A REGIÓK BIZOTTSÁGA

 
Uniós Kiskáté
Mi a célja a Régiók Bizottságának?

A Régiók Bizottságának létrehozása a Maastricht-i Egyezmény által hivatalossá tette a helyi és regionális hatóságok képviseletét az Európai Unió keretében.

Így a régiók, a városok és a közbenső önkormányzatok képviselőiken keresztül tanácskozási joggal vehetnek részt, a közösségi döntési folyamatban, az Európai Unió többi intézménye mellett.

A Régiók Bizottságának fontos szerepet kell betöltenie Európa felépítésében, amelynek egyik fő célja az, hogy megerősítse a gazdasági és a társadalmi összetartást a tagállamok között.

A Régiók Bizottságának felállítása jelentős lépés az Európai Unió Egyezményének előszavában kifejezett szándék megvalósítása felé: segíti, hogy "továbbfejlődjék az európai népek közötti mind szorosabb egységet megteremtő folyamat, amelynek keretében a döntéseket az állampolgárokhoz lehető legközelebb hozzák meg, a szubvencionálás elvének megfelelően".

Hogyan állítják össze a Régiók Bizottságát?

A Régiók Bizottsága 222 tagból áll és ugyanennyi póttagból, akiket egyhangú szavazással (az illetékes Tagállamok javaslatára) négy évre nevez ki a Tanács. A kinevezések megújíthatók. Megválasztott minőségükben, vagy mint a helyi, közbenső vagy regionális önkormányzatok felelősei, a Régiók Bizottságának tagjai kettős szerepet töltenek be az állampolgárok szolgálatában: egyrészről képviselik közvetlen érdekeiket a közösségi politika kidolgozásának folyamatában; másrészről rendszeresen eljuttatják az állampolgárokhoz az Európai Unióra vonatkozó összes okmányokat.

A tényleges és a póttagokat az első négyéves időszakra a Tanács 1994. január 26-án nevezte ki.

A Régiók Bizottságának tagjai a következőképpen oszlanak meg az országok között :

Ausztria 12, Finnország 9, Belgium 12, Írország 9, Dánia 9, Olaszország 24, Németország 24, Luxemburg 6, Görögország 12, Hollandia 12, Spanyolország 21, Portugália 12, Franciaország 24, Egyesült Királyság 24, Svédország 12.

A Régiók Bizottsága független szerv. A Bizottság tagjait nem korlátozza semmilyen kényszerítő megbízás. Működésüket teljes függetlenséggel gyakorolják, az Európai Közösség általános érdekében.

A Bizottság jelöli ki tagjai közül elnökét, első alelnökét és Irodáját, két éves időszakra. Megállapítja belső szabályzatát és azt benyújtja jóváhagyás céljából a Tanácsnak, amely egyhangúan dönt.

A Bizottságot elnöke hívja össze, a Tanács vagy a Bizottság kérésére. Saját kezdeményezésére is összeülhet. A Bizottság öt teljes ülésszakot tart évente.

Kikből áll a Régiók Bizottságának Elnöksége ?

A Bizottság jelenleg második négy évre szóló megbízatásának elején tart.

21-ik ülésszaka alkalmából, amelyet 1998. február 18-án és 19-én tartottak Brüsszelben, megválasztotta elnökét, első alelnökét és az Iroda többi 34 tagját.

- Manfred Dammeyer urat, Észak-Rajna-Vesztfália tartomány (Németország) Szövetségi Minisztériumának Államminiszterét, megválasztották a Régiók Bizottságának Elnökévé;

- Jos Chabert urat, Brüsszel-Főváros Régiójának Pénzügy- és Gazdasági Miniszterét megválasztották a Régiók Bizottságának első alelnökévé.

Milyen tanácsadó szerepet tölt be a Régiók Bizottsága ?

Az Európai Unió Egyezménye előírja, hogy a Tanács vagy a Bizottság kötelezően tanácskozzék a Régiók Bizottságával a következő szakterületeket illető kérdésekben:

  • Nevelés és ifjúság (VIII. rész, 3. fejezet, 126. cikkely)
  • Kultúra (IX. rész, 128. cikkely)
  • Közegészségügy (X. rész, 129. cikkely)
  • Transzeurópai hálózatok a közeledés, a távközlés és az energia-infrastruktúrák szektorjaiban (XII. rész, 129d cikkely)
  • Gazdasági és társadalmi kohézió (XIV. rész, 130b cikkely: helyzetjelentés, 130d cikkely : a strukturális alapok és 130e cikkely: az Európai Alap a regionális fejlesztés számára).
  • A Régiók Bizottsága saját kezdeményezésére is véleményt nyilváníthat az általa szükségesnek tartott esetekben, ami lehetővé teszi, hogy szorosan kövesse az Európai Közösség olyan törvényes szabályainak alkalmazását, amelyek következményekkel járnak a regionális és a helyi önkormányzatok számára.

    A Régiók Bizottsága egyébként szoros és kiegészítő kapcsolatokat épít ki az Európai Parlamenttel.

    Milyen kommissziókkal rendelkezik a Régiók Bizottsága ?

    1. Kommisszió : Regionális politika - Strukturális alapok - Gazdasági és társadalmi kohézió - Határokon keresztüli és régiók közötti együttműködés

    2. Kommisszió: Mezőgazdaság - A mezőgazdaság fejlesztése - Halászat

    3. Kommisszió: Transzeurópai hálózatok - Közlekedés - Informatikai társadalom

    4. Kommisszió: Területrendezés - Városépítési kérdések - Energia - Környezetvédelem

    5. Kommisszió: Szociális politika - Közegészségügy - A felhasználók védelme - Kutatás - Idegenforgalom

    6. Kommisszió: Foglalkoztatottság - Gazdaságpolitika - Egységes piac - Ipar - Kis- és középvállalatok

    7. Kommisszió: Közművelődés - Szakképzés - Kultúra - Ifjúság - Sport - Állampolgári jogok

    8. Az Intézményi Ügyek Kommissziója

    Milyen új rendelkezéseket ír elő az Amszterdam-i Egyezmény?

    A Régiók Bizottságának tanácskozási területét kiterjesztették a következő ügykörökre:

    - foglalkoztatottság
    - szociális kérdések
    - közegészségügy
    - környezetvédelem
    - szociális alap
    - szakmai képzés
    - közlekedés

    A Régiók Bizottságával tanácskozni kell a határokon keresztüli együttműködés összes kérdéseire vonatkozóan. A Régiók Bizottságától tanácsot kérhet az Európai Parlament.
     

    Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.