 |
|
Ellenvélemények az szja-elvonásról
Itt a piros, hol a piros?
Nem aratott osztatlan sikert a Fidesz-vezette kormány által elsőként kimunkált millenniumi költségvetés a parlamentben. A bevételek elosztására benyújtott elképzelést nemcsak az ellenzék bírálta élesen, de a vezető kormánypárt szövetségesei is. Mindegyik koalíciós frakció jelezte: bár igennel szavaznak majd a jövő évi büdzsé tervezetére, lényegi módosításokat kezdeményeznek az elosztás mikéntjében. A legtöbben az egészségügyet és az önkormányzatokat jelölték meg, ahol a források bővítésére lenne szükség. Az szja helyben maradó részének 5 százalékra csökkentését – a Fideszt kivéve – mindenki elutasította.
Az október közepén megkezdett általános vitában sokan és sokféleképpen jellemezték azt a javaslatot, amelyet a kormány a parlament elé terjesztett. Többek között a reménytelenség, a csalódottság, a hazugság költségvetésének nevezték. A MIÉP egyenesen nemzetellenesnek minősítette. Egy szocialista képviselő pedig úgy vélekedett: ami itt forráscsere címén történik, az már nem is a csendes ulti kategóriája, hanem egy jóval hazárdírozóbb játéké. A kormány "Itt a piros, hol a piros"-t játszik a társadalommal.
A pénzügyminiszter ezzel szemben expozéjában az elsők között tartotta fontosnak leszögezni: jövőre megfelelő keretet teremtenek nemcsak az állami, hanem az önkormányzati intézmények működéséhez, az állami feladatok ellátásához. Véleménye szerint a beterjesztett javaslat nem tartalmaz felesleges és értelmetlen megszorításokat, de kényszerítő erőt jelent valamennyi intézmény számára az ésszerűbb gazdálkodáshoz. Az államháztartás elsődleges kiadása 6390 milliárd forintra nő, ami a tavalyi évhez képest – az inflációt leszámítva – 2,5 százalékos emelkedést jelent. Az átlagos növekedés mellett azonban a kormány egyes területekre jóval több pénzt szán, másokra kevesebbet – jelentette be Járai Zsigmond. Az előbbi körbe tartozik a családok, az új munkahelyeket teremtő kis- és középvállalkozások, a vidék- és az agrárgazdaság fejlesztésének támogatása. Kiemelt figyelmet fordítanak a nemzetközi szervezetekhez történő csatlakozásra is. A miniszter azokról a területekről nem szólt, ahová kevesebb támogatást szánnak.
Az elkövetkező évek gazdaságpolitikai eszköztárának részeként említette az adóterhelés fokozatos csökkentését, az export és a belföldi kereslet óvatos növelését, a területi egyenlőtlenségek enyhítését, az infrastruktúra fejlesztését. Szándékaik szerint jövőre a gazdaság 4-5 százalékkal növekszik, ami jelentős életszínvonal- és reálkereset-növekedést von maga után. Egyik legfontosabb célkitűzésként pedig az áremelkedések visszaszorítását jelölte meg, az infláció 6-7 százalékra csökkenésével párhuzamosan.
További adóátcsoportosítás várható
A helyi önkormányzatok jövőre 1500 milliárd forint felhasználható forrással rendelkeznek az előterjesztő szerint. 681 milliárd származik a központi költségvetési kapcsolatokból, amely – számításaik alapján – 8,9 százalékkal haladja meg az előző évi előirányzatot. Vagyis, reálértékük évek óta most először közel 3 százalékkal növekszik – vonta le a következtetést a pénzügyminiszter –, ami lehetőséget nyújt a közszférában dolgozók átlagkeresetének 8,25 százalékos emelésére. A nyugdíjakkal azonos mértékben, 8 százalékkal növekedhetnek a szociális juttatások, míg 9 százalékkal a beruházási célú támogatások – mondta Járai Zsigmond. Az önkormányzatok esetében a hangsúlyt az esélyegyenlőségre és a feladatorientáltságra helyezik, ezért csökkenne 5 százalékra a helyben maradó szja aránya, miközben nőnének a normatívák.
A miniszter jelezte: még így is többszörös különbségek vannak települések között, ezért további javaslatokat fognak tenni a források átcsoportosítására. Lehetetlen és értelmetlen helyzet az, hogy például a helyi iparűzési adóbevételek függvényében néhány városban kiemelkedően magas jövedelmek keletkeznek, míg több mint háromezer kisebb önkormányzat alig jut ilyen bevételekhez – indokolta kezdeményezésüket.
A pénzügyminiszter értékelése szerint az állami folyamatok decentralizációját segíti elő, hogy az önkormányzatok feladata lesz a "segély helyett munka"-elvű munkanélküli ellátórendszer működtetése. Itt említette a lakástámogatási finanszírozási rendszer reformját is, amely bevezetésétől időközben visszakoztak.
ÁSZ: halaszthatatlan
az önkormányzati reform
A javaslatot véleményező Állami Számvevőszék vezetője nem tartotta szerencsésnek, hogy e büdzsével a kormány 62 helyen módosítaná az államháztartási törvényt. 1992. évi hatálybalépése óta ez már 21 alkalommal történt meg. Vagyis, megérett az idő az államháztartás egészének átfogó áttekintésére – mondta Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke. Az önkormányzatokat érintő forrásátcsoportosítással, kiegyenlítéssel kapcsolatban a célt támogatandónak ítélte, s nem vitatta a törvényjavaslatban szereplő módot sem. Összességében azonban azt a következtetést vonta le, hogy nem lenne szerencsés halogatni az önkormányzati gazdálkodás feltételeinek, a feladat- és hatásköri rendszernek teljes körű felülvizsgálatát és reformját.
A bizottsági véleményeket tolmácsoló kormánypárti képviselők természetesen arról számoltak be, hogy a többség vitára alkalmasnak tartotta az előterjesztést, míg a kisebbségi véleményt tolmácsolók ezzel ellentétesen foglaltak állást. Szekeres Imre, a költségvetési bizottság szocialista képviselője a javaslat visszavonását kérte, mondván, a parlament asztalán most a reménytelenség költségvetése fekszik. Az, amely tovább növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket, elveszi a reményt és az esélyt a felzárkózni akaróktól. Még a kiemelten támogatandó kis- és középvállalkozók zsebéből is kivesznek százmilliárdot azzal, hogy nem adják vissza az áfát. A gazdasági miniszter viszont mindösszesen ötmilliárd forintot szán támogatásukra – mondta a képviselő. Az önkormányzatok szja-elvonásával kapcsolatban megjegyezte: az elvonással nem a szegényebb települések felzárkózását támogatják, mert a tervezetből kiderül, hogy az így keletkező 60 milliárdból a kormány csak ötöt forgat vissza a hátrányos helyzetű térségek támogatására.
Más ellenzéki bizottsági hozzászólók arra figyelmeztettek, hogy az infláció alulbecslésével a központi kormányzat milliárdos többletforráshoz jut, míg a közszférában dolgozókat, a nyugdíjasokat, akiknek a juttatása inflációkövető, becsapják és megrövidítik. Az ÁSZ elemzése szerint a helyi önkormányzatok forrásai a beígért csaknem 9 százalék helyett csak 6,3 százalékkal bővülnek.
Elégedettebb vélemények az idegenforgalommal és a környezetvédelemmel foglalkozó bizottsági előadóktól hangzottak el. Bár Szabó Imre, a környezetvédelmi bizottság kisebbségi részéről éles kritikát fogalmazott meg: ha már a környezetvédelmi miniszter politikai súlytalanságánál, szakmai körökben való lejáratódásánál fogva nem alkalmas eléggé arra, hogy a kormányzaton belül képviselje a tárca érdekeit, akkor legalább az európai kitekintéssel is rendelkező pénzügyminiszter fordíthatna nagyobb figyelmet a tárca EU-csatlakozást segítő finanszírozási kérdéseire. Akkor ugyanis nem fordulhatna elő, hogy az itt mutatkozó növekmény kizárólag az ISPA-programból származik, de az nem jelenik meg a minisztérium fejezetében – fejtette ki. S a környezetvédelemben a kiadási oldalon hiába 29, míg a bevételi oldalon 40 százalékos a növekedés, ha a termékdíjak nem emelkednek megfelelően, s az erről szóló törvényjavaslat pedig régóta nem kerül a parlament elé. Pedig az ebből származó pénz az önkormányzatoknál jelentkezhetne pluszforrásként. Elfogadhatatlannak találta, hogy a környezetvédelmi alap célelőirányzata meg sem jelenik a költségvetésben.
Az oktatással foglalkozó ellenzékiek leginkább amiatt aggódtak, hogy a kormány a közszférában beígért 8,25 százalékos béremelésből csak 5 százalékot garantál. A többit az önkormányzatoknak kellene kigazdálkodniuk. Értetlenül fogadták, hogy az 1100 fő alatti települések nem kapják meg alanyi jogon az alapfokú oktatás kiegészítő normatíváját. Ezt a javaslat az 1–4. osztályra garantálja, s csak akkor, ha a többi feladatot társulásban látják el.
Bűvészkedés a számokkal
Az önkormányzati bizottság többségi véleményét tolmácsoló Perlaki Jenő, fideszes képviselő úgy vélte: senki nem fog rosszul járni. Ragaszkodott ahhoz, hogy 9 százalékkal több pénz jut az önkormányzatokhoz, a címzett támogatások pedig 48-ról 52,3 milliárdra nőnek. Ez pedig azt jelenti, hogy egyes települések legfeljebb nem azzal a sebességgel fejlődnek, mint ahogy tervezték. Számításai szerint a községek 16-18 százalékkal kapnak többet, a nagyvárosok – Nyíregyháza, Miskolc, Deberecen, Békéscsaba – "nullszaldósak" lesznek. Csabai Lászlóné (MSZP), a bizottság kisebbségi véleményének előadója felhívta képviselőtársa figyelmét, hogy a 3173 önkormányzat többsége és a hét önkormányzati érdekszövetség egyértelműen úgy foglalt állást, hogy a 2000. év költségvetése forrásoldalról nem biztosítja a feladatok ellátását. Az ÁSZ-t idézve megállapította, hogy 1994-hez képest a központi szervek költségvetése 22 százalékkal nőtt, az önkormányzatoké 25 százalékkal csökkent. A különbség 47 százalék. Emellett a központi szervek dologi kiadásaira a mostani javaslat 16-22 százalékos növekedést tervez, ám az önkormányzatoknál a kiadások növekedésével egyáltalán nem számolnak. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatoknál nem lesz energia-áremelés? – kérdezte a képviselőnő. Állítása szerint a számokkal való bűvészkedés révén látszik úgy, hogy a települések 7,3 százalékkal fogják növelni összbevételüket. A kormány a viszonyítási alapot változtatgatja, amikor az 1,9 százaléknyi, tavaly elvett pénzt hol beleszámítja, hol pedig nem a bázisadatba.
A területfejlesztési bizottság előadója, Becsó Zsolt azon örömének adott hangot, hogy a vidékfejlesztésre fordítható források 14,4 százalékkal bővülnek. Regionális programokra mintegy 17,9 milliárd forint Phare-segély felhasználási lehetősége szerepel. A területfejlesztésre szánt privatizációs bevételek 7-ről 9,5 milliárdra növekednek. Az ellenvélemény megfogalmazója, Baja Ferenc (MSZP) leszögezte: ez a költségvetés nem lép tovább a tekintetben, hogy integrált forrásokat lehessen felhasználni a területfejlesztés egészében.
Megőrizni-meghaladni
Az új évezred állama az esélyteremtésről szól. Érvényesülni kell a "megőrizni-meghaladni" elvnek: megőrizni azon intézkedéseket, melyek csökkentik az állami elvonás mértékét, és meg is kell haladni azokat – vélekedett a Fidesz–MPP vezérszónoka. Domokos László úgy látta: a javaslat jó úton halad e cél felé. Az önkormányzatok támogatásával kapcsolatban úgy találta, hogy az a Bokros-csomag óta reálértékben először emelkedik. Számszerűsítve, adatai szerint a növekedés Budapesten 4,2, a nagyvárosoknál 9,2, a megyéknél 10,1, a falvaknál 14,6 százalék. A szónok megjegyezte, hogy meg kell erősíteni a falvakat, az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatokat, hiszen egyharmaduk a működésképtelenség határára sodródott. Kiemelte az oktatás támogatásának jelentős növekedését.
A szocialista Kovács László véleménye szerint a kormány gazdaságpolitikájának négyszer annyi a vesztese, mint a nyertese. Ezért az eddigi legérzéketlenebb költségvetésnek nevezte a jövő évi büdzsét. Az Unió fejlődési irányával ellentétesnek minősítette az önkormányzatok ellehetetlenítését. Az MSZP alternatív költségvetési javaslatot készített, amely többek között 100 milliárddal csökkentené az állami költekezést, elvonná az ÁPV-nek szánt 50 milliárdot, s 30 milliárddal növelné az önkormányzatoknak, 25-tel a nyugdíjasoknak juttatandó pénzt. 75 ezer forintra emelnék a felsőoktatási hallgatók normatív támogatását, 5 milliárddal növelnék az egészségügyi műszerbeszerzés keretét, 10 milliárdból pedig bevezetnék az úgynevezett egészségügyi normatívát. Elkészítettek egy alternatív adótáblát is, amely több pénzt hagyna a polgárok zsebében. A kormány tervezetéhez képest az átlagos jövedelemmel rendelkezők évi 80 ezer forinttal, az átlag felett keresők pedig évi 11 ezer forinttal többet tarthatnának meg. 47 milliárddal növelnék a mezőgazdaságra fordítható támogatás összegét.
A kisgazda Csúcs László is inkább kritikáit, mint egyetértését fogalmazta meg a tervezettel kapcsolatban. Aggódott az infláció alábecslése miatt, vitatta a Miniszterelnöki Hivatal 55 százalékot is meghaladó támogatási előirányzat-növekedését. Egyetértett azzal a számvevőszéki megállapítással, amely szerint az 5 százaléknyi helyben maradó szja beszedése nagyobb adminisztrációs terhet jelent, mint amennyi forrás abból keletkezik. S ha ehhez még hozzájön a helyi adók 85 százalékát kitevő iparűzési adó központi adóvá minősítése, akkor egyértelmű a centralizáció erősödése – jelentette ki a kisgazda képviselő, aki elutasította az önkormányzati rendszer újbóli tanácsrendszerré degradálását. Azzal ellenben egyetértett, hogy a meglévő települések közötti különbségeket valamilyen módon mérsékelni kell.
Az MDF-es Medgyasszay László elutasította az önkormányzatok önállóságának csorbítását, s jelezte: módosító indítványt nyújtanak be a terület, az egészségügy, a tudomány, a kutatás-fejlesztés és a családok támogatásának növelése érdekében. Fontosnak tartották az önkormányzatok bevonását a lakástámogatások elosztásának lebonyolításába.
A szabaddemokraták vezérszónoka szerint ez a költségvetés azért is vízválasztó, mert meghúzta a határt a demagógia és az igazmondás között. Kuncze Gábor ezt Áder János (Fidesz–MPP) egy négy évvel ezelőtti felszólalásából idézte. Az SZDSZ úgy látja – mondta –, mintha a kormányzópártok üresbe tették volna az addig megfelelő sebességgel haladó autót, s azt csak a lendület vinné tovább. Ám a kormánynál ülők közben hadonásznak, rángatják a volánt, sértegetik a hátsó ülésen ülőket, a szembejövőket, s azt hiszik, ez olyan, mintha csinálnának is valami érdemlegeset. Ezért a képviselő a beterjesztett javaslatot az üresjárat költségvetésének minősítette, amelynek vesztesei a nyugdíjasok, önkormányzatok, vállalkozók. Mindenki, aki valamilyen módon független a kormánytól.
Vissza a 35 százalékot!
A szabaddemokraták költségvetési javaslathoz benyújtott módosító indítványait november közepén Wekler Ferenc ismertette. Pártja összesen 72 millárd forinttal juttatna többet az önkormányzatoknak, s a politikus bejelentése szerint ennek forrását meg is találták a költségvetési javaslatban. Mégpedig oly módon, hogy a támogatás növelésével párhuzamosan nincs szükség a most javasolt normatíva-emelés elhalasztására. Minden településnek többletforrásra van szüksége, hiszen Magyországon nincs gazdag önkormányzat, csak szegény és még szegényebb, beleértve a fővárosi önkormányzatot is – szögezte le a képviselő. Módosító javaslataik kiterjednek a panellakások enregiatakarékos rendszerének kialakításától a bölcsődei ellátás bevezetéséig, illetve az ehhez szükséges források – 1,39 milliárd forint – biztosítására, a víziközműveken, a szennyvízelvezetésen és vízbázisvédelmen keresztül a lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításig. Javasolják, hogy jövőre 15 százalék legyen az szja helyben maradó aránya, s ez 2002-re emelkedjen újra 35 százalékra. Infrastruktúra-fejlesztésre újabb 40 milliárd forint átcsoportosítását javasolják.
A honatya figyelmeztetett arra is, hogy a normatív támogatás elmaradása miatt egyes önkormányzatok – akárcsak tavaly Martfű – az Alkotmánybírósághoz fordulhatnak. A kormány nem tehet különbséget az egyes iskolába járó gyermekek között attól függően, melyik településen laknak – jelentette ki. Véleménye szerint a következő költségvetés elkészítése előtt a parlamentnek és a kormánynak rá kellene magát szánni arra, hogy áttekintse az önkormányzati és az állami feladatokat, ezek forrásait, és végrehajtsa a finanszírozási reformot.
Az szja helyben maradó hányadának emelése érdekében az MDF frakció részéről Gémesi György adott be módosító indítványt. Ebben azt kéri, hogy ne 5, hanem 7,5 százalék legyen jövőre az az összeg, amellyel még a települések maguk gazdálkodhatnak. Számításaik szerint összesen ezzel 15 milliárd forinttal növekedne a szabadon felhasználható önkormányzati keret. Egyik szónokuk, Ékes József élesen bírálta a kisvárosokra vonatkozó adóerőképesség-számítást, amely nem veszi figyelembe ezen települések térségi központot betöltő szerepét. Korábban pedig bejelentették: 15 milliárddal többet juttatnának az egészségügy területére is.
A szocialisták az önkormányzati szférára szánt forrás 36 milliárd forintos bővítését javasolták, amely minden önkormányzatot egyformán érintene. A települések ebből biztosíthatnák a közalkalmazottak 8,25 százalékos béremelését. Kezdeményezték azt is, hogy az önkormányzatok lakástámogatása 16,5 helyett 20,6 milliárd legyen. Ez – véleményük szerint – nem igényelne többletforrást, mindössze a PM költségvetéséből kellene átcsoportosítani.
Kiemelt területfejlesztés
Kelet-Magyarországon
A MIÉP-es Gidai Erzsébet az önkormányzati források 50 milliárdos emelését indítványozta.
Az előterjesztéshez számos koalíciós, köztük fideszes képviselő is nyújtott be módosítást. Balsay István bejelentette: a területfejlesztési források elosztásánál három kelet-magyarországi régiónak kiemelt támogatást javasolnak. Pontosabban: azt indítványozzák, hogy az egy főre eső GDP országos átlagának 70 százaléka alatti megyék esetén történjen különleges támogatás. 1997-es adatok szerint ez Borsodot, Nógrádot, Szabolcsot és Somogy megyét érintené. A megyén belüli kistérségek közötti különbségek mérséklése érdekében pedig felhatalmaznák a kormányt, hogy állítson fel rangsort a térségek között, s ennek figyelembe vételével jelöljék meg a támogatási mértéknek azt a felső határát, amelyre a vállalkozások pályázhatnának. Módosító indítványt nyújtottak be autópálya és Duna-híd építésére fordítandó 20 milliárd forint elkülönítésére.
Össztűz a fővárosra
Két kormánypárti képviselő is kiállt amellett, hogy a költségvetésben pénzt csoportosítsanak át a kerületeknek a főváros rovására. Perlaki Jenő és Juharos Róbert fideszes honatyák, egyben a Fővárosi Közgyűlés tagjai, kezdeményezték, hogy a Budapest önkormányzatához érkező állami juttatások – amelyeket törvény szerint a fővárosi önkormányzatnak kell elosztani a kerületek véleményének meghallgatása után – fele illesse automatikusan a kerületeket. Emellett a kerületek érdemben is beleszólhassanak a forrásmegosztásba.
Szocialista képviselők pedig arra tettek javaslatot, hogy a kormány 2,9 milliárd forinttal szálljon be a nagyvárosok tömegközlekedésének rekonstrukciójába, ha már erre normatívát nem biztosít, s nem engedi 6 százaléknál magasabb összeggel emelni a viteldíjakat.
Németh Era
Tartalomjegyzék * kilencedik évfolyam, 11-12. szám * 1999. november-december
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.