TÖOSZ-vélemény
Észrevételek, javaslatok a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló T/1658. számú törvényjavaslathoz
A 2000. évi költségvetésről 1999. október 20-án folytattak megbeszélést az önkormányzati érdekszövetségek a Belügyminisztériummal. A megbeszélésen a TÖOSZ is elmondta véleményét. A T/1658. számon benyújtott törvényjavaslatból kitűnt, hogy a helyi önkormányzatok 2000. évi gazdálkodási lehetőségeinek alakulását érintő észrevételeiket, javaslataikat a kormány nem vette figyelembe. A beterjesztett törvényjavaslathoz a főbb észrevételeik, javaslataik a következők:
A tervezett 45 százalékos gazdasági növekedés mellett a helyi önkormányzatok részesedése a GDP-ből tovább csökken. Folytatódik az önkormányzatok alulértékelődése, a központi költségvetési szervekkel szembeni folyamatos háttérbe szorítása. A központi költségvetési szervek kiadásainak közel 19 százalékos növekedésével szemben az önkormányzatok kiadási Iehetősége mindössze 7 százalékkal növekedhet.
Az önkormányzatok számára a folyamatosan bővülő feladataikhoz nem biztosítottak a többletforrások az önkormányzati törvény rendelkezéseinek megfelelően. A törvényjavaslat a többletkiadások finanszírozásához a fedezetet, többletforrás helyett, forráscserével teremti meg. Ez a javaslat ellentmond az önkormányzati törvénynek, ezért azt elutasítjuk.
A jövedelemkülönbségek mérséklésére a személyi jövedelemadó (SZJA) további központosítása és újraelosztása történik meg az iparűzési adóerőképesség alakulásának számításba vételével. Ez a metodika alkotmányossági aggályokat vet fel, mivel a normatív állami hozzájárulásból is lehetővé teszi az elvonást.
A forráscsere és a jövedelemkülönbségek mérséklése miatti központosított és újraelosztott SZJA következtében 2000-ben a törvényjavaslat 5 százalék helyben maradó SZJA-val számol. Ez az SZJA-bevétel 1999-ban 15 százalék volt.
Az önkormányzatok nagy része a helyben maradó SZJA-t infrastrukturális fejlesztéseknél saját erőként vette számításba akár támogatás elnyeréséhez, akár hitelfelvétel esetén. A helyben maradó SZJA 5 százalékra csökkentése miatt ezeknél az önkormányzatoknál fizetésképtelenség következik be, a beruházások leállítását, kötbér fizetését, a hitelezés biztonságának megrendülését, pénzügyi csődöt, a már befektetett eszközök elvesztését, végső soron társadalmi méretű pazarlást eredményez. Egyben ez az intézkedés korlátozza az önkormányzati önállóságot is.
A helyben maradó SZJA drasztikus csökkentése alkotmányossági aggályokat is felvet, hiszen a forráskiesés "kompenzálására" az önkormányza-
toknak nem biztosított a rnegfelelő felkészülési idő.
A csökkentési szándék továbbá nem EU-konform. Az intézkedés megakadályozza EU-pénzek megpályázását a helyi és térségfejlesztési programokhoz. A helyben maradó SZJA 5 százalékra csökkentését elutasítjuk. Javasoljuk a helyben maradó SZJA mértékét 15 százalékban megállapítani. Az új kötelező feladatokhoz az anyagi forrást a központi költségvetés többlettámogatás formájában biztosítsa.
A törvényjavaslat szerint az önkormányzatoknáI 8,25 százalékos átlagkereset emelkedése lehetséges. Ez azonban csak kinyilatkoztatás. Hiszen a támogatások bővülése – beleértve a támogatásként funkcionáló SZJA-t is – 5 százalék keresetnövekedésre nyújt fedezetet. Az önkormányzatok a személyi juttatások kérdésében, azaz a legnagyobb konfliktust jelentő helyzetekben kényszerülnek konfrontálódni. A differenciát helyben kell kigazdálkodni. Erre a kormány javaslata: 3 százaIék létszámcsökkentés. Mindez azzal párhuzamosan, hogy az új közoktatási feladatok és az okmányirodák létrehozása többletlétszámot tesz szükségessé.
Az általános létszámcsökkentés, mint központi akarat, korlátozza az önkormányzatok gazdálkodási önállóságát, kényszerhelyzetet teremtve a helyi közösségekben.
A költségvetési törvényjavaslat tovább szűkíti az önkormányzatok gazdálkodási mozgásterét azzal, hogy a dologi kiadások növeléséhez nem biztosít támogatást. A tervezett 6-7 százalékos inflációból adódó többletkiadásokat vagy ki tudják gazdálkodni az önkormányzatok, aminek egyre kisebb az esélye, vagy ezen okból is tovább bővül az önhibájukon kívül működésképtelen önkormányzatok tábora.
1999-ben az I. szakaszban az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben levő, működési forráshiányos (ÖNHIKI-s) támogatott önkormányzatok száma meghaladta az ezret. Vélhető, hogy a forráscsere miatti jövedelemkiesés, a helyben maradó SZJA 5 százalékra mérséklése, a dologi kiadások növekedésének megoldatlan finanszírozása mind olyan tényezők, amelyek az önkormányzatok növekvő hányadánál forráshiányt eredményeznek, veszélyeztetve a működőképességet. Ezt a veszélyt érzékeli a kormány is, amikor az ÖNHIKI támogatási keretet 25 százalékkal javasolja megemelni 2000-ben. Ez a szándék támogatható, bár úgy véljük, nem ezzel a keretnöveléssel kellene kezelni a működőképesség problémáit, hanem a megfelelő forráslehetőséggel.
El kell azonban utasítani az ÖNHIKI támogatási feltételek szigorítására vonatkozó javaslatokat. A szigorítási javaslatok annak ellenére kerültek be a törvényjavaslat 6. számú mellékletébe, hogy az azokkal kapcsolatos észrevételeinket, javaslatainkat írásban megküldtük belügyminiszter úrnak.
A szigorítás Alkotmányt, önkormányzati törvényt sért, a ma jogszerűen ÖNHIKI-s önkormányzatok nagy részét (kb. 900 önkormányzatot) az adósságrendezési eljárásba, válságba kényszeríti.
El kell továbbá utasítani azt a javaslatot, amely a belügyminiszternek 500 millió forint keretet kívánt bíztosítani
a működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása címén.
A támogatás nyújtásának feltételei nem szabályozottak, a miniszter tehát mérlegel és dönt. Ez a javaslat alkotmányossági aggályokat vet fel, sérti az esélyegyenlőség, a normativitás elvét, az előre kiszámíthatóságot és nem teszi lehetővé az ellenőrizhetőséget. Javasoljuk az 500 millió forinttal az ÖNHIKI keretet megemelni.
A törvényjavaslat általános indoklása szerint az alapjaiban megváltozó lakástámogatási rendszerben a főszerep az önkormányzatoké lesz. Az önkormányzatok feladat- és hatásköre, továbbá a feladat finanszírozási rendje nem ismert. Javasoljuk az önkormányzatok feladat- és hatáskörét még a költségvetési törvényjavaslat általános vitájának időszakában ismertté tenni, és hozzáilleszteni a megfelelő, átlátható finanszírozási rendszert.
A törvényjavaslat 14. számú melléklete módosítani szándékozik a címzett és céltámogatási rendszer törvény 4. számú mellékletét. A szennyvízelvezetés és -tisztítás támogatási célnál (ez a legnagyobb összeg) a módosítás többek között arra irányul, hogy az igénykielégítés sorrendjét a kormány rendeletben teszi közzé.
Az önkormányzati törvény szerint a céltámogatás feltételeit (beleértve a kielégítés sorrendjét is) törvény tartalmazza. A javaslat tehát sérti az önkormányzati törvényt, ezért azt elutasítjuk.
Hosszú évek óta rendezetlen, és pénzügyi feszültségek forrása a megyei jogú városoknál a középiskolába bejáró tanulók utáni normatív állami hozzájárulás hiánya. Ezt a problémát a 2000. évi költségvetési törvényjavaslat sem oldja meg. A bejáró tanulók után a támogatás kiegészítését szolgáló saját erőrészt a város lakosságától beszedett forrásokból kell biztosítani.
A helyben maradó SZJA 5 százalékra csökkentése következtében várhatóan a helyi adó radikális növelésére kényszerülnek a fenti rendezetlen finanszírozású feladat miatt is a megyei jogú városok. Javasoljuk kiegészítő hozzájárulás megállapítását a fenti címen a megyei jogú városoknak.
Hiányoljuk az önkormányzatok gazdálkodása 2000. évi pénzügyi feltételeinek alakulását bemutató hatásvizsgálatot, modellszámítást.
Megjegyezzük, hogy a gázközművagyon privatizációjából önkormányzatokat megillető összeg a TÖOSZ számításai szerint 2-2,5-szerese lesz az ÁPV Rt-néI tartalékba helyezett 50 milliárd forintnak. ltt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a villamosenergia-hálózat privatizációjából is megilleti az önkormányzatokat bevétel. A költségvetési törvényjavaslat ezekkel az összegekkel nem számol.
A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetési törvényjavaslatának a helyi önkormányzatok gazdálkodási lehetőségeit szabályozó rendelkezései közül a fentiekben ismertetteket elutasítjuk. Javaslatainkkal a törvényjavaslat jobbítható, közel 3200 önkormányzat gazdálkodásának pénzügyi feltételei javulhatnak.
Tartalomjegyzék * kilencedik évfolyam, 10. szám * 1999. október
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.
|
