 |
|
a sikeres eu-bővítés feltétele
A valós együttműködés
A régiók és a helyi önkormányzatok az Európai Unió bővítésének finisében címmel tartott előadást Demszky Gábor főpolgármester novemberben Brüsszelben egy konferencián. Beszédének – melyet szerkesztett változatban adunk közre – egyik legfontosabb gondolata volt: az önkormányzatok bevonása nélkül kiszámíthatatlan a csatlakozás hatása.
Az Európai Unió keleti bővítése a társult országok számára 20. századi történelmük egyik legfontosabb változását jelenti. Jelentőségével összhangban széles körű elemzések készültek az EU-csatlakozás makró-ökonómiai és politikai aspektusairól. Sokkal kevesebb elemzés született a csatlakozás önkormányzatokat érintő hatásairól. Az előző fordulóban csatlakozott országok tapasztalatai azonban felhívják figyelmünket a tényre, hogy már a csatlakozási tárgyalások folyamán fontos feladatokat kell elvégezni a csatlakozás későbbi következményeinek befolyásolása érdekében. Ez csak akkor lehetséges, ha a csatlakozási tárgyalások során tényleges együttműködés van a három legfontosabb szereplő, az EU, a nemzeti kormány és az önkormányzatok között.
Környezetvédelmi elvárások
Többek között a szilárd hulladék-gazdálkodást, a víz és a levegő szennyezettségét nevezték meg az Unióban, mint azokat a környezeti kérdéseket, amelyek esetében a csatlakozni kívánó országoknak komoly lépéseket kell tenniük az EU előírások teljesítése érdekében. Költségelemzések feltárták, melyek azok a környezetvédelmi irányelvek, amelyek a legnagyobb beruházást igénylik. Ebbe a csoportba tartoznak a városi szennyvizekről, illetve a hulladékgazdálkodásról szóló irányelvek, amelyek végrehajtása a helyi önkormányzatokra hárul.
Napjainkban óriási az eltérés a szigorú EU-normák és a közép-kelet-európai országok jelenlegi valósága között. Ami a hulladékbegyűjtést illeti: az EU előírja, hogy öt éven belül meg kell felelni a szilárd hulladék visszanyerésére és újrahasznosítására vonatkozó szigorú normáknak – pl. kötelező a hulladék 25-45 százalékát újrahasznosítani. Magyarországon a települési szilárd hulladék 18 százaléka még csak nem is kerül begyűjtésre, és a 2700 lerakóhely 70 százaléka nem felel meg a környezetvédelmi előírásoknak. Nyilvánvaló, hogy az EU-normák még egy alacsonyabb határértékének elérése is hatalmas beruházást igényel, és az országnak ebben a tekintetben minden valószínűséggel kérnie kell a derogációt.
Ami a szennyvízbegyűjtést és tisztítást illeti: az EU az utóbbi időben előírja a 2000-nél nagyobb lélekszámú településeknél szennyvíztisztító telepek létesítését. 2005 végére mindenfajta szennyvíz begyűjtése és tisztítása kötelező lesz, még a 2000-nél kevesebb lakossal rendelkező települések számára is. Magyarországon a települések 60 százaléka rendelkezik csatornahálózattal. Budapesten jelenleg a szennyvíznek csak 20 százaléklát kezelik a Dunába eresztés előtt.
csepegtetett információk
A társult államok helyi önkormányzatainak csak elenyésző kisebbsége rendelkezik teljes körű ismeretekkel az EU jogszabályok kérdésében. Ez azt jelenti, hogy a legnagyobb tulajdonosok nincsenek szorosan bevonva a döntéshozatalokba. Ez elsősorban a települési önkormányzatokra vonatkozik. Tudomásom szerint az önkormányzatok figyelmen kívül hagyása többé-kevésbé valamennyi társult ország esetében igaz. Magyarországon a helyi önkormányzatok, társulásaik, a regionális fejlesztési tanácsok semmilyen tájékoztatást nem kapnak a csatlakozási tárgyalások témaköreiről, problémáiról és eredményeiről. Az információcsere lehetőségét biztosító szervezetek csak papíron léteznek. Néhány minisztérium maga készíti el nemzeti fejlesztési programját, kihagyva a régiók elképzeléseit.
Az EU sem tiltakozik
A csatlakozási tárgyalásokról kiszivárgó csekély információ szerint az EU nem tiltakozik az önkormányzatoknak a csatlakozási tárgyalásokról való teljes kizárása ellen. Ez a nézőpont a tárgyalásokon előnyös lehet: minél kevesebb a szereplő, annál kevesebb a vita. Mindazonáltal, ez az eljárás valós veszélyeket rejt magában. Az önkormányzatok aktív bevonása nélkül olyan megállapodások születhetnek, melyeknek nem várt hatásai lesznek helyi és regionális szinten, és megvalósításuk, végrehajtásuk majd gondot okoz. Továbbá, amennyiben az önkormányzatok nem érzik, hogy részei a tárgyalásoknak és az EU-csatlakozás folyamatának, akkor nehezen tudják biztosítani a helyi lakosok érdekét és elmagyarázni nekik az EU-csatlakozás előnyeit.
Az önkormányzati szinten jelentkező feszültségek elkerülése érdekében mind a nemzeti kormányoknak, mind az EU-nak fontos lépéseket kell tennie. A legfontosabb a szubszidiaritás elvének alkalmazása már a csatlakozási tárgyalásokon. Alapvető fontosságú biztosítani a csatlakozási tárgyalásokon a helyi önkormányzatok és a régiók képviselői számára a szükséges szerepet illetékességi területükön. Ez az egyetlen módja figyelembe venni a társult országok régióinak és települési önkormányzatainak valós igényeit, ami mindkét oldal számára a sikeres bővítés szükséges előfeltétele.
Tartalomjegyzék * kilencedik évfolyam, 11. szám * 1999. november-december
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.