Az Unió országaiban nem egységes a területfejlesztési a területi tervezés gyakorlata, így a velünk szembeni elvárás nem a létezo egységes gyakorlathoz való igazodás, hanem azonos alapelvek érvényesítése, a szükséges közös elemek, kapcsolódási pontok beépítése a hazai gyakorlatba. A területi tervezésre vonatkozó egyik legfontosabb dokumentum az unióban az európai területi tervezési charta, amely ajánlásokat, közös alapelveket fogalmaz meg a tagállamok számára.

Az Unió ajánlásban foglalt területpolitikai célok megvalósítását a pénzügyi támogatási rendszer feltételeinek kialakításával közvetetten biztosítja. Az EU-tól megszerezheto támogatások a versenypolitika oldaláról, valamint a regionális politika szabályozás oldaláról behatároltak. A szubszidiaritás és a decentralizáció elveire épülo tervezési gyakorlatra a legnagyobb hatást közvetlenül - az alábbiakban részletesen is ismertetésre kerülo - (A) Strukturális és Kohéziós Alapok muködési mechanizmusának szabályozása adja.

Egy támogatás akkor (a) társfinanszírozható az Unióban, ha az a (b) versenyszabályokkal nem ellentétes, beillesztheto az EU gazdasági és (c) szociális kohéziót szolgáló célkituzéseinek valamelyikébe, illetve az adott országban (d) regionális elvek szerint szervezendo intézményrendszer és támogatáspolitika alakult ki. A Strukturális Alapokhoz való hozzájutás jogi feltételei között szerepel az elv is, hogy az EU támogatást csak a tagállamok által készített (e) nemzeti fejlesztési program keretében, lehet felhasználni. Ez hatéves költségvetési elkötelezettséggel járó, meghatározott felépítésű és tartalmú (f) középtávú programok kialakítását követeli meg. A partnerség elve szerint a fejlesztési koncepciók és programok kidolgozásakor, valamint a végrehajtás minden fázisában (g) be kell vonni valamennyi érdekelt felet: az országos, a regionális és helyi szerveket, valamint az adott kormány és az EU Bizottság képviseloit, közöttük folyamatos együttműködést kell kialakítani. Nem utolsó szempont továbbá, hogy a tagállamoknak biztosítania kell, hogy az igénybevetett támogatást a meghatározott célokra fordították, tehát a tagállamoknak rendelkezniük kell (h) megfelelo ellenorzési és értékelési rendszerrel. Az unióval való pontos, szakszero elszámolás, illetve a források felhasználásának hatékonysága alapozza meg a késobbi támogatásokról való döntéseket.

A szakmai berkekben kialakult álláspont az, hogy a jelenlegi magyar struktúrák némi módosításával ki lehet alakítani az EU regionális politikájához illeszkedo szervezeti és területi struktúrákat. A strukturális fejlesztési források hatékony felhasználása csak a NUTS II. szintu, azaz több megyét magába foglaló nagyrégióknak a gazdaságpolitikai koordinációs intézményrendszerébe történo bekapcsolásával valósítható meg. Az EU országok gyakorlatában is általában éppen ezek az önálló fejlesztési prioritásokat és programokat megvalósító nagyrégiók képezik a regionális programozás - szakmai alapú - fejlesztési egységét.

A jelenleg elokészítés alatt álló nemzeti program szerint a NUTS II-es szintek állandó tervezési-statisztikai régiók létrehozásával valósulnának meg, amelyek a regionális koordinációt, döntés-elokészítési, döntési, végrehajtási és ellenorzési feladatokat látnak majd el. (d). Ahhoz azonban, hogy az Európai Unió követelményrendszerének megfeleljünk a tervezési-statisztikai régiók tanácsainak muködéséhez meg kell teremteni a szükséges muködési hátteret, valamint muködésük feletti törvényességi felügyeletre, a gazdálkodásuk ellenorzésére, a döntésükkel szembeni jogorvoslat valamint a pénzeszközök felhasználásának értékelésére - az EU intézményei illetve tagállamai által is használt - módszereket kell kifejleszteni (h).

A területfejlesztési tanácsok munkájába a partnerség elvének biztosítása érdekében be kell vonni a helyi önkormányzatok, szakmai kamarák, vállalkozásfejlesztési intézmények képviseloit (horizontális együttmuködés), illetve folyamatos együttmuködést, célorientált kapcsolatot kell kiépíteni az országos szervekkel, a késobbiekben pedig az unió intézményeivel (vertikális együttmuködés), (g).

Mint ahogy a fentiekben is említésre került, a Strukturális Alapok csatlakozás utáni igénybevételéhez nemzeti fejlesztési terv elkészítése szükséges, melyben megfogalmazásra kerülnek középtávon az ország felzárkóztatását célzó intézkedések. Az uniós elvárásra tekintettel megkezdodött a nemzeti fejlesztési program (e) elokészítése, melynek - országos viszonylatban - teljes áttekintést ad a támogatott célokról és a hozzájuk tartozó támogatási programokról, illetve az állami hozzájárulás nagyságrendjérol, a helyi önkormányzatok és a gazdasági szféra számításba veendo forrásairól. (Az Unióban a Bizottságnak van döntési kompetenciája (de a döntés-elokészítés során egyeztet pl. a Régiók Bizottságával is) arra vonatkozóan, hogy a nemzeti programban megfogalmazott célok közül melyek kerülnek bele a Közösségi Támogatási Keretbe, amely mind az Unió mind a magyar fél pénzügyi kötelezettségvállalását jelenti (társfinanszírozás). Az Unió természetesen csak azon igényeket támogatja, amelyek összhangban vannak az EU céljaival.)

A nemzeti fejlesztési terv elkészítéséhez regionális fejlesztési koncepciók és azok megvalósítását célzó programok dolgozandók ki. A programozás egy célorientált folyamat, melynek lényege a fejlesztési stratégiák közös partnerségen alapuló kidolgozása, ezek megvalósításának egyértelmu célkituzés rendszere, a fejlesztések egymásra épülése, idobeli ütemezése. Ez a rendszerezés lehetoséget nyújt a megvalósítás nyomon követésére, áttekintésére, az egyes szakaszok megvalósulásának ellenorzésére. A programozás elve az Unióban azt a célt szolgálja, hogy ne egy-egy projektet támogassanak, hanem egy meghatározott terület (régió, kistérség) egészének fejlodését meghatározó célkituzéseket. A kis településektol kiinduló fejlesztési elképzelések a térség, a régió, majd a nemzeti program részei lesznek, amelyek ezen a szinten már stratégiai célkituzésekké alakulnak. Ezen rendszer csak akkor muködik hatékonyan, ha a nemzeti célok a helyi, megyei és a regionális fejlesztési célokra épülnek, egymással koherensek. A csatlakozásig - az uniós források elérhetosége érdekében - tapasztalatot kell tehát szereznünk a programozás terén (f). A programozás bevezetésének jelenleg legfobb akadálya a jelenlegi költségvetési tervezési gyakorlat (éves tervezhetoség). Így a stratégiai programokból hiányzik az egyik legfontosabb elem, a pénzügyi háttér.
 

Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.