közben az önkormányzatok saját felülvizsgálata alapján tett lemondásokat, illetve az ebből visszaforgatott összegeket figyelembe véve mindösszesen 63,286 milliárd forint állt a helyi önkormányzatok rendelkezésére. Ezen összegből a folyamatban lévő beruházások – már ütemezett – tárgyévi támogatása 29,1 milliárd forintot tett ki (a támogatási összeg közel 64 százaléka). Az Országgyűlés 3 milliárd forint új címzett támogatásról döntött, így az új céltámogatásokra 10,7 milliárd forint lett előirányozva. Az állami támogatáson felül természetesen az önkormányzatoknak a törvényben meghatározott mértékű saját forrást is biztosítani kellett a feladatok megoldásához. A saját források egy részének kiegészítését szolgálták az állami pénzalapokból (pl. Vízügyi Alapból, Központi Környezetvédelmi Alapból), illetve a Megyei Területfejlesztési Tanácsok (Fővárosi Közgyűlés) döntési körébe tartozó decentralizált pénzalapokból pályázatok útján adható támogatások. A pályázatok benyújtásakor az önkormányzatok ezek elnyerésével is számoltak. A pályázati felhívások megjelenése, illetve a pályázatok elkészítésének és elbírálásának időigénye azonban az esetek többségében kedvezőtlenül befolyásolta az önkormányzatok pénzügyi kondícióit. A bizonytalanságokhoz az is hozzájárult, hogy a pályázatokat sokan későn és hiányosan nyújtották be. Emiatt az alapkezelői döntések elhúzódtak, és a fellépő pénzhiány miatt előfordult, hogy a kérelmeket elutasították. Az ellenőrzési munka szervezésekor az önkormányzatok, illetőleg a beruházások kijelölésénél döntő súllyal a vízgazdálkodási ágazat, ezen belül a szennyvízelvezetés és -tisztítás prioritása volt a meghatározó. Másrészt figyelembe vettük a nagy költségigényű feladatokat, továbbá a folyamatban lévő beruházásoknál az előző években megállapított jelentősebb előirányzat-maradványokat. Végső soron az 1998-ban rendelkezésre álló pénzügyi előirányzat 49,4 százalékát, a címzett támogatások 69,8 százalékát, a céltámogatások előirányzatának 38,2 százalékát vizsgáltuk. Gyakori a saját forrás hiánya Jellemző, hogy az önkormányzatok – a korábbi évekhez hasonlóan – túlbecsülték saját pénzügyi teljesítőképességüket. Valamint a – saját forrás helyett – számításba vett egyéb állami pénzalapokból remélt segítség esetenként elmaradt. A céltámogatás igénybejelentésekor a szükséges saját forrást képviselő-testületi határozatban vállalták, azonban annak fedezete nem állt rendelkezésre az önkormányzatok költségvetésében. Ennek következtében a beruházások mintegy kétharmadánál a határozattal vállalt saját forrást a fejlesztés tervezett indításának évében nem, vagy lényegesen csökkentett mértékben építették be módosított költségvetési rendeletükbe. Gyakori, hogy a saját forrásokat a céltámogatás első évét követő időszakban a költségvetési rendeletbe ugyan beépítették, mértéke azonban alapvetően a rendelkezésre álló pénzügyi eszközökhöz igazodott. Amenynyiben nem állt rendelkezésre a szükséges pénzmennyiség, úgy a vállalkozóktól nem fogadtak el számlákat, illetve ennek megelőzésére csúsztatták a kivitelezéseket. Felfigyeltünk arra az egyre inkább terjedő jelenségre, hogy a kivitelezők a bekerülési költség jelentős részét (gyakran 10-26 százalékát) hajlandók "visszaforgatni" a beruházó önkormányzatok részére a közöttük kötött beruházási szerződés alapján. Ennek keretében közterület-használati díjat, illetve földterület-, épület-, irodatechnikai berendezés- és felvonulási terület bérleti díjat fizetnek; az önkormányzattól a kivitelezéssel összefüggésben homokot és földet vásárolnak; kivitelezői kamatmentes, hosszúlejáratú kölcsönt folyósítanak; az önkormányzattól alvállalkozói munkavégzést, műszaki- és szakfelügyeletet vesznek igénybe. Helyenként az önkormányzatok a képviselő-testület által megállapított ezirányú díjtétel mértékétől is eltértek: annál jóval magasabbat alkalmaztak, illetve e díjakat helyi rendeletben nem is szabályozták. A kivitelező a költségeit (a későbbiek során) természetesen a vállalkozói díjban érvényesítette, ezáltal indokolatlanul emelkedtek a beruházási költségek. Pénzügyi és műszaki bizonytalanságok A címzett és céltámogatásoknál együttesen 1994–95-ben az év végi kimutatott, fel nem használt pénzeszközök aránya 21-24 százalékot tett ki, 1996–97-ben ez az arány már 47 százalékra növekedett. Ez évi vizsgálatunk azt mutatta, hogy 1998 végén, az országos összesített adatok alapján, a címzett és céltámogatások összes maradványa 27,284 milliárd forint volt. A 43,1 százalékos arány kismértékű javulást mutat. Ennek oka, hogy a címzett támogatásoknál a maradvány összesen az előirányzat 11,2 százaléka az 1997. évi 27,1 százalékhoz képest. Ezen belül azonban rá kell mutatni arra, hogy az 1,75 milliárd forint öszszegű maradványból 988 millió forint az egészségügyi és szociális ellátás, 645 millió forint az oktatási és kulturális szolgáltatás területén képződött. A céltámogatásoknál azonban a fel nem használt pénzeszközök, minden korábbi évet meghaladóan 58,9 százalékra emelkedtek. A vizsgált címzett támogatás segítségével megvalósuló beruházások mintegy 10 százalékánál – döntően a kórház-rekonstrukcióknál – a szakmai előkészítés nem volt megfelelő. A szakmai koncepciók bizonytalanságai és azok módosításai, valamint a tervezettől eltérő műszaki megoldások gyakran az egész beruházási folyamatot végigkísérték, és kihatással voltak a pénzügyi teljesítésekre. A beruházási dokumentumok, különböző engedélyek közötti eltérések, esetenként alultervezés miatt az eredeti műszaki terveket, kiviteli tervdokumentációkat több esetben módosítani kellett. Az is előfordult, hogy nem biztosították a megfelelő építési területet. A vizsgálat szerint néhány önkormányzatnak nincsenek pontos ismeretei a reális helyi igényekről. Az 1995–97-ben befejezett beruházások közül a helyi igények felmérésének hiánya, vagy forráshiány következtében több fejlesztéstől (általános iskola-bővítés, hulladéktisztító telep, szennyvíztisztító telep) elálltak, a támogatásról lemondtak. A vizsgált befejezett beruházásoknál a tervezett naturáliákat általában megvalósították. Gyakori azonban, hogy – elsősorban kórházi beruházásoknál – az eredetileg tervezett műszaki tartalmat csökkentik. A vízügyi ágazaton belül a szennyvízcsatorna-hálózat építések egy részénél (mintegy 30 százalék) a megvalósított naturáliák mennyisége meghaladta a tervezettet. Szabálytalan felhasználások A szennyvíztisztítás és -elvezetés területén a saját források hiánya miatt bekövetkezett műszaki elmaradások, ebből következőleg a lakossági csatorna-bekötések alacsony mértéke is hozzájárult ahhoz, hogy a közműolló évek óta stagnál és nem "zárul" az EU- csatlakozási követelményeknek megfelelően. A vizsgálat megállapítása szerint a támogatások igénybevétele többnyire a törvényben, illetve a beruházás-igénylésben meghatározott feladatra történt. Összességében a vizsgált 191 beruházásból 32 fejlesztésnél (17 százalék) 40 szabálytalanságot állapított meg az ellenőrzés. A vizsgálat során feltárt jogtalan előirányzat és felhasználás mindösszesen 1,5 milliárd forint, az ellenőrzött beruházások 1998. évi előirányzatának mintegy 5 százaléka. A vizsgálat megállapításai alapján az ellenőrzés lezárásáig több mint 800 millió forintot fizettek vissza a költségvetésbe az önkormányzatok. A korai visszafizetés csökkenti a büntetőkamat nagyságát. Előfordult, hogy nem támogatott célra használták a céltámogatást. A vizsgált önkormányzati fejlesztések közül 3 beruházásnál üdülőövezetek, üdülőingatlanok szennyvíz-csatornázását végezték a céltámogatásból, holott a vonatkozó rendelet kimondja: a támogatás az állandó népesség ellátására igényelhető. Ezen a címen 31,849 millió forint visszafizetési, illetve 21,438 millió forint lemondási kötelezettség keletkezett. Két beruházásnál összesen 26,489 millió forintot, a beruházáshoz közvetlenül nem kapcsolódó költséget számoltak el (ÁFA-visszaigénylésre irányuló sikerdíj, pénzügyi szolgáltatás, ügyvédi díjazás). ÁFA-zűrök ÁFA-visszaigénylés címén 373,649 millió forint visszafizetési, és 520,842 millió forint lemondási kötelezettséget állapított meg az ellenőrzés. A vonatkozó rendelet szerint: az állami támogatás a vissza nem igényelhető ÁFA-hoz jár. Amennyiben az önkormányzat visszaigényli az ÁFÁ-t, a céltól eltérő felhasználás miatt lemondási, visszafizetési kötelezettsége keletkezik. A helyszíni ellenőrzés során szerzett tapasztalataink alapján, a jogosulatlan ÁFA- visszaigénylés elkerülése érdekében, a zárszámadási törvényjavaslatban a pályázat benyújtásakor indítványoztuk az igénylési lehetőség egyértelmű tisztázását, a szennyvízelvezetés és -tisztítás költségeinek tervezésére meghatározott KHVM fajlagos normák felülvizsgálatát, a feltárt jogosulatlanul igénybe vett támogatások visszafizettetését, lemondatását. Farkas László Állami Számvevőszék,
A vizsgált időszakban 2,841 millió forint céltámogatási visszafizetési, és 514,16 millió forint címzett és céltámogatási lemondás keletkezett önkormányzati saját forráshiány, a beruházás késedelmes kezdése, illetve a fejlesztéstől való elállás miatt.
A szennyvízelvezetés és -tisztítás ágazatban több mint 21 milliárd forint maradt felhasználatlanul. Az 1998-ban vizsgált 125 szennyvízelvezetési és -tisztítási beruházás közül 80 létesítménynél több mint 8 milliárd forintot kötöttek le feleslegesen. Különösen kedvezőtlen, hogy mintegy 60 beruházásnál az 1998-ban rendelkezésre álló előirányzat 100 százaléka megmaradt.
Az ellenőrzés során 57 címzett támogatás segítségével megvalósuló önkormányzati fejlesztést vizsgáltunk. Az ellenőrzött fejlesztések besorolását tekintve 6 a vízgazdálkodás, 32 az egészségügyi és szociális ellátásba, 19 pedig az oktatási és kulturális szolgáltatásba tartozik. A vizsgálatban 134 céltámogatás szerepelt, közöttük döntő súllyal a vízgazdálkodás jelentkezik. Itt 128 beruházás ellenőrzését végeztük el. A címzett és céltámogatások vizsgálata 18 megyére és a fővárosra terjedt ki, s összesen 103 helyi önkormányzatra irányult. Tartalomjegyzék * kilencedik évfolyam, 10. szám * 1999. október Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn. |