 |
|
zárszámadási vizsgálatok számvevőszéki tapasztalatai
Leltárak leltára
Az Állami Számvevőszéknek kiemelt feladata az államháztartás valamennyi alrendszere zárszámadásának évenkénti vizsgálata. Az alábbiakban a helyi és a kisebbségi önkormányzatok ellenőrzésének vizsgálati tapasztalatait foglaljuk össze.
A helyszíni vizsgálatok megállapításai szerint a vagyontárgyak felmérésének, számbavételének legelhanyagoltabb területei az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök és a gazdasági társaságokban lévő részesedések. Előbbiek értékét az ellenőrzött önkormányzatok 28 százaléka nem mutatta ki az 1998. évi könyvviteli mérlegében, annak ellenére, hogy azok kiemelt feladatellátó (pl. vízközmű) vagyonelemek.
A vizsgált önkormányzatok mintegy egyharmadánál nem kezelték súlyának megfelelően a gazdasági társaságokban lévő részesedéseket. Azokról részletező nyilvántartást nem, vagy hiányosan vezettek. Több helyen nem volt tudomásuk arról, hogy mely társaságokban van az önkormányzatnak részvénye, vagy üzletrésze.
Az ellenőrzött önkormányzatok 16 százaléka nem, 16 százaléka pedig csak részben mutatta ki könyvviteli mérlegében a különféle jogcímeken fennálló követeléseinek összegét. A szállítókkal szembeni kötelezettségüket pedig az ellenőrzöttek 11 százaléka egyáltalán nem, míg 17 százaléka csak részben szerepeltette mérlegében.
A helyszíni vizsgálatok megállapításai szerint az érintett testületek 23 százaléka nem tett eleget a pénzmaradvány megállapításával kapcsolatos kötelezettségének. Zárszámadási rendeletükben az önkormányzatok 10 százalékuk pénzmaradványként a december havi záró pénzkészletet szerepeltette, s nem vette figyelembe az azt módosító tételeket. A kisebbségi önkormányzat pénzmaradványának – a rendeletben történő – elkülönített kimutatása elmaradt.
A vizsgált önkormányzatok körében csak néhány olyan volt, amely 1998-ban vállalkozási tevékenységet is folytatott, aminek következtében eredmény-kimutatás készítésére, illetve eredmény jóváhagyására volt kötelezett. A képviselő-testületek a hiányok rendezéséről s a vállalkozási tevékenység felülvizsgálatáról nem intézkedtek.
A könyvvizsgálati kötelezettség teljesítése
Könyvvizsgálatra 1998-ban 711 helyi önkormányzat volt kötelezett. Az ÁSZ-hez 619 küldte meg határidőre az auditálásról készített könyvvizsgálati jelentést. Ezek 70 százaléka foglalkozott az éves beszámoló elkészítésének értékelésével és valódiságával. Továbbra is kifogásolható, hogy több önkormányzat egyszerűsített tartalmú beszámolója nem felelt meg az 54/1996. (IV.12.) kormányrendeletben előírt követelményeknek. Az 1998. évi egyszerűsített tartalmú mérleg és pénzmaradvány kimutatás nem tartalmazza a tárgyévi auditált adatokat, csak a beszámoló szerinti értékeket. A könyvvizsgálói jelentések csaknem teljes köre (95 százalék) foglalkozott a könyvviteli mérlegben foglalt adatok valódiságával, az értékelés helyességével, a mérlegsorok és a számviteli nyilvántartások, valamint a mérlegtételek leltárral történtő alátámasztásának a kérdéskörével. Az eszközök vizsgálata során előtérbe került a befektetett eszközök, követelések, készletek értékelésének a vizsgálata. Az auditálás következtében az érintett önkormányzatok 1998. évi mérleg-főösszegének összesített eltérése 366,1 millió Ft (az előző évivel csaknem megegyező). Mindezek az eszközöknél 2014,5 millió Ft növekedésből, és 1648,4 millió Ft csökkenésből, a forrásoknál pedig 3020,2 millió Ft növekedésből, illetőleg 2654,2 millió Ft csökkenésből adódtak. Az eltérések 1 és 1,5 ezrelékes arányúak, általában az értékcsökkenések szabálytalan elszámolásából, a részvény-értékesítés felülvizsgálatából, a tárgyi eszközök, készletek nyilvántartási hiányosságaiból keletkeztek.
A beérkezett 619 jelentésből a könyvvizsgálók 565 esetben hitelesítették az önkormányzati egyszerűsített tartalmú beszámolókat. Korlátozó záradékot 36, függőt 10, elutasítót pedig 4 esetben minősítettek a könyvvizsgálók. Az elutasító, a korlátozó, illetve a függő minősítésű záradékok; a könyvvezetési hiányosságok, a bizonylati fegyelem megsértése, a vagyonkataszter hiányosságai, a leltározási kötelezettség elmulasztása, a mérlegkészítés előírásainak megsértése miatt történtek. Négy esetben nem volt megállapítható a záradékolás milyensége.
Az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzetének vizsgálatával a jelentések 60 százaléka foglalkozott. A jelentések többsége az átmeneti likviditási gondok következtében szükségessé váló hitelfelvétel ellenére az önkormányzatok pénzügyi helyzetét stabilnak minősítette. Előfordult, hogy a költségvetési kiadások egyötödét kitevő hitelállomány ellenére a könyvvizsgáló az önkormányzat pénzügyi helyzetét nem értékelte, nem hívta fel a figyelmet az eladósodottság veszélyére. A likviditás és az eladósodás mértékének bemutatására a könyvvizsgálók különböző számításokat (likviditási gyorsráta, likviditási mutató, befektetett eszközök fedezettsége, eladósodottság aránya) alkalmaztak, amelyeket csak mintegy 10 százalékban követett elemzés, a következményeket előrevetítő értékelés.
A könyvvizsgálók az önkormányzatok vagyoni helyzetének vizsgálata során (jelentések 57 százaléka) a vagyon értékének a mérleg-főösszegét tekintették, ezért többnyire vagyongyarapodást állapítottak meg. Vagyoncsökkenést 8-10 önkormányzatnál jeleztek a könyvvizsgálók, de csak egy-egy esetben hívták fel az önkormányzati képviselő-testület figyelmét a vagyont érintő testületi döntések kedvezőtlen hatására.
A vagyon összetételének alakulását a jelentések hozzávetőlegesen fele tartalmazza, az értékelésekben hangsúlyt kap a mobil eszközök fontossága. Több könyvvizsgáló felhívta az önkormányzat figyelmét a részesedések, üzletrészek felülvizsgálatára, továbbá annak mérlegelésére, hogy melyek a hosszú távon megtartani érdemes befektetések, és melyek azok, amelyeket célszerű értékesíteni, vagy más, jövedelmezőbb befektetésre cserélni.
A vagyonnal való gazdálkodás rendjét (szabályozottság, számbavétel, nyilvántartások helyzete) a könyvvizsgálói jelentések 51 százaléka érintette. Több jelentés a vagyon pontos számbavételét – ezen belül az ingatlanvagyon-kataszter teljes körű létrehozását, és folyamatos karbantartását –, a számviteli nyilvántartásokkal történő egyeztetését határozta meg feladataként az önkormányzatok számára.
Hiányosságok a kisebbségi önkormányzatoknál
A helyi önkormányzatok 1998. évi zárszámadásának vizsgálata keretében 32 kisebbségi önkormányzat (22 cigány, 5 német, 1 horvát, 1 örmény, 1 szlovák, 1 szerb, 1 bolgár) zárszámadását ellenőrizte az ÁSZ.
A helyszíni vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a helyi kisebbségi önkormányzatok működésének a szabályozottsága, határozataik törvényessége, operatív gazdálkodásuk területén több hiányosság tapasztalható.
A kisebbségi önkormányzatok a települési önkormányzatoktól feladatokat és hatásköröket nem vettek át. Tevékenységük elsősorban a nemzetiségi hagyományok ápolására, kulturális rendezvények szervezésére, kultúrcsoportok, egyesületek támogatására irányult. A cigány kisebbségi önkormányzatok körében előtérbe került a források szociális jellegű támogatásokra történő felhasználása, tanszervásárlás, ruhaadományok, élelmiszercsomagok juttatása, köztemetés, a cigány családok életkörülményeinek és foglalkoztatási helyzetének javítása, stb.
A vizsgálattal érintettek általában nem szereztek érvényt az Áht. azon előírásának, miszerint a helyi kisebbségi önkormányzatnak a települési önkormányzattal megállapodásban kellett rögzíteni: a költségvetés tervezésének, összeállításának, és a kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatának, illetve a települési önkormányzatok költségvetési rendeletének megalkotására, a költségvetési előirányzatok módosítására, az információ szolgáltatásra, a gazdálkodással összefüggő operatív feladatok végrehajtására, a zárszámadás összeállítása kapcsán a két önkormányzat együttműködésére vonatkozó részletes szabályokat és eljárási rendet.
A kisebbségi önkormányzatok több mint felénél (53 százalék) egyáltalán nem került sor a költségvetések előirányzatainak – az Áht. 74. §. (3) bekezdésében előírt – határozattal történő módosítására. Volt azonban olyan kisebbségi önkormányzat is, ahol ezzel ellentétben – a jóváhagyott költségvetés és az évközi módosítások keretösszegeinek megállapításán túl – minden egyes konkrét célra történő kifizetésről határozatban döntöttek.
A vizsgált időszakra vonatkozóan a 20/1995. (III.3.) kormányrendelet tartalmazott részletes előírásokat a kisebbségi önkormányzatok költségvetési gazdálkodásának végrehajtásához. Ennek 13 százaléka intézkedett a pénzkezelésük rendjéről, illetve bankszámlanyitási-, 15 százaléka pedig a számvitelük – azon belül – vagyonuk elkülönített vezetésének, nyilvántartásának a kötelezettségéről.
Valamennyi vizsgált kisebbségi önkormányzat számviteli nyilvántartásait, a pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitel szabályai szerint a települési önkormányzatok nyilvántartásain belül, elkülönítetten – a kijelölt szakfeladaton – vezették. A kisebbségi önkormányzatok vagyonának elkülönítéséről a polgármesteri hivatalok gondoskodtak. Vagyontárgyakkal a vizsgált kisebbségi önkormányzatok 38 százaléka nem rendelkezett, működésükhöz a szükséges tárgyi feltételeket a települési önkormányzatok biztosították.
Kedvezőtlen tapasztalatok
Az operatív gazdálkodás szabályait a vizsgált kisebbségi önkormányzatoknak csak 65 százaléka rögzítette együttműködési megállapodásban vagy külön szabályzatban. A gazdálkodás gyakorlati végrehajtása során még kedvezőtlenebbek a helyszíni ellenőrzések tapasztalatai, ugyanis 52 százalékuk nem tartotta be sem a jogszabályok, sem saját szabályozásuk előírásait.
Tipikus hibák voltak a következők: a kifizetéseket utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés nélkül teljesítették. A pénztárosi feladatokat a kisebbségi önkormányzat elnöke látta el, aki saját részére utalványozott kifizetéseket. A kötelezettségvállalások nem írásban történtek. Az utalványozást, ellenjegyzést, érvényesítést nem az arra jogosult személyek végezték. Az áruk átvételének, bevételezésének, a szolgáltatások elvégzésének igazolása a bizonylatokon nem történt meg.
Jelentős részarányt képviseltek azok az önkormányzatok, melyek elmulasztották betartani az Áht. azon előírását, miszerint a helyi kisebbségi önkormányzat az éves gazdálkodásról szóló beszámolóját is határozatban köteles elfogadni, megállapítani. A települési önkormányzat zárszámadási rendeletébe ugyanis csak e határozat alapján épülhet be – a költségvetésével összehasonlítható szerkezetben, elkülönítetten, kiemelt előirányzatonkénti részletezésben – a kisebbségi önkormányzat beszámolója. Ezirányú határozathozatali kötelezettségének az ellenőrzött kisebbségi önkormányzatok 40 százaléka nem tett eleget a vizsgált időszakban.
Nagy József
számvevő igazgatóhelyettes
Tartalomjegyzék * kilencedik évfolyam, 11-12. szám * 1999. november-december
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.