 |
|
Megbénulhat az esti fővárosi tömegközlekedés
Országos válság küszöbén?
A költségvetési tervezet Budapestre vonatkozó része jövőre a főváros működésének ellehetetlenüléséhez vezethet – jelentette be Demszky Gábor a november 18-ai nemzetközi sajtótájékoztatóján. A büdzsé üzenete egyértelmű – vélte a főpolgármester. A kormány azt a várost bünteti leginkább, amely a legtöbbet teszi a közösbe. Budapest válságba taszítása azonban az ország válságát indíthatja el – vélekedett a főpolgármester.
Becslések szerint a budapesti polgárok és cégek több mint 2000 milliárd forint adót fizetnek az államnak. Ez a pénz a vidékfejlesztés legfontosabb forrása. A jövő évi költségvetési javaslat következtében azonban a város működése ellehetetlenülhet – állította a főpolgármester.
A 24 budapesti önkormányzat tavaly a polgárok által befizetett személyi jövedelemadó negyedét kapták vissza, idén egyhetedét, jövőre pedig már csak huszadát. A fővárosi önkormányzat idén 37,5 milliárdot kapott vissza a központi költségvetésből. Ez ugyan jóval kevesebb, mint ami szükséges lenne, de idén a város menedzselhető volt. Úgy tűnik, hogy a kormány azt akarja, hogy 2000-ben a város ne működjön – vélte Demszky Gábor. Jövőre ugyanis jelentősen több pénzt vonnak el tőlük, mint korábban. Az állami források az idei évhez képest 14,01-16,22%-kal csökkennek, vagyis nominálértékben 85%-ra esnek vissza.
Mindez azt jelenti, hogy a saját forrásokkal kiegészített teljes önkormányzati költségvetés, az infláció alatti 1,2%-kal fog nőni nominálisan. Járai Zsigmond pénzügyminiszter nemrég bejelentette, hogy az infláció a kormány által a költségvetési tervezetben becsült 6-7 százalék helyett mégis 8-9 százalék között lesz jövőre. Ha a költségvetési tervezet ezek után nem módosítják, az önkormányzati csődöket jelent országszerte – és Budapest fejlődésének drasztikus visszaesését eredményezné – közölte a főpolgármester.
A Fővárosi Önkormányzat központi költségvetésből származó bevételei
(1. változat) Adatok milliárd forintban
| Megnevezés | 1999 | 2000 | Változás összege | Változás mértéke | Index (2000/1999) |
| Állami hozzájárulások összesen | 24,09 | 20,31 | -3,76 | -15,67% | 84,33 |
| Személyi jövedelemadó összesen (normatív és átengedett) | 13,41 | 11,11 | -2,30 | -17,19% | 82,81 |
| központi költségvetésből származó források | 37,508 | 31,42 | -6,08 | 16,22% | 83,78 |
(2. változat)Adatok milliárd forintban
| Megnevezés | 1999 | 2000 | Változás összege | Változás mértéke | Index (2000/1999) |
| Állami hozzájárulások összesen | 24,09 | 20,31 | -3,76 | -15,67% | 84,33 |
| Személyi jövedelemadó összesen (normatív és átengedett) | 13,41 | 11,93 | -1,47 | -11,02% | 88,98 |
| központi költségvetésből származó források | 37,508 | 32,25 | -5,25 | 14,01% | 85,99 |
Radikális reálbércsökkenés
A forráscsökkenés a teljes intézményi körre vonatkozik. Számításaik szerint 6 százalékos infláció mellett legfeljebb 1,8 százalékos béremelésre lett volna lehetőség. Ez minden közalkalmazottat érint: a tanárokat, az egészségügyi dolgozókat, a szociális és kulturális intézmények munkatársait. Ugyanilyen radikális reálbércsökkenést várhatnak a közművállalatok, közszolgáltatók és a BKV alkalmazottai is – hangzott el a tájékoztatón. Egy ilyen a költségvetés pedig veszélyes helyzetet teremthet egész Budapesten. Egy általános fővárosi tiltakozó akció kezelhetetlenné tenné nemcsak a főváros, hanem az ország napi működtetését is.
A főpolgármester elfogadhatatlannak tartja kormánynak ezt a megszorító lépését, és javaslatot tett arra, hogy a fővárosi politikusok, a képviselők, a főpolgármester és helyettesei se kapjanak fizetésemelést.
Kevesebb pénz intézmény-fenntartásra
Az infláció mértékétől függően 5 vagy 8 százalékkal kevesebb pénz jut a fővárosi intézmények fenntartására. Mindez a kulturális, oktatási, egészségügyi és szociális szférában akár intézmények bezárásához is vezethet. A városüzemeltetés területén pedig a szolgáltatások színvonalának radikális csökkentésére kényszerülhetnek.
Válságterv a közlekedésben
A fővárosi intézményeket érintő leépítésnek pedig nemcsak budapesti, hanem országos hatása is lesz – figyelmeztetett a főpolgármester.
Demszky Gábor szerint a legsúlyosabb helyzet a tömegközlekedésben várható. A BKV egy fillért sem kap az államtól, s a fővárosi támogatást sem tudják növelni. Európa nagyvárosaiban az állam is támogatja a tömegközlekedést – hívta fel a figyelmet a főpolgármester. Magyarországon a kormány azonban nem nyújt semmiféle támogatást azoknak az önkormányzatoknak, amelyek tömegközlekedést üzemeltetnek.
Az üzemanyagárak idén 20 százalékkal emelkedtek, így költségek is az infláció felett növekedtek. A jelenlegi szolgáltatási színvonal az önkormányzat szerint 14 százalékos tarifaemeléssel tartható fenn. A kormány által javasolt 6 százalékos díjemelés elfogadása esetén 2000-ben 7 százalékos teljesítmény-csökkenésre kell számítani – hangzott el. Ebben az esetben a BKV-nak két lehetősége marad: vagy 21.15-kor befejezi a szolgáltatást és a főváros tömegközlekedés nélkül marad, vagy kulcsfontosságú járatokat szüntet meg, másokat pedig jelentősen ritkít.
A tömegközlekedés ilyen drasztikus mértékű leépülése együtt jár a növekvő gépkocsiforgalommal, amelyet viszont nem tud kiszolgálni az a fővárosi úthálózat, amelynek felújítására szintén nem lesz önkormányzati forrás a költségvetési előrejelzések szerint. Hiszen a közlekedési beruházásokat is vissza kell fogni – vázolta a lehetőségeket Budapest első embere. Most vizsgálják, hogy melyik útfelújítás elmaradása okozhat kevesebb kárt az ország szívében.
Személyi jövedelemadó és a fővárosi
önkormányzatok
Adatok milliárd forintban
| 1998 | 1999 | 2000 | |
| A budapestiek által befizetett SZJA (az átengedés számítási alapja 98-ban a 96. évi, 99-ben a 97. évi, 2000-ben a 98. évi adat.) | 147,2 | 163,4 | 200,0 |
| A budapesti önkormányzatoknak átengedett rész és SZJA kiegészítés | 35,6 | 24,5 | 10,2 |
Budapest válsága – az ország válsága
A megtakarítások felélése leállítaná a város fejlődését – figyelmeztetett a főpolgármester. Ki vállalja annak felelősségét, ha hidakat, felüljárókat kell kiiktatni a forgalomból, mert annyira leromlott az állapotuk? Kié a felelősség, ha kátyúk lepik el a fővárosi utakat és megsokszorozódnak a balesetek? Mi történik akkor, ha a városrehabilitáció megrekedése miatt az Ó utcai tragédia mindennapossá válik? – tette fel a kérdést. A főváros félretett pénze az utolsó fillérig ezeknek a megvalósítására van elkülönítve. Betervezetten, gyakorlatilag hét évre előre elköltve. Úgy vélte, hogy aki e megtakarításokra, mint szabad tartalékra utal, annak tudnia kell, hogy a város szerves működésére mond halálos ítéletet. S ha egyes politikusok ebből akarnák kipótolni a fővárostól most elvont összeget, másfél év alatt felélnék egy több generációnak épülő kulcsfontosságú beruházást.
Az uniós csatlakozásnak is ára van, sok száz milliárd forintba kerül. A fővárosnál úgy látják, hogy a kormány az önkormányzatokkal kívánja megfizettetni ezt. Hiszen senki nem tudja megmondani, hogy honnan lesz pénz modern hulladékgazdálkodásra és a 100 százalékos biológiai szennyvíztisztítás bevezetésére, amelyek nélkül nincs EU-csatlakozás. Csak az utóbbi tétel legalább 200 milliárd forint költséget jelent Budapesten. Egy működésében megzavart nagyvárosból gyorsan távoznak a befektetők, s Budapest helyett nem az Alföldet, s nem is a Dunántúlt, hanem Prágát vagy Bécset fogják választani. A befektetői kedv visszaesése pedig a tőzsdeindex és a gazdasági mutatók általános romlásával jár – hangzott el a figyelmeztetés.
N. E.
Tartalomjegyzék * kilencedik évfolyam, 11-12. szám * 1999. november-december
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.